A tájékozódás fontossága

Az iskolai kudarcokhoz vezető tanulási nehézségeket egyre nagyobb biztonsággal ismerik fel a pedagógusok. A tapasztalatok szerint az iskolai tanulást nehezítő problémák korai jelei már óvodáskorban is megmutatkoznak. Ezért nagyon fontos a korai felismerés, s ebben Ön is döntő szerepet játszhat. Ma a téri tájékozódás fejlesztéséről tudhat meg hasznos információkat.

A dominanciáról

A világon minden tizedik ember balkezes, ezen belül a férfiak aránya másfélszerese a nőkének.
A balkezesség a régebbi korokban olyannyira hátránynak számított, hogy kirekesztés, vagy szélsőséges esetben akár máglyahalál is járt érte. Mivel a közfelfogás átoknak titulálta, a gyerekek "tisztátalan" kezét hátrakötötték, így kényszerítve őket a jobb kéz használatára.
Pszichológusok már régen rámutattak az átszoktatás káros hatásaira, és szerencsére napjainkban végre ez a jellemző álláspont; aki balkezesnek született, az ma már nyugodt szívvel maradhat balkezes, mindenféle negatív megkülönböztetés nélkül.
A jobb- vagy balkezesség anatómiai (orvosi) magyarázata: a két agyfélteke eltérő dominanciáján alapul: balkezesek esetében a jobb, míg a jobbkezeseknél a bal agyfélteke az uralkodó. Ezért veszélyes az átszoktatás, hiszen felborítja az eredeti dominancia-viszonyokat.
A jobb- vagy balkezesség nem jelent minőségi különbséget a mindennapi életben: a balkezesek semmivel sem ügyetlenebbek domináns ("uralkodó") kezükkel, és a kétbalkezes jelzőnek is csak annyiban van értelme, hogy a rájuk kényszerített, jobbkezes világban, a jobb kézre igazított tárgyakkal valóban bizonytalanabb benyomást kelthetnek.
A kényszeres átszoktatás kimerültséget, érzelmi és beszédzavarokat okozhat, sérül a gyermek térérzékelő képessége, fokozódik agresszivitása, csökken az önbizalma!
A tanulás folyamatát a keresztezett dominancia nehezítheti (pl. jobb kezes, bal szemes). Ugyanis a saját testen való tájékozódás így problémássá válhat, pedig ez képezi az alapját a térbeli és időbeli tájékozódásnak, az irányok síkbeli észlelésének.

Testséma

A tanulási zavar gyakori tünete a bizonytalan testséma. Honnan ismerheti fel, hogy gyermekének nincs megfelelő képe saját testéről? Figyelje meg, hogy hogyan tud tájékozódni a testén! Tudja-e a bal lábát keresztezni a jobb fölött? Az ilyen problémával küzdő gyermekek nem tudják, milyen a karkulcsolás, nem tudják hátukat homorítani, domborítani.
Az olvasási problémák hátterében gyakran a téri tájékozódás zavara áll. A téri tájékozódásban pedig a saját test a kiindulópont, a gyermek saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetését. Amennyiben ebben zavar keletkezik, nemcsak az olvasásban, írásban jelentkezhetnek problémák, hanem a számolási műveletek elsajátítása is nehézségbe ütközhet. Hiszen a gyerek számolás közben irányt téveszthet, s így a végeredmény már nem lesz helyes.
A testséma fejlesztésének első lépése az önmegfigyelés. Ezeket a gyakorlatokat már egész korán el lehet kezdeni. Sok játékot játszhatnak a tükör előtt: pl. "Milyen vagyok?". Először a gyermek a saját külső tulajdonságait figyelje meg (hajszín, szemszín, nagyság), ezután a ruházatát. Majd a család többi tagját is vegyék szemügyre. Ha már mindenki sorra került, kezdődhet a rendőr játék: adjon valakiről személyleírást, s gyermeke ismerje fel, ki a keresett személy. Ha kitalálta, cseréljenek szerepet. A játék a megfigyelőképesség mellett a szókincset is fejleszti.
A későbbiek folyamán megfigyelhetik az apróbb részleteket is: mimikájukat, gesztusaikat. A mimikával a gyermekek megtanulhatják alapvető érzelmek kifejezését (pl. szomorúság, vidámság). Az arcjátékot élvezetesebbé tehetik, ha szituációhoz kötötten adják elő (pl.: ajándékot kap - öröm, elveszett a játék - szomorúság). Képekről is megpróbálhatják felismerni az érzelmeket.

A testrészek funkciójának tudatosítása

Az önmegfigyelés után következzék a testrészekhez kapcsolódó funkciók tudatosítása. Gyakran nézegetik a közös fotókat? A gyermek önazonosításának kialakulásához ugyanis elengedhetetlenül fontos, hogy pontosan ismerje fel magát, tudatosuljanak benne a fejlődés során végbement változások.
Nagyon fontos, hogy gyermeke tudatosan megélje testrészeinek létezését, mozgását, szerepét. Ezt segíti, ha nyomatot készítenek a család minden tagjának kezéről, lábáról. Ez is jó alkalom a megfigyelésre, hiszen összehasonlíthatják a lenyomatokat.
Nagyon szeretik tanítványaim a testrészek tornája elnevezésű játékot: hajtsd előre a fejedet, emeld a karodat.. stb. De ugyanilyen népszerű a mivel csinálom játék: utánozzon egy egyszerű testmozgást, s gyermekének a feladata kitalálni, hogy mit csinált, s melyik testrészével (pl. fogmosás - kéz). A játék közben észrevétlenül gyarapodik gyermekének a testrészekről szerzett ismerete. Ha már biztosan felismeri minden egyes testrészét, akkor gyakorolják különféle testhelyzetekben (hanyatt fekve, hason fekve, ülve), végül csukott szemmel is.
A koordinált mozgás, valamint az egyensúly fenntartása szorosan kapcsolódik a testséma kialakításához. Először egyszerűbb gyakorlatokat végezzenek: pl. mérlegállás - időre. Írják föl az eredményt, s másnap igyekezzen gyermeke egy kicsit tovább megállni. Nehezíthetik más módon is a feladatot: csukott szemmel is csinálja meg a gyakorlatot.
Ha ez már nem okoz problémát gyermekének, végezzenek olyan egyensúlyi gyakorlatokat, amelyek az egész testet megmozgatják. Gyakorolják az egyensúlyozó járást: szigetelő szalaggal húzzanak egy vonalat a padlóra, s gyermeke próbáljon úgy végighaladni rajta, hogy ne essék le róla. Amennyiben ezt már nagyon ügyesen tudja, nehezítsék a feladatot: járás közben babzsákot vigyen a fején, később pedig még egy kanalat is a kezébe adhat, melyben egy tojás van.

