Jobb agyféltekés rajzolás

A tizenhárom nyelvre lefordított Jobb agyféltekés rajzolás c. könyv a maga 2,5 millió eladott példányával a világ legszélesebb körben alkalmazott rajztankönyve.
Nem pusztán rajztechnikákat, hanem egy új látásmódot tanít, melynek áldásos hatását életünk más területein is tapasztalhatjuk.
Segít abban, hogy elszakadjunk korábbi megrögzött sémáinktól, és új megoldások felé tekintsünk. A könyvben szereplő gyakorlatok összetett hatása azt a célt szolgálja, hogy növelje az önbizalmat a döntéshozatalok és a problémamegoldások során. A kreatív, gondolkodó emberi agy potenciális ereje szinte végtelennek tűnik. A rajzolás segíthet abban, hogy tisztában legyünk ezzel az erővel, és másokkal is tudassuk.
A gyakorlatokon kívül további fontos kérdésekről olvashat:

• Az agykutatás rajzolással kapcsolatos legújabb eredményei
• A rajztechnikák alkalmazásának lehetőségei a vállalatok és iskolák számára
• Önkifejezés a rajzoláson keresztül
• Túllépés a fekete-fehér rajzoláson a színek felé
• Részletes tanácsok, hogyan alkalmazhatjuk a rajzolás öt alapkészségét a problémamegoldásban.

Ez a hihetetlenül sikeres könyv milliókat tanított meg rajzolni, és Önnek is segíteni fog.

„Nem egyszerűen egy könyv a rajzolásról, egy könyv az életről. A rajztanítás eme lenyűgöző megközelítését… nem tekinthetjük pusztán szövegnek. Felszabadít.”
Los Angeles Times

Mi is az a jobb agyféltekés rajz?
A rajzolás alapvetően jobb agyféltekés tevékenység. A jobb agyféltekés rajzolás pedig olyan módszer, amiben a bal agyféltekés gondolkodást semlegesítjük, és olyan hagyományostól eltérő rajzgyakorlatokat végzünk, amik aktiválják a jobb agyfélteke működését.
Az alábbiakban néhány gondolatot olvasható a jobb agyféltekés rajzolás mikéntjéről, hogy mielőtt kipróbálásra kerül a módszert gyakorlatban, a bal agyfélteke is információhoz jusson.

A jobb agyféltekés rajz története
Az első könyv a jobb agyféltekés rajzolásról 1979-ben jelent meg az USA-ban. A módszerét eredetileg Betty Edwards és Roger W. Sperry, kaliforniai professzorok fejlesztették ki. Betty Edwards, akkor még iskolai rajztanár, úgy gondolta, hogy rajzolás, a festés képessége nem veleszületett képességen múlik, hanem azt mindenki képes elsajátítani.
Vizsgálatokat végzett olyan diákokon, akiknek nehézség volt lerajzolni a látott tárgyakat. Azt tapasztalta, hogy ezek a diákok nem azt látják, nem úgy látják a rajzolandó tárgyakat, mint a rajzolni tudó társaik. Roger W. Sperry Nobel díjas pszichológus munkája az agyféltekék működéséről világított rá, hogy az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ. A bal agyfélteke a verbális, a logikus, az elemző, a racionális stb., míg a jobb agyfélteke a non-verbális, az észlelő, a vizuális, az intuitív, a kreatív, a holisztikus szemléletű. Így lehetséges az, hogy rajzolás közben nem tudunk beszélni, elveszítjük az időérzékünket, nem érezzük az éhséget. Egyszerűen az aki tud rajzolni, átvált egy hagyományostól eltérő gondolkodás illetve látásmódba. Ez a felismerés vezetett a jobb agyféltekés rajzolás módszerének a kidolgozásához.

Hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy 4 nap alatt mindenki el tudja sajátítani azt a módszert amellyel képes lesz rajzolni, akár élethű portrét is. Ugyanis ehhez nem kell sok évig görcsösen rajzolni tanulni, csak a jobb agyféltekés rajzolás technikáját kell elsajátítani, mely a látásmódunkat változtatja meg. A megszerzett tudás nem vész el a 4 nap után, hiszen azt tanuljuk meg hogyan kell látni, ezáltal kialakul a rajztudás is. Fejleszteni viszont lehet és érdemes is gyakorlással, továbbképzéssel.

Rajzolni mindenki tud, legalábbis a készség mindenkiben ott van, csak elő kell csalogatni agyunk megfelelő „polcáról”, és pár gyakorlattal életre kell kelteni. Szinte kivétel nélkül mindenki úgy jön el a tanfolyamra hogy egyáltalán nem tud rajzolni, csak pont-pont vesszőcske vagy pálcika embert, de ez a tanfolyam végére teljesen megváltozik.
A rajzoláshoz a közhiedelemmel ellentétben nincs szükség kézügyességre. Ugyanúgy meg lehet tanulni, mint írni, olvasni, kerékpározni vagy vezetni. Eleinte mindegyik döcögősen indul, de aztán gyakorlással teljesen automatikussá válik. A rajzolásnál ugyanez történik.
Agyunknak két oldala van, a bal és a jobb agyfélteke. A racionális gondolkodás, a tudás és a logikai gondolkodásért a bal agyféltekénk felelős. Ez az, amit a leggyakrabban 95%-ban használunk. A jobb agyfélteke felelős a művészetekért, az érzések, megérzések és benyomások oldala ez.
Sokaknak azért nem megy a rajzolás, mert a bal agyfélteke berögződött tudásával próbál papírra vetni valamit. A rajzoláshoz viszont a jobb agyféltekédre van szükség, melyet nem is olyan könnyű használni.
A jobb agyféltekés rajztanfolyamon elsajátítod azt a technikát, amellyel át tudsz állni a jobb agyféltekéd működésére.
Ehhez az átváltáshoz rajzgyakorlatokra van szükség.
Megtanulod részleteiben látni a képet, a fény-árnyék hatásokat, az arányokat, a negatív tereket, a vonalak egymáshoz való viszonyát, a perspektivikus ábrázolást, rajzolunk csendéletet és a 4. nap végén GARANTÁLTAN olyan rajzot fogsz tudni készíteni, amit addig elképzelni sem tudtál magadról.
Bár azt gondolom, hogy a tanulók rajzai elég meggyőzőek a tanfolyam minőségével és sikerességével kapcsolatban.
Nem számít hogy jobb vagy bal kezes vagy, nincs jelentősége a tanulás szempontjából. A tanfolyam diszlexiás és diszgráfiás problémákban is segítséget nyújt, kiváló terápiás elfoglaltság. Segít az önértékelési gondok leküzdésében, félelmek, szorongások, stresszek oldásában.
És ha nem akarsz tanfolyamot fizetni, akkor töltsd le innen a könyvet és próbáld meg otthon egyedül.