Gyerekirodalmi adatbázis

2-4 éves korig	8-11 éves korig
4-6 éves korig	11-14 éves korig
6-8 éves korig	14 év feletti korosztály

• Gyerekirodalom fiúknak
  
  
• Gyerekirodalom lányoknak
  
  
• Gyerekirodalom fiúknak és lányoknak

MAGYAR OLVASÁS TÁRSASÁG oldalán megtalálható ez az adatbázis és még sok minden.

Őslények országa

Őslények országa 1 (The Land Before Time)
Megjelenés éve: 2009

• Rendezte: Don Bluth
• Író: Judy Freudberg
• Zene: James Horner

65 millió évvel ezelőtt, amikor még dinoszauruszok bolyongtak a Földön, s állandó veszélyt jelentettek a földrengések és vulkánkitörések, élt egy kedves kis dinó. Tappancs elvesztette szüleit, s az életben maradásra csak akkor van esélye, ha megtalálja a Virágzó Völgyet, ahol bőséges az élelem és az állatok békében élhetnek. A völgy azonban messze van és veszélyes útra Tappancsot elkísérik barátai: Kis Tülök, Repcsi, Kacsacsőr és Tüskés. A kis állatok csak egymásra számíthatnak a hosszú vándorlás során és minden ügyességükre, és bátorságukra szükségük van, hogy ép bőrrel ússzák meg a rájuk váró elképesztő kalandokat.

Letöltés:

http://hotfile.com/dl/19407483/50a450f/Oslenyek_orszaga__1_ElizaP.part1.rar.html
http://hotfile.com/dl/19408100/cb1219f/Oslenyek_orszaga__1_ElizaP.part2.rar.html
http://hotfile.com/dl/19409232/3c107cd/Oslenyek_orszaga__1_ElizaP.part3.rar.html
http://hotfile.com/dl/19409774/ea9ea81/Oslenyek_orszaga__1_ElizaP.part4.rar.html
Jelszó: netratt.com



Őslények országa 2. - Kalandok a Virágzó völgyben
(The Land Before Time II: The Great Valley Adventure)
Megjelenés éve: 2009

• Rendezte: Roy Smith
• Forgatókönyv: John Loy, John Ludin
• Zene: Michael Tavera

A történet sok-sok évvel ezelőtt kezdődött, amikor még dinoszauruszok bolyongtak a Földön, s állandó veszélyt jelentettek a földrengések és vulkánkitörések. Tappancs, a kis dinoszaurusz elvesztette szüleit és elindul, hogy megkeresse a Virágzó Völgyet, ahol bőséges az élelem, s ahol a dinoszauruszok békésen élhetnek. Útközben barátokat szerzett, s együtt találták meg a völgyet. Békésen és gondtalanul éltek itt, egészen addig, amíg a kíváncsiságtól hajtva felfedező útra indultak. Ezen az úton hihetetlen kalandok sora várja őket, s felejthetetlen leckét kapnak arról, milyen az igazi barátság...

Letöltés:

http://hotfile.com/dl/19410888/69f5d5b/Oslenyek_orszaga__2_ElizaP.part1.rar.html
http://hotfile.com/dl/19411747/e30d820/Oslenyek_orszaga__2_ElizaP.part2.rar.html
http://hotfile.com/dl/19412416/96ef5a2/Oslenyek_orszaga__2_ElizaP.part3.rar.html
http://hotfile.com/dl/19412967/06d4c03/Oslenyek_orszaga__2_ElizaP.part4.rar.html
Jelszó:netratt.com

Őslények országa 3. - A nagyszerű ajándékozás kora
(The Land Before Time III: The Time of the Great Giving)
Megjelenés éve: 2009

• Rendezte: Roy Smith, Graham Morris
• Forgatókönyv: John Ludin, John Loy
• Zene: Michael Tavera

Tappancs és barátai békésen éltek a Virágzó Völgyben, egészen addig, amíg egy nagy meteorit csapódik a földbe s elzárja az állatok útját az ivóvízhez. Tappancs elindul társaival vizet keresni, de a völgyben nem járnak sikerrel. Távolabb merészkednek és találnak is egy tavat, de az már az Élesfogúak területén van. A barátoknak össze kell fogniuk, hogy életben tudjanak maradni a velociraptorok között...