Téri tájékozódás fejlesztése

A biztosan kialakult testtudat a téri tájékozódás alapja. A téri tájékozódásban ugyanis a saját test a kiindulópont, gyermekének saját térbeli helyzetének tudatosítása teszi lehetővé a bal és jobb irányok megkülönböztetését. Nevezzék el a bal és jobb kezüket. Mégpedig úgy, hogy végezzenek néhány guggolást a szobában - ettől felerősödik a szívverés, s megérezheti gyermeke, hol is dobog a szíve. Így tehát a bal kéz a szív keze. Majd játsszák el a bemutatkozást, fogjanak kezet - így lesz a jobb kéz a bemutatkozós kéz. Nevezzék meg, milyen tárgyak vannak gyermeke bal oldalán, jobb oldalán.
Fontos, hogy a síkban is jól tájékozódjon gyermeke. Ez segíti elő ugyanis, hogy az iskolai tanulmányai során jól tájékozódjon a hármas vonalközben (elsős, másodikos írásfüzet ilyen vonalazású), ne tévessze össze az egymástól csak irányukban különböző betűket: u-n, b-d-p .
Ennek egyik lehetséges módja a távirányítós játék: az irányító mondja a haladás irányát, az irányított pedig teljesíti az utasítást. Pl. Lépj előre kettőt! Jobbra egyet! stb. Ha a térben már jól tájékozódik gyermeke, vegyenek elő egy lapot, s rajzoljanak rá egy virágot. Kérje meg gyermekét, ha rajzoljon a virág fölé egy pillangót, a jobb oldalára egy vázát, alá egy pontot.
Ugyanezt a képességet fejlesztheti azzal is, ha egy négyzetrácsos papírra - kezdetben egyszerű - formát rajzol X-ek segítségével, s megkéri gyermekét, hogy másolja le ugyanezt. Aztán lehet egyre bonyolultabb, egyre absztraktabb formákkal próbálkozni.

A tájékozódás fejlesztése a Varázsbetűvel

A síkbeli tájékozódást kiválóan lehet gyakorolni a "Merre mutat," nevű játékkal. Ennél a gyakorlatnál is be kell tartani azt a fontos szempontot, hogy az egyszerűbbtől haladjanak a bonyolultabb felé. A beállítások menüpontban először a fel-le irányt gyakorolják. Ha gyermeke sikeresen meg tudja különböztetni ezeket, rátérhetnek a jobb - bal differenciálására. Ha ennek az ismerete is biztos, akkor bátran nekivághatnak mind a négy irány gyakorlásának. Kellő gyakorlás, biztos tudás után próbálkozzanak meg a térképész nevű programmal. Egy kis "autót" vezetve a térképen menekülni kell a vontatók elől úgy, hogy érméket kell gyűjteni közben. Az autót jobbra, balra, fel és le irányítva kell a pénztárba bedobni a zsákmányolt pénzt. Itt is tartsák be a fokozatosság elvét. A beállítások segítségével lehet egyszerűsíteni a pályát, csökkenteni az üldözők számát, sebességét. Aztán apránként magasabb fokozatra kapcsolva egész magas fokozatokig is el lehet jutni.
Töltse le az alábbi lapot innen és nyomtassa ki (Ha le tudja laminálni, tartósabb lesz). Szükség lesz még korongokra is. (számolókorongok 20-20 db)
A játékot ketten játszhatják: egyiké a piros korong, másiké a kék. A játék mindig a start mezőből indul. Itt kell "feltornyozni" egymásra a korongokat. A játékosok felváltva adnak utasítást egymásnak, hogy merre, mennyit lépjen a másik (pl. jobb felső sarok felé 3-at), akinek oda kell lépnie, s meg kell neveznie a képet (banda), nagyobbak le is írhatják. Ha helyesen oldotta meg a feladatot, ráteheti a korongját a képre. A játék addig tart, míg valamennyi képre korong nem kerül. Az győz, akinek a játék végére több korongja lesz a játékmezőn.
Fontos, hogy a táblának ugyanazon az oldalán üljenek (tehát mindenki előtt egyenesen álljon a START felirat)! Itt is fontos a fokozatosság: eleinte csak fel-le, majd jobbra-balra lépegessenek, majd a jobb felső, bal felső, jobb alsó, bal alsó sarok felé. Végül már minden irányba gyakorolhatják.
Nehezítés: A tábla különböző oldalain foglaljanak helyet a játékosok, így mindenkinek máshol lesz a fent és lent, a jobb és a bal!
Tartalmas együttlétet, jó játékot kívánok az egész családnak!

Kazal Kolos ügyvezető
Varázsbetű Programfejlesztő Műhely
8230, Balatonfüred, Dózsa Gy. u. 11.
Telefon:87/482-155, Mobil: 30/227-06-91, Fax: 87/482-155

A dicsekvő varga - mesejáték

Hétvégi gyermekműsor vasárnap az M2-n 9.30-kor.

A DICSEKVŐ VARGA

Varga Pál tudománya messze földön híres: senki nem tud olyan cipellőket, topánkákat készíteni, mint ő. Híre eljut Dul-ful király udvarába is, és a kiskirálykisasszony fejébe veszi, hogy vele csináltat cipellőt magának. Hiába küldi el azonban apja a futárját Varga Pálhoz, az nem áll kötélnek, mert egy csomó szegény leány cipellője vár javításra. Csip-csup királykisasszony ekkor elhatározza, hogy maga megy el a dicsekvő vargához. Csip-csup szolgálólánynak öltözik, úgy megy el a vargához. Addig rendben is van minden, míg mértéket nem vesz róla a fiatal mester. Ekkor azonban megállapítja, hogy ilyen lábon nem járhat egy nehéz munkát végző szolgáló lány. Csip-csup felfedi magát és végül eléri, hogy Varga Pál elmenjen apja udvarába és alávesse magát a próbáknak.

szereplő(k):
GYABRONKA JÓZSEF (Varga Pál)
MÁLNAI ZSUZSA (Csipcsup királykisasszony)
VAJDA KÁROLY (Dúl-Fúl király)
SCHUBERT ÉVA (Kencefice hoppmester)
HARSÁNYI GÁBOR (Talpsarki báró)
TAHI TÓTH LÁSZLÓ (Furtonfurt manó)
MIKÓ ISTVÁN (Kengyelfutó)

Az emlékezet szerepe a tanulási folyamatban

Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk tanulási zavarral küzdő gyermekekkel. A leggyakrabban előforduló okok között előkelő helyet foglal el az emlékezet gyengesége.

Miért fontos a jó memória?

"Vedd el? az olvasókönyvedet, nyisd ki a 34. oldalon, a bal oldalon lévő kép melletti rövid szövegben keresd meg a hosszú magánhangzókat tartalmazó szavakat, és pirossal húzd alá!"

Gondot okoz gyermekének az előző utasítás? Lehet, hogy gyermeke a feladatot hibátlanul meg tudná oldani, de nem is jut el odáig, mert közben elfelejti, mit is mondott a tanító néni. Lemarad, kérdezgeti a szomszédját. Közben pedig elrepül a drága idő. A végeredmény a rossz jegy, esetleg a büntetés, amiért "lesett", "csalt", "zavarta a szomszédját". Otthon persze jön a szokásos kérdés: Miért nem figyeltél jobban!? A válasz egyszerű: azért mert nem tud ilyen sok információt megjegyezni, illetve követni.

Fontos, hogy Ön is tisztában legyen azzal, hogy milyen gyermeke szóbeli emlékezete, hiszen ezen múlik a szövegek megtanulása, végeredményben az iskolai tudás eredményessége.

Az emlékezet színvonala függ a gyerek életkorától, de függ attól is, hogy kisebb korában volt-e megfelel? és elegendő számú alkalma a gyakorlásra. Kapott-e lehetőséget és biztatást arra, hogy mondókákat, verseket, dalokat tanuljon. A szülők kérdezték-e, hogy milyen élményei vannak egy-egy napról vagy jelesebb eseményről. Kérték-e, hogy próbálja felidézni az elhangzott mese vagy történet főbb eseményeit. És persze, volt-e türelmük végighallgatni a válaszát.

Jó esetben a gyermek már korán megtanulja, hogy a dolgok egymásutánisága, a sorrend nem tetszőleges, sőt az egész minőségének a záloga. Amikor tanítjuk a hét napjait, vagy az egymást követő évszakokat, egy vers sorait, különösebb magyarázat nélkül javítjuk, ha a sorrendben tévedne. Ilyenkor azt tudatosítjuk, hogy önkényesen nem változtathatjuk meg bizonyos elemek sorrendjét, mert az a tartalom változásához vezet.

Ha a gyereknek ez a készsége nem elég fejlett, vagyis nem tudja az egymás után elhangzó szóbeli információkat pontosan értelmezni és megjegyezni, akkor komoly problémái lesznek már a feladatok megértésénél, és még inkább a tanulás során.

Az emlékezet típusai

A rövid távú memóriánk amolyan átmeneti rakodóhely az információk számára. Ezeket az információkat később hosszabb távra is eltároljuk, vagy elfelejtjük. Ha fontosak, akkor átkerülnek a hosszú távú memóriánkba.

A rövid távú memóriát használjuk például arra, hogy egy hallott telefonszámot megjegyezzünk néhány percre. De itt őrizzük annak a tárgynak a főbb vonásait is, amit épp le akarunk rajzolni. Ha kíváncsi, hogy hogyan működik rövid távú memóriája, akkor a most következő számokat olvassa el figyelmesen, de csak egyszer, és azután hunyja be a szemét vagy nézzen a monitoron kívül, és ismételje el őket ugyanebben a. sorrendben: 1,5,2,6,1,8,4,8,1,9,4,5. Hány számot tudott hibátlanul visszamondani? Tudnia kell, hogy a rövid távú memória kapacitása legtöbbünknél nem haladja meg az 5-9 egységet, azaz 5-9 számra, szóra, képre emlékszünk. Képesek vagyunk azonban megnövelni ezeknek az egységeknek a méretét, ezáltal emelni az emlékezeti tárban szereplő tételek számát. Az előbb leírt számsorozatból fel tudjuk idézni mind a 12 számjegyet, ha átkódoljuk: 1526, 1848, 1945 és csak ezt a három egységet tároljuk a rövid távú memóriában.

A rövid távú memóriánk azon kívül, hogy benne átmenetileg információk raktározódnak, dolgozó, működő memória is. Például, amikor fejben számolunk, azt a rövid távú memóriánkban végezzük.

Mire kell figyelni?

Nagyon fontos tudni azt, hogy milyen gyermeke emlékezete, hiszen ez a tanulás egyik kulcsa, ettől függ az iskolai eredménye. Ha gyermekének gondot okoz egy telefonszám megjegyzése, nehézkes a számok pontos lemásolása, üzenetek, utasítások, irányok megjegyzése, akkor memóriája feltétlenül fejlesztésre szorul.

Mit tehet? Tanácsok a problémák kezeléséhez

Nagyon fontos a "többcsatornás" tanulás. Ne csak szóban, hallás után próbálja az anyagot "belesulykolni" gyermekébe! Használjon képeket vagy szimbólumokat, jeleket emlékeztetőül!

Olvastassa a számokat vagy szavakat részekre bontva! A gyermek olvasson lassan és módszeresen. Próbálja azonnal megtalálni annak a bekezdésnek a központi gondolatát, amit éppen olvas. Fontos, hogy rendszeresen tartson pihenőket, hiszen e nélkül a teljesítmény az idő múlásával fokozatosan romlik. Különböző kutatások bizonyítják, hogy a tanulás után a tanultak felidézésének képessége eleinte nagy, azonban ezután hirtelen és egyre nagyobb mértékben csökkenni kezd. Ez a folyamat azonban többszöri ismétléssel lelassítható. Például egy óra múlva 10 percig kell ismételni a tanultakat, majd egy nap múlva 2-4 percet, egy hét múlva már mindössze 2 percre van szükség, s végül egy hónap múlva a tanult információ beépült a hosszú távú memóriába.

Memóriafejlesztés a Varázsbetűvel

A Varázsbetű "Számmemória" játékával kitűnően fejlesztheti gyermeke emlékezetét, játékos formában, kudarcok nélkül tréningezheti a memóriáját. A játék célja: megtalálni azokat a kockákat, amelyek azonos eredményt rejtenek. A beállítások menüpontban különböző választási lehetőségeket talál. Ennek köszönhetően az elsős gyermektől a felnőttig mindenki hatékonyan munkálkodhat vele. Növelhet? illetve csökkenthető az adott számkör (20-as, 30-as....300-as) - a gyermek képességéhez igazodva. Szabadon beállítható a felfedésre váró kép-párok száma - minél több a kép-pár, annál nehezebb a feladat. A párokat is meg lehet választani: legegyszerűbb, amikor számnak szám (7 párja 7), kicsit nehezebb, amikor egy számnak valamilyen művelet (7 párja 3+4), s a legnehezebb, amikor műveletnek művelet (3+4 párja 9-2) a párja. A feladattípus megválasztásával (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) naprakész lehet a gyakorlás - éppen olyan feladatokat végezhetnek, mint amilyennel az iskolában foglalkoznak. A várakozási idő csökkentésével pedig a gyors műveletvégzésre serkentheti gyermekét.