Letöltés:

http://rapidshare.com/files/317546470/Oslenyek_orszaga__3_ElizaP.part1.rar
http://rapidshare.com/files/317546412/Oslenyek_orszaga__3_ElizaP.part2.rar
http://rapidshare.com/files/317546454/Oslenyek_orszaga__3_ElizaP.part3.rar
http://rapidshare.com/files/317546532/Oslenyek_orszaga__3_ElizaP.part4.rar
Jelszó: netratt.com

TELJES SOROZAT ITT TÖLTHETŐ LE

Pöttyös Panna

Igaz, már sokan túlestek az idei bárányhimlő járványon (mi is köztük), de azért nem csak akkor izgalmas ez a régi idők hangulatát idéző mese.

Szepes Mária: Pöttyös Panni
Az egyszerű történet, a kedves figurák nem véletlenül váltak az olvasók kedvenceivé. A türelmes, találékony nagymama cserfes unokájával együtt olvasóját (mesehallgatóját) is eligazgatja a hétköznapokban: s mire eljutnak az óvodáig, már sok-sok dolgot megtanulnak a világról.

hangoskönyvként hallgatható itt



A teljes sorozat címei

* Pöttyös Panni (1953)
* Rőzse néni kunyhója(1955)
* Pöttyös Panni a Balatonon (1956)
* Pöttyös Panni az óvodában (1956)
* Pöttyös Panni naplója (1959)
* Pöttyös Panni és Kockás Peti naplója (1962)
* Pöttyös Panni Hetedhétországban (1973)
* Szia, világ! (1980)
* Bolondos szerszámok (1981)
* Eleven képeskönyv (1982)
* Csupaszín (1983)
* Harkály anyó (1983)
* Zsákbamacska (1983)
* Pöttyös Panni az idővonaton (1989)
* Furfangos szerszámok(2000)
* Pöttyös Panni az iskolában (2002)
* Kedvenc meséi(2008)
* Rőzse néni kunyhója II.

Pöttyös Panni az iskolában

BOZSIK YVETTE TÁRSULAT
THÁLIA SZÍNHÁZ

Így készült: Pöttyös Panni az iskolában

Szepes Mária Pöttyös Panni-sorozata nyomán írta: Németh Ákos
Rendező-koreográfus: Bozsik Yvette

Színész:
Pöttyös Panni - Mórocz Adrienn
Imama, Panni nagymamája - Horváth Zsuzsanna
Kockás Peti - Krisztik Csaba
Boros Jutka - Góbi Rita
Bácskai Csibi - Székely Szilveszter
Berkes Teri - Fülöp Tímea
Kovács Magdi - Hasznos Dóra
Tanító bácsi - Szemán Béla
Rónai Tamás - Vati Tamás
Tornatanár - Gombai Szabolcs

Jelmez: Berzsenyi Krisztina
Díszlet: Vati Tamás
Fény: Pető József
Koreográfus-asszisztens: Gombai Szabolcs
Rendezőasszisztens: Kis Kádi Judit

Bozsik Yvette válaszol:

Miért választották ezt a darabot?

Felkért a Thália Színház igazgatója, Zimányi Zsófia, hogy Szepes Mária klasszikus meséjét, a Pöttyös Pannit rendezzem meg a Thália Arizona színpadán. A Pöttyös Panni az iskolában ennek a mesesorozatnak az egyik kötete, és mivel az én kisfiam is most ment iskolába, ebből az élményből tudtam merítkezni.

- Kiknek szól az előadás?

Mindenkinek, gyereknek és felnőttnek egyaránt, aki iskolába jár, vagy valamikor járt. De az előadás nem csak az iskolai problémákról, hanem a gyerekkori barátságról szerelemről, kalandokról is szól, ezért leginkább az 5-12 éves korosztálynak ajánlanám.

- Mi a darab műfaja, mi benne az érdekes, mitől különleges?