Játékötletek otthonra

Origami

Szükséges eszközök: utasítássor (origami könyvből ), és néhány hajtogatásra alkalmas papírlap.

Először az utasításokat egyenként felolvasva, készítse el Ön a figurát. Ezután olvassa fel a gyereknek az utasításokat, de mindegyiket csak egyszer. Ha sikerült neki a hajtogatás, ismételje meg az egészet úgy, hogy 2-3 utasítást egyszerre olvas fel.

Szólánc:

Gyűjtsön össze rövid, érdekes, mókás szavakat: pl: Marci, Berci, Karcsi, Tercsi, Ancsa, Jancsi, Bence Jenci, Ince, Vince, Lonci, Manci. De autómárkák felsorolása is megteszi, ha mással nem tudja rávenni gyermekét a gyakorlásra: Olvassa fel a 6-8 szóból álló szóláncot és kérje, hogy ismételje el sorban, amit hallott. Ha jól megy, jöhet a hosszabb lánc, ha téveszt, rövidítsen.

Szorzótáblás memória - Összeköti a kellemeset a hasznossal.

Töltse le és nyomtassa ki ezt a lapot, s ragassza rá egy keményebb papírra (hogy ne legyen átlátszó). Én le is szoktam laminálni, így tartósabb. Vágja szét úgy, hogy a művelet és a kép legyen az egyik kártyán (1*6 mellette a pad képe), a másik kártyán pedig az eredmény és a rím (6 - a parkban van egy pad) szerepeljen. Így 20 db kártyát kap. Keverje össze, s képpel lefordítva tegye az összes képet az asztalra - valamilyen rendszer szerint (pl. 5*4-es sorokban). A kártyákat párosával lehet felfordítani, így kell megtalálnia az összetartozó párokat. A játék addig tart, míg az összes párt meg nem találták.

Jó játékot, kellemes együttlétet kívánok!

www.varazsbetu.hu

Bajuszverseny - mesejáték

Vasárnapi soron következő retro műsor az M2-n a BAJUSZVERSENY
A Bajuszverseny 1973-ban készült zenés mesejáték. A 63 perces, Magyar Televízió által legyártott tévéjáték főszerepeit Kubik Anna, Straub Dezső, Horváth Jenő (Vacila király) és Ábrahám Edit játszotta.A mesejáték a távoli országok iskoláit megjárt vándordiák (Straub Dezső) történetét meséli el, aki kóborlásai során éppen Vacila király (Horváth Jenő) palotája előtt heveredik le egy rövid pihenőre. Miközben ott dalol, a vár fokán megpillantja Vacila király aranyhajú leányát, Hajnalkát (Kubik Anna). A királylány száz meg száz kérőjét kikosarazta már, de kényeskedéseit elunó királyi apja haragosan követeli: válasszon végre férjet magának! Hajnalka színleg meghajol az atyai akarat előtt, de kiköti: csak ahhoz megy feleségül, akinek hosszabb a bajusza, mint az ő vállig érő haja. A vándordiák – noha álla éppen csak pelyhedzik – beáll a kérők hosszú sorába, és tanúja lehet annak, ahogy a szomszédos országok királyai csalással pályázik Hajnalka kezére: kenderrel, futóbabbal, mézesmadzaggal toldják meg egyébként rövidke bajuszkájukat. A vándordiák sorra leleplezi őket, s ravaszságával, szemfülességével elnyeri Hajnalka szívét, aki végül levágatja hosszú aranyhaját, hogy hozzámehessen szíve választottjához.

Varázsbetű - a beszédészlelés zavarai

A nyelv az emberi képességek egyik legfontosabb építőköve. Része az emberi kommunikációnak, a tanulás, az ismeretszerzés folyamatának, a gondolatok kifejezésének.

A nyelv elsajátítása tanulási folyamat eredménye, amely már a méhen belüli életben a magzatnyelv kialakulásával megkezdődik, s tizennégy éves korra - magában hordva a folyamatos, dinamikus változás további lehetőségét - nagyjából eléri a felnőttre jellemző nyelvi teljesítmények színvonalát.

Vannak azonban olyan gyermekek, fiatalok, akik a nyelvelsajátítás szempontjából kedvező környezeti feltételek mellett sem tanulnak meg beszélni, megérteni és önmagukat kifejezni, illetve kevésbé képesek erre, mint hasonló korú társaik.

A fejlődési diszfázia

Ez az elnevezés a beszéd elsajátításának nehézségére utal. Azon képességek eltérő fejlődését, hiányosságait jelzi, amellyel a nyelvi információkat felfogja, feldolgozza és nyelvi szándékait kifejezi.

Megjelenési formái

A nyelvelsajátítás egyik legfontosabb építőköve a beszéd észlelése. Természetesen a gyermekek gyakorlatilag soha nem fogják azt mondani, hogy "Nem értem", még kevésbé: "Nem tudtam felismerni". Felnőttként azonban nemegyszer felfigyelünk a gyermekek olyan reakcióira, amelyek a beszéd észlelésének nehézségéről árulkodnak: nem adekvát válaszok, hibás feladatmegoldás vagy teljesítési bizonytalanság. Az alábbiakban azokat a legfontosabb megjelenési formákat sorakoztattam, amelyek a feldolgozó rendszer zavarára utalhatnak.

1.) Előfordul, hogy a gyermek azt mondja: "Nem hallom." Ez a kijelentés egyértelműen az ép hallás kérdését veti fel. Ha azonban - hallásvizsgálat elvégzése eredményeként - azt tapasztaljuk, hogy a klinikailag mért hallásküszöb az ép tartományba esik, felmerül a beszédészlelési zavar diagnózisa. Az ép hallás ugyanis nem jelenti egyszersmind az észlelési folyamatok épségét is.

2.) Gyakoribb tünet, hogy a gyermeknek többször szólnak, s látszólag "nem figyel", az adott feladatot hibásan hajtja végre. Ilyenkor rendszerint fel sem merül annak a gondolata, hogy a hibás eredmény a gyermek észlelésének zavarából, hibás működéséből adódott. Pedig - tapasztalataim szerint - gyakran ez áll a "nem figyelés" hátterében.

3.) Jellegzetes tünet, amikor a gyermek gyakran "visszakérdez".

4.) A beszédfeldolgozó mechanizmusok zavarai sok esetben viselkedési problémákban öltenek testet. Az óvodás gyermek "rosszalkodik", az iskolás "mást csinál, mint amit kell", de jellegzetes tünet lehet az is, ha a gyermek feltűnően visszahúzódó.

5.) Nemegyszer előfordul az a jelenség, hogy a gyermek "túl játékosnak" tűnik.

6.) Ritkábban tűnik fel a szülőknek, hogy a gyermek beszédfejlődése lassabb, szókincse szűkebb, mint az az adott életkorban elvárható lenne.

7.) A gyermek nehezen sajátít el "új" szavakat, s az átlagosnál jobban torzítja őket.

8.) A beszédészlelés leggyakoribb megnyilvánulási formája az iskoláskorúaknál az olvasászavar. Az olvasás elsajátításában jelentkező zavarok több, mint 70%-ában a beszédfeldolgozó rendszer különféle mértékű zavarára vezethetők vissza.

A beszédészlelés zavara hatással van:

• az artikulációra

• a szókincs alakulására

• a nyelvtani szabályszerűségek felismerésére.

Mindezek miatt az alábbi következményekkel jár:

• a szegényes szókincs

• az írott nyelv elsajátításának nehézsége (olvasás- és írászavar)

• helyesírási nehézségek

• idegennyelv-tanulási problémák

• memoriter (kívülről tanulás) nehézsége

A beszédészlelés fejlesztése a Varázsbetű segítségével

A hangok azonosításának képességét a Betűkereső játékkal lehet tréningezni: a táblán látható képek nevében kell megkeresni az adott hangot. A beszédészlelés fejlődésén túl a szókincs is bővül a játék által, hiszen oldalankét 8 szó vár a felismerésre. A beállítások segítségével tovább lehet nehezíteni a játékot: a megoldásra adott idő csökkentésével.

A rövid-hosszú magánhangzók megkülönböztetésének nehézségével gyakran találkozom mindennapi munkám során. Ebben is nagy segítségemre van a Varázsbetű program "Rövid-hosszú" elnevezésű játéka. A feladatban egy szót kell kiegészíteni a megfelelő - rövid vagy hosszú - magánhangzóval. A beállításokban ki lehet választani a gyakorlásra váró betűcsoportot, így hatékony része lehet a fejlesztő foglalkozásnak. Amelyik betűt tanultuk azon a foglalkozáson, azt tudjuk gyakorolni a játék segítségével. De a családban is nagy segítség lehet: a monoton gyakorlást rendkívül megszínesíti, ezáltal megnő a gyermek tanulási vágya. A szavakat szótagolva is meg lehet jeleníteni, így az olvasni még nem olyan jól tudó gyermekek is élvezettel használhatják ezt a programot is.

A beszédészlelési zavar egyik leggyakoribb megnyilvánulási formája az, amikor a gyermek nem érzékeli a hangoknak a szóban előforduló sorrendjét. Így lesz például a lakatból latak.

A hangok sorrendjének meghatározását remekül fejleszti a Helykereső játék, amelyben az adott betű helyét kell megkeresni a képen látható szóban. Természetesen ez a játék is - a többihez hasonlóan - a gyermekek szegényes szókincsét észrevétlenül gyarapítja, ezáltal járulva hozzá a mielőbbi fejlődéshez.

A beszédészlelés fejlesztése - játékötletek

Célja, hogy a gyermek beszédészlelésnek szintje megfeleljen az életkorában elvártnak. Ennek a leghatásosabb módja a mindennapi életbe iktatható rövidebb-hosszabb, "játékos" beszélgetések.

Szóismétlés súgás alapján: Álljunk vagy üljünk szemtől szemben a gyermekkel. Ismert szavakat súgjunk neki, jól látható szájmozgással és kérjük meg, hogy "találja ki", mit súgtunk. Egyszerre 4-5 szót súgjunk, majd megkérhetjük a gyermeket, hogy ő súgjon, s a mi feladatunk, hogy "kitaláljuk", mi volt a súgott szó. (Ha a súgás már jól megy, akkor csak imitáljuk a súgást, s kérjük meg a gyermeket, hogy a szájmozgásunk alapján próbálja meg kitalálni az adott szót. Határozzuk azonban meg, hogy milyen jelentéskörből fogunk "súgni", például: színeket, ételeket.)

Rétesnyújtás: Ejtsük hosszan bármelyik magánhangzót. A gyermeket kérjük meg, hogy közben egy dobozba helyezett fonalgombolyagból húzzon fonalat addig, amíg a hangot hallja. Amikor a hangoztatás véget ér, vágjuk el a fonalat. A fonalból a gyermek újra formázhat hangot, amit - miközben ujjával követi a fonalat - újra hangoztat.

Morog - nem morog? A hangerdőben különböző hangokat hallunk. A gyerekek gégefőre helyezett kézfejükkel érzékelik, hogy a hang "morgós" vagy nem. Amennyiben a hallott hang morog, piros, ha nem, zöld formát helyezzen maga elé a gyermek.

Kazal Kolos ügyvezető

Varázsbetű Programfejlesztő Műhely

8230, Balatonfüred, Dózsa Gy. u. 11.

Telefon:87/482-155, Mobil: 30/227-06-91, Fax: 87/482-155

e-mail: kazalkolos@varazsbetu.hu

---

Varga Katalin: Kesztyű

Valaki az erdőben elvesztett egy hatalmas, szőrmével bélelt bőrkesztyűt. Ott feküdt a galagonyabokor aljában. Barna színe teljesen egybeolvadt a környező avar színével. A kis állatok mégis észrevették. A kesztyű meleg volt, tágas volt, kuckórakásra kiváltképpen alkalmas. Beköltöztek hát a kesztyűbe:
a pocok a nagyujjába,
a cinke a mutatóujjába,
a béka a középső ujjába,
a szarvasbogár a gyűrűsujjába
s az öreg, rövidlátó hangya a kisujjába.
Ha beköltöztek be is rendezkedtek. Utána munkához láttak. Mindenki a saját mesterségéhez. Hű micsoda sürgés-forgás, micsoda kalapálás, kattogás, csattogás hallatszott a kesztyűből:
a pocok cipőt talpalt,
a cinke ruhát varrt,
a béka órát javított,
a szarvasbogár bútort gyalult
s az öreg, rövidlátó hangya kötögetett.