Németh Ákos a Pöttyös Panni mese alapján színdarabot írt, amelynek a szövege tele van humorral, iróniával, és lírával. Ehhez a szöveghez nagyon sok koreográfia készült, és Sáry László zenei vezetésével élő énekek is elhangzanak. A különlegessége a szöveg, a mozgás és a zene egységében, valamint az előadók szuggesztivitásában rejlik. A két főszerepet, Pöttyös Pannit és Kockás Petit Mórocz Adrienn Színművészeti Egyetemi hallgató és Krisztik Csaba színész játssza, a nagymamát Horváth Zsuzsa a Stúdió K tagja, a tanárbácsit Szemán Béla, a további szerepeket pedig a Bozsik Yvette Társulat táncosai alakítják.

- Kiknek a produkciójában készült?

Az előadás a Budapesti Őszi Fesztivál, a Thália Színház és a Bozsik Yvette Társulat közös produkciójában készült.
forrás:


A kislány, aki soha nem nő meg

Pityke Őrmester

A rajzfilmsorozat címszereplője Pityke őrmester, aki mindenre elszánt rendőr módjára deríti fel a bűnügyeket, fogja el a szélhámosokat, a betörőket és a tolvajokat. Pityke barátai Kukucs, Szöszi, Kati, és a kutyája, Marcipán, aki "szirénaként is működik".
Hőseinkkel részt vehettek egy barlang felfedezésében, egy bankrabló elfogásában, egy közveszélyes szélhámos üldözésében, aki különféleképpen öltözve és maszkírozva csap be embereket, de Pitykén nem foghat ki.
Ha figyeled a sorozatot, megtudhatod, hogy különböző manőverekkel miként lehet eltéríteni a gyerekeket attól, hogy egy daru tetejéről leugráljanak. A sorozat nyárra is tartogat kalandokat, mégpedig a strandolóknak, akiknek ruháit egy tolvaj lopta el, és amelyek természetesen főhősünk segítségével kerülnek elő.


letölthető innen

Frakk - A szomszéd kakas

Frakk - de jó sport a foci

Pumukli

Gyermekkorunk emlékezetes mesehőse volt a kis Pumukli, idézzük fel azokat a régi emlékeket újra egy kicsit.


2×:
Haló, haló,
nagy baj van kérem riadó
haló, haló,
feltűnt egy kis manó

Pumukli a neve és
az agya nem csenevész
mindig tettre, cselre kész
ha elkapnád, nyoma vész

Haló, haló,
nagy baj van kérem riadó
haló, haló
feltűnt egy kis manó

Pumukli a neve és
az agya nem csenevész
mindig tettre, cselre kész
ha elkapnád nyoma vész.

2×:
Haló, haló
nagy baj van kérem riadó
haló, haló
feltűnt egy kis manó


A Pumukli (Pumuckl), egy élőfilm és animációs film. Szinkronizált, színes tévéfilmsorozat, amely német-magyar koprodukcióban készült.
A tévéfilm 2 sorozatos. Az 1. sorozat 52 részes, címe Pumukli kalandjai, szó szerinti címe Éder mester és Pumukli. A 2. sorozat 13 részes, címe Pumukli a tengeren. Készült két mozifilm is, amelyeknek a címei Pumukli és a kék hajómanó és Pumukli a cirkuszi porondon. A filmben élőszemélyek és animációs figurák alakítják a történet szereplőit. A történet egy virgonc koboldról szól, aki egy kissé mogorva, de jólelkű idős asztalosmester szolgálatába szegődik. A magyar animációt Ternovszky Béla rendezte.

Pumukli "édesanyjáról" itt

Történet:
Egy kis kobold rejtőzködik egy asztalos műhelyben, akit Pumuklinak hívnak. Pumukli hozzá ragad egy enyves dobozhoz, így lesz Éder Mester számára látható. Éder Mester egy asztalos mester ki a műhely tulajdonosa. Hivatalos nevén Franz Eder. Pumuklinak sok a csínytevése, de az öreg asztalos örömmel látja a kis koboldot a háznál és örömmel látja csínytevéseit. Éder Mester nagyon megszereti Pumuklit.