De egyszer csak vége szakadt a munkának. A kis állatok megéheztek. Hozzáfogtak az ebédfőzéshez. Főtt, rotyogott az ebéd a kesztyűben:
a nagyujjban bableves,
a mutatóujjban mákos csík,
a középső ujjban töltött káposzta,
a gyűrűsujjában sonkacsülök
s a kisujjában tejbegríz.
Délután egy kicsit pihentek. Majd saját mulatságára mindenki muzsikált egy kicsit. Ez volt még csak az igazi zaj, ricsaj, zenebona!
a pocok hegedült,
a cinke zongorázott,
a béka szájharmonikázott,
a szarvasbogár trombitált
s az öreg, rövidlátó hangya sírdogált.

Estére elunták a mókát. Vacsoráztak. Egy kicsit sétáltak a patakparton. Utána a kesztyű tágas tenyerében klubnapot tartottak:
a pocok és a béka sakkozott,
a cinke televíziót nézett,
a szarvasbogár újságot olvasott
s az öreg, rövidlátó hangya énekelt és kötögetett.
Tíz órakor elbúcsúztak egymástól. Aludni ment mindenki a kesztyű ujjaiba:
a pocok a nagyujjába,
a cinke a mutatóujjába,
a béka a középső ujjába,
a szarvasbogár a gyűrűsujjába
s az öreg, rövidlátó hangya a kisujjába.

NEMES NAGY ÁGNES: BORS NÉNI

Ma óriási nagy élményben volt részem...ugyanis 20-25 év elteltével, ma a gyermekeimmel nézhettem meg az egyik kedvenc mesejátékomat Bors nénit.

A Magyar Televízió klasszikusai közé tartozik ez a Nemes Nagy Ágnes műveiből készült, remek mesejáték, melynek címszerepét nem kisebb színésznő játssza, mint Dajka Margit. A zenés játékban nemcsak a kiváló színészek (Verebes István, Kútvölgyi Erzsébet, Dés László), de a gyerekek is részt vesznek. Bors nénivel és barátaival sok csodálatos dolog történik, a Nap és a Hold látogatása, a szétszóródott borsszemek összefúvása, utazás Talla-Gallába, de betekinthetünk Bors néni gyerekkorába is. A játék, az ének és a sok móka mellett megünneplik Bors néni 80. születésnapját is.

Az Egyetemi Színpadtól az országos hírnévig

Az egyetemi színpadi előadás ötletét Novák János baráti társaságban többször felvetette, megvalósításában azonban maga sem hitt. A közönséggel való interakción alapuló rendezői elgondolással aztán Horváth Péter rábeszélésére kopogtatott be Dajka Margithoz, Kútvölgyi Erzsébethez, Verebes Istvánhoz, végül Nemes Nagy Ágneshez. „Kis dobozokkal modelleztük a díszletet, úgy meséltem az elképzeléseimről" – emlékszik vissza Novák a költőnővel való találkozásra, aki kíváncsian hallgatott, amíg meg nem hallotta Dajka Margit nevét. Akkor, teljes szabadságot adva az alkotóknak, rábólintott az adaptációra.

Az egyetemi színpadi előadásból hamarosan televíziós felvétel készült a IV. stúdióban, ahol Nemes Nagy Ágnes és házvezetőnője, a mesealak ihletője, Bors Józsefné megilletődve vették át virágcsokraikat az első forgatási napon. A rádióban ezután hangfelvétel készült, ami hanglemezen is megjelent. A produkció országosan is ismertté és népszerűvé vált.

Kezdet. Vég. És megint kezdet

1992-ben, a Kolibri Színház alakulásakor Novák Jánosban fel sem merült, hogy bemutassa a darabot. Úgy gondolta, a Bors néni „lezárult". Később ugyanezzel próbálta hárítani a Nyíregyházi Színház akkori igazgatójának, Verebes Istvánnak a megkeresését, aki az előadás ottani megrendezésére kérte fel. Az igazgató azonban meggyőzte, a Bors nénit színpadon az azóta született gyerekek nem láthatták - a tv-felvétel pedig nem adhatja meg a nézőket is bevonó, közös játék élményét.

A nyíregyházi bemutató igazolta Verebes érvelését. Novák „el is irigyelte" az ötletet, és nem sokkal a Móricz Zsigmond Színház premierjét követően, 1994. december 22-én, Molnár Piroskával a főszerepben a Kolibriban is bemutatta a Bors nénit. „ A költészet, a mese, a humor és a közönséggel való interaktív játék egyformán hangsúlyos a darabban - azt hiszem, éppen ez az, ami miatt már a 250. előadásnál járhatunk. Azóta megrendeztem a Bors nénit Máté Eta, Máhr Ági, Pásztor Erzsi főszereplésével az ország több nagyvárosának színpadán, s az ott megtalált új ötletek azóta beépültek a Kolibri előadásába is" – mondja Novák. Az új versrészek, dramaturgiai változtatások mellett a szereplőgárda is folyamatosan alakult, alakul: a színház Dajka Margitról elnevezett színész-, bábszínész-képző stúdiójának a darabban közreműködő növendékei évente-kétévente cserélődnek. Az új szereplők lelkesedése tovább fokozza a játék erejét. „Az előadás az évek során úgy vált kultuszdarabbá, hogy közben megőrizte frissességét. Olyan, mintha valóban akkor és ott születne meg a Bors néni 80. születésnapjának megünnepléséről szóló játék" – summázza a rendező.

Novák arra a legbüszkébb, hogy a darabon már a sokadik generáció nő fel. Az anyukák, a nagymamák sokszor együtt éneklik a dalokat a színészekkel, a közönségszervezők pedig állítják, a gyerekek jó része is többször látja az előadást: hétköznapokon óvodai-, iskolai csoportokban, hétvégén pedig a családdal.
A teltházas matinékra hetekkel korábban elfogynak a jegyek. A Bors néni mára szinte összeforrt a Kolibri nevével – és amíg Molnár Piroska kedvvel játssza, nem is veszik le a műsorról.

Fekete cipő

Molnár Piroska pedig kedvvel játssza. „Rajtam nem múlik. És sajnálnám, ha valamilyen okból meg kellene válnom a szereptől." Megtiszteltetésként fogadta, hogy Dajka Margit után alakíthatja a végtelen kedvességéről ismert, mindig vidám mesealakot: „szerencsés vagyok, hogy személyesen is ismerhettem őt, és hogy együtt játszhattam vele Szegeden – azt hiszem, kedvelt is engem".

A Kossuth díjas művésznő ugyanolyan kihívásnak tartja Bors néni megformálását, mint a Nemzeti- vagy Budapesti Operettszínházi alakításait. Mint mondja, gyerekeknek játszani komoly felelősség, ők kritikusabbak a hiteltelen játékkal szemben, azonnal „véget ér a varázslat", ha felfedezik a szerep mögött a színészt, színésznőt. „A felnőttek megbocsájtóbbak a pontatlanságokkal szemben, hiszen tudják, mindenki hibázhat, s mert tisztában vannak azzal is, amit látnak, színjáték csupán. A kicsik viszont valóságként élik meg az előadást - kizökkennek, ha nem őszintén, teljes odaadással játszunk."

Molnár Piroska különleges élményként éli meg, hogy gyerekeknek szóló előadásban ilyen hosszú időn keresztül szerepel. Néha utánaszámol: mára mindannyian felnőttek azok az óvodások, kisiskolások, akik az elsők között köszöntötték Bors nénit a művésznő kedvenc sorai elhangzása után:

Hogyha láttok fekete cipőt
sétálni a levegőben,
napsütésben, holdsütésben,
mégis inkább holdsütésben,
Bors nénié az a fekete cipő.

Ahogy a kritika-montázsból is látszik, 30 év óta nem csillapodó lelkesedéssel írnak Bors néni színpadi megjelenéséről. Szemezgetünk

Nők Lapja 2004 - "...A megunhatatlan Bors néni: … Ki ne emlékezne a DAYKA MARGIT, KÚTVÖLGYI ERZSÉBET, VEREBES ISTVÁN által előadott Bors néni előadásra. A Kolibri Színházban új sorozat indult útjára az utóbbi évtized csemetéi már MOLNÁR PIROSKA megformálásában egy új Bors nénin nőnek fel…"

Budapesti Nap 2003 /haynal/„... Manapság valahogy nincs szakmai tekintélye a gyerekszínházi előadásoknak. Egy két kivételtől eltekintve a színészek, rendezők inkább parkolópályának, szellemi elfekvőnek tekintik a gyerekszínházat, mint kihívásnak. A Kolibri Színház számos előadásával bizonyította, hogy komolyan veszi a gyerekelőadásokat. Ilyen Nemes Nagy Ágnes felejthetetlen teremtményének, Bors néni 80. születésnapjának megünneplése is.... A képzelet keveredik a valósággal. Dal, játék, nagyon sok meglepetés éri a felnőtteket és gyerekeket egyaránt. A főszerepet, ezt a szeretetreméltó figurát MOLNÁR PIROSKA, a legendás kaposvári társulat tagja alakítja. A minőséget nemcsak ez garantálja. A rendező Novák János évek óta bizonyítja, hogy elkötelezettje a színvonalas gyerekelőadásoknak..."

Hol lakik Bors néni?

Ismeritek Bors nénit? Fent lakik ő a padláson, van szobája harminchárom, zeg- zeg- zug, folyosó, folyosó, kamra, kanyarog erre, kanyarog arra, végignézi, végigjárja, innen lát ki a Dunára, a Dunára, Ó-Budára, és az Óperenciára, körbe, körbe, körbe, körbe,körbe, a világra. Ennél többet ki látott? Harminchárom ablakon át harminchárom világot.

Bors néni kertje

Fent, Fent, fent, fent,Fent, legfelül, ott, ahol a varjú ül, a hetedik emeleten – azon is túl? Igen, igen, fent, fent, fent, fent,fent, magasan, Bors néninek kertje van. Benne három mályvatő, kivirít a háztető, Bors nénié három mályva, rózsaszínű, lila, sárga, hogyha hullik tarka hó, az a mályváról való. Hogyha pedig eső esik: fent a mályvát öntözgetik.

Futóbab

Láttatok-e futóbabot, piros babot, fehér babot, mit Bors néni felfuttatott? Babot futtat karóra, karján van egy kar-óra, azon méri hány perc alatt fut a bab a karóra. Piros bab, fehér bab, de legszebb a futóbab.

Minden kedden

Minden kedden, Minden kedden, minden kedden ül Bors néni kint a kertben. Üldögél ő csöndbe, szépen háromlábú suszterszéken. Fényes holdat vár az égen, és ha a hold végre feljön, felszáll ő a suszterszéken, mint egy háromlábú felhőn. Hogyha foltos a hold képe, gyorsan pattan fel a székre, minden kedden, minden kedden, kedden éjjel, végigtörli kendőjével. Aztán kézenfogva, lassan, megindulnak a magasban, és az égen és az égen minden kedden sétálgatnak mindaketten.

A padláson

A padláson, A padláson, ahol a nyikorgó szekrény lakik, a padláson, a padláson, ahol a kitömött kecskefej lakik, a padláson, a padláson, ahol a drót, a pók, a fűrész, a Drótpókfűrész lakik, a padláson, a padláson, ahol a nagy, fekete Hogyishívják lakik, ott, ott, csak odább, csak egy kicsikét tovább, a padláson a padláson a tetőkertben egy citromfa lakik, a padláson a padláson egy Titilla nevű, aranyfülű macska lakik, a padláson a padláson a fehér szobában Bors néni lakik, a padláson a padláson a nagy, kék, Kékvilágos Világ lakik. Kinyújtod a jobbkezedet: megfogod a Jánoshegyet.

Kéményről kéményre

De szépen tud Bors néni háztetőkön sétálni! Megy, megy: kéményről kéményről kéményre, lépésről lépésről lépésre, tetőről tetőről tetőre, hátulról hátulról előre, elölről elölről hátulra, mindenki mindenki bámulja. Bámulja a Szív utca, bámulja a Szép utca, bámulja a Báthori utca, megkérdi az Áfonya utca: Mondja, kedves Bors néni, nem nehéz így sétálni? Szép lehet fent, ez világos, mégis, mégis nem találja, hogy tetőkön járdogálva hepehupás ez a város? Mit nekem a hepehupa! Nem vagyok én setesuta, sétálok és repülök, egy-egy tornyon megülök, öntözöm a Rózsadombot, tisztítom a toronygombot.

Hét hold

Mennyi, mennyi toronyóra! Kerek arcát idetolja, könyököl a ház fokára, – dzimm-dzumm, dzimm-dzumm – belebámul a szobába. Furcsa ez az égbolt: minden este hét hold.

A toronyóra és a rossz óra

Siet az óra, késik az óra, szidja a másik, a toronyóra: – Éjfél van már, mit csinálsz? Mindig összevissza jársz! Ejnye, Ejnye, bejnye, bejnye,Ejnye, összekutyultad a jövendőt és a múltat, tegnapot meg holnapot, ezért nagyot konditok, bim-bam-bim!

A lopós kutya

Az én kutyám, Fickó, mindig kimegy az ajtón, lemegy a lépcsőn, bemegy a boltba. Kimegy-a, lemegy-a, bemegy-a. Az én kutyám, Fickó, mindig szedi a tálat, veszi a polcról, eszi a csontot. Szedi-a, veszi-a, eszi-a. Nem lehet, te Fickó, mindig kimegy-a, lemegy-a, bemegy-a! Nem lehet, te Fickó, mindig szedi-a, veszi-a, eszi-a! Baj lesz ebből, Fickó, nagy baj: szalad-a, szalad-a, üti-a!

Amikor Bors néni gyerek volt

Rengeteg erdőn éltem én, molnár lánya voltam én, kicsi koromban, vízimalomban fű suhogását tanultam én. Tanultam suhogást, pataktól zuhogást, bagolytól huhogást, malomtól duhogást, tanultam kóborlást, varjútól varázslást, liszttől fehérlést, tűztől parázslást, hívtak a felhők reggeli égen: „Úgy, „Úgy, úgy, most gyere szállani, szállani szépen.” Este aztán hazaszálltam, húsz gombócot vacsoráltam.

A pataknál

Megfürdetjük Ambruskát, hadd bámulja Nagy-Tusnád. Liccs, Liccs, loccs, loccs,Liccs, fröccs, fröccs,loccs,Liccs, fröccs, ne szaladj, ne szaladj, gyere ide, öcskös

Bors néni a malomban

Zúg a malom, zúg a malom, szőke árpa a garaton. Hajnalban már szitál a liszt, fehér, mint a fehér batiszt. Malomszobát beteríti, fehér köddel sötétíti. Bors nénit is beszitálja, hullik, hullik a hajára. Így lesz, mire itt az éj, szőke árpa lisztfehér.

A malom éjjel

Éjszaka is jár a malom, mit őrölnek éjjel azon? Hú-hú, mondja a bagoly, csillag fénye odafoly. Sí-sí, mondja a kuvik, felhő árnyát őrlik itt. Kihordja majd zsákkal a szél, elviszi a Göncölszekér.

Bors néni és két béka

1. Unkabéka Unkabéka, unkabéka, merre lesz a séta? Un-gon-ber-ken, ú-ton, ker-ten, ug- ug- rom is, ú- ú- szom is, pöttyös labdám rú- rú- gom is, döngetem a kapufát, elnyerem a fakupát, kapufakupát! 2. Levelibéka Levelibéka, levelibéka, ne mássz fel az iharfára. Felmászott az iharfára, rágyújtott egy szivarkára. Szédelgett a szivarkától, leesett az iharfáról. Mondtam, ugye, levelibéka, ne mássz fel az iharfára.

Bors néni beszélgetései

Bors néni beszélget a Holddal Hold, mikor te kicsi voltál, mosakodni nem akartál. Kiabáltál: most nem! Kiabáltam: most! Kiabáltál: most nem! Kiabáltam: mosd! Mosd Mosd meg megMosd most! Mosd meg nyakadat, ezüst nyakadat, ezüst fogadat, ezüst hasadat, ezüst hátadat, kezedet, szemedet, piszkos piszkos ezüst ezüstpiszkos füledet! Bors néni beszélget a Nappal Nap, ha neked ágad volna, olyan volnál, mint az alma. Legurulnál, gyökereznél, almafává növekednél. Én meg almát osztogatnék: Egy kis napot, tessék, tessék. Bors néni beszélget az aszfaltozókkal Mit csináltok, aszfaltozók, járda szélét megfoltozók, mért feküsztök a járdán? Bizony mondom, ha maradtok, a szurokba beragadtok. – Nem ragadunk, nem maradunk, mindjárt tovább araszolunk, nem ragad már ez a járda, de meleg még, mint a kályha, hideg szél van, esőt hozó, melegszik az aszfaltozó. Ha melegszik, melegedjék, járdaszélre telepedjék, dőljön csak a tarisznyára, melegedjék harisnyába.

Az aszfaltozók olyanok, mint a felhők

Mert a felhők aszfaltozók, az ég kékjét megfoltozók. Aztán rája telepednek, lógó lábbal melegednek.

És ha meleg van?

Aszfaltozó, aszfaltozó, mit csinálsz te meleg nyárban? – Aszfaltozó, aszfaltozó, megsülök én meleg nyárban. Forr az üst, dől a füst, éget, éget a szurok, megsülök, megfövök, aztán végül megfulok. Hozzál, Jani, fagylaltot, nem bírom az aszfaltot. És ha jön a fagylalt-hozó, boldog minden aszfaltozó.

Születésnap

Jó reggelt, Bors néni. Friss ma az idő. Mit visz, Bors néni? Lencsét viszek, füstölt húst, Mit visz még, Bors néni? Fenyőágat tobozzal. Mit visz még, Bors néni? Kerek nyolcvan esztendőt. Bors néni, Bors néni! Lencsét visz és füstölt húst, fenyőágat tobozzal, friss időt, jó időt, viszi-hozza az időt, kerek nyolcvan esztendőt! Ami jó van a világon, születésnapján kívánom – kinek? Bors Józsefné, Balogh Borbálának, Báthori utca 3.

Bors néni beszélget a cipővel

Hát te cipő, fekete cipő, merre jártál, míg aludtam?

– Messze, messze, messze.

Én tudom, hogy merre jártál, malompataknál, messze háznál, elcsavarogtál fenyőerdőn, lépegettél viharfelhőn, szálldogáltál gesztenye-ágon, megpihentél, mint a varjú, fent a tévé-antennákon. És még merre jártál?

– Messze, messze, messze.

Én tudom, hogy merre jártál, az időben mászkeráltál, régi padlót nyikorgattál, régi követ csikorgattál, átrepültél sok-sok éven, s lábujjhegyre állva szépen karingóztál régi égen. Hol az a sok év, fekete cipő?

– Messze, messze, messze.

(Hogyha láttok fekete cipőt

sétálni a levegőben,

napsütésben, holdsütésben,

mégis inkább holdsütésben,

Bors nénié az a

fekete cipő.)