ONLINE MEGTEKINTÉS ITT

01. Kísértet a műhelyben

02. Az eladott ágy

03. Az új fürdőszoba

04. Kísértet a kastélyban

05. A babonás takarítónő

06. Pumukli nyaral

07. A vízimanó

08. Pumukli az iskolában

09. Pumukli és a puding

10. A rejtélyes kutya

11. Pumukli és a Mikulás

12. Pumukli forró nyomon

14. Az első hó

15. A gyapjúpulóver

16. A szakítás

17. Szakítás után

18. Éder úr látogatója

20. Pumukli és Puvukli

21. Pumukli fél

22. Végzetes tejszínhab

23. Pumukli az állatkertben

24. A titokzatos levelek

25. Pumukli és a Húsvét

26. Április elseje

27. A játékautó

29. Pumukli és az egér

30. A vitorláshajó

31. A kirándulás

33. Pumukli és a kincskeresők
36. Pumukli és a macska

38. Éder karácsonyi ajándéka

39. Pumukli az ártatlan bárány
41. A felhasadt hüvelykujj

42. Tabletta fejfájás ellen
43. Bombahír az újságban

44. Pumukli telefonál
45. Pumukli asztalos akar lenni

47. Pumukli és a tűz

48. Pumukli az órásboltban

49. A gumikacsa

50. Pumukli a boszorkányvadász

51. Segítség, baj van!

52. Pumukli és a muzsika

53. Pumukli és a dob-dobok

http://data.hu/get/2184901/Pum_i_01..part1.rar.html

http://data.hu/get/2184896/Pum_i_01..part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2184927/Pum_i_02.part1.rar.html

http://data.hu/get/2184950/Pum_i_02.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2184980/Pum_i_03.part1.rar.html

http://data.hu/get/2185037/Pum_i_03.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2185047/Pum_i_04.part1.rar.html

http://data.hu/get/2185048/Pum_i_04.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2197352/Pum_i_uj_fur_szoba.part1.rar.html

http://data.hu/get/2197373/Pum_i_uj_fur_szoba.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2197399/Pum_i_kis_a_kast_ban.part1.rar.html

http://data.hu/get/2197389/Pum_i_kis_a_kast_ban.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2197419/Pum_i_bab_as_tak_no.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2197452/Pum_i_esa_pudin.part1.rar.html

http://data.hu/get/2197443/Pum_i_esa_pudin.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2201247/Pum_i_rejt_kuty.part1.rar.html

http://data.hu/get/2201249/Pum_i_rejt_kuty.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2201255/Pum_i_es_miku.part1.rar.html

http://data.hu/get/2201254/Pum_i_es_miku.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2201258/Pum_i_forr_nyom.part1.rar.html

http://data.hu/get/2201256/Pum_i_forr_nyom.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2244279/Pum_i_els__ho.part1.rar.html

http://data.hu/get/2244267/Pum_i_els__ho.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2244285/Pum_i__gyap__pul_ver.part1.rar.html

http://data.hu/get/2244282/Pum_i__gyap__pul_ver.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2244306/Pum_i__szak_tas.part1.rar.html

http://data.hu/get/2244300/Pum_i__szak_tas.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2261861/Pum_i_vissz_ter.part1.rar.html

http://data.hu/get/2258363/Pum_i_vissz_ter.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2290749/Pum_i__eder_lato_ja.part1.rar.html

http://data.hu/get/2274613/Pum_i__eder_lato_ja.part2.rar.html

Jelszó: zona

http://data.hu/get/2347818/Pum_i_Puv_kli.part1.rar.html

http://data.hu/get/2323580/Pum_i_Puv_kli.part2.rar.html

Jelszó: zona

VAGY

Pumukli.E01:

http://hotfile.com/dl/13657332/fceee05/_Kisertet_a_muhelyben.avi.html

Pumukli.E02:

http://hotfile.com/dl/13657598/2d72dd9/02_-_Az_eladott_gy.avi.html

Pumukli.E03:

http://hotfile.com/dl/13657904/820743e/03_-_Az_j_frdszoba.avi.html

Pumukli.E04:

http://hotfile.com/dl/13671644/66e7ae8/04_-_Ksrtet_a_kastlyban.avi.html

Pumukli.E05:

http://hotfile.com/dl/13666445/69db1d5/05_-_A_babons_takartn.avi.html

Pumukli.E06:

http://hotfile.com/dl/13671615/5351537/06_-_Pumukli_nyaral.avi.html

Pumukli.E07:

http://hotfile.com/dl/13671263/7e25bde/07_-_A_vziman.avi.html

Pumukli.E08:

http://hotfile.com/dl/13671273/e4bb888/08_-_Pumukli_az_iskolban.avi.html

Pumukli.E09:

http://hotfile.com/dl/13671457/b8ab096/09_-_Pumukli_s_a_puding.avi.html

Pumukli.E10:

http://hotfile.com/dl/13698789/337c016/10_-_A_rejtlyes_kutya.avi.html

Pumukli.E11:

http://hotfile.com/dl/13699108/cf87e43/11_-_Pumukli_s_a_Mikuls.avi.html

Pumukli.E12:

http://hotfile.com/dl/13705018/0774eef/12_-_Pumukli_forr_nyomon.avi.html

Pumukli.E13:

http://hotfile.com/dl/13713308/f171bd5/14_-_Az_els_h.avi.html

Pumukli.E14:

http://hotfile.com/dl/13715251/363a91d/15_-_A_gyapj_pulver.avi.html

Pumukli.E15:

http://hotfile.com/dl/13725172/c6bc77d/16_-_A_szakts.avi.html

Pumukli.E16:

http://hotfile.com/dl/13731011/546551d/17_-_Szakts_utn.avi.html

Pumukli.E17:

http://hotfile.com/dl/13739818/70f280e/18_-_der_r_ltogatja.avi.html

Pumukli.E18:

http://hotfile.com/dl/13749034/8f674dd/20_-_Pumukli_s_Puvakli.avi.html

Pumukli.E19:

http://hotfile.com/dl/13743146/52b766c/21_-_Pumukli_fl.avi.html

Pumukli.E20:

http://hotfile.com/dl/13743380/aa8fb14/22_-_A_vgzetes_tejsznhab.avi.html

Pumukli.E21:

http://hotfile.com/dl/13749326/b2529f2/23_-_Pumukli_az_llatkertben.avi.html

Pumukli.E22:

http://hotfile.com/dl/13749347/3460be4/24_-_A_titokzatos_levelek.avi.html

Pumukli.E23:

http://hotfile.com/dl/13749295/639446f/25_-_Pumukli_s_a_hsvt.avi.html

Pumukli.E24:

http://hotfile.com/dl/13749375/0641d7c/26_-_prilis_elseje.avi.html

Pumukli.E25:

http://hotfile.com/dl/13765860/409c6f4/27_-_A_jtkaut.avi.html

Pumukli.E26:

http://hotfile.com/dl/13766986/918bd5e/29_-_Pumukli_s_az_egr.avi.html

Pumukli.E27:

http://hotfile.com/dl/13773471/05f0d4b/30_-_A_vitorlshaj.avi.html

Pumukli.E28:

http://hotfile.com/dl/13798800/2ddbea2/31_-_A_kirnduls.avi.html

Pumukli.E29:

http://hotfile.com/dl/13800492/b9bd10d/33_-_Pumukli_s_a_kincskeresk.avi.html

Pumukli.E30:

http://hotfile.com/dl/13795169/444b6ce/36_-_Pumukli_s_a_macska.wmv.html

Pumukli.E31:

http://hotfile.com/dl/13809966/86ebdff/38_-_der_karcsonyi_ajndka.avi.html

Pumukli.E32:

http://hotfile.com/dl/13814486/14592cb/39_-_Pumukli_az_rtatlan_brny.avi.html

Pumukli.E33:

http://hotfile.com/dl/13810476/6d3379f/41_-_A_felhasadt_hvelykujj.avi.html

Pumukli.E34:

http://hotfile.com/dl/13813182/9e4a2c4/42_-_Tabletta_fejfjs_ellen.avi.html

Pumukli.E35:

http://hotfile.com/dl/13814513/b5f8575/43_-_Bombahr_az_jsgban.avi.html

Pumukli.E36:

http://hotfile.com/dl/13814317/16a2b7e/44_-_Pumukli_telefonl.avi.html

Pumukli.E37:

http://hotfile.com/dl/13813194/4ce4ca7/45_-_Pumukli_asztalos_akar_lenni.avi.html

Pumukli.E38:

http://hotfile.com/dl/13836598/03a9ea9/47_-_Pumukli_s_a_tz.avi.html

Pumukli.E39:

http://hotfile.com/dl/13837486/aacc296/48_-_Pumukli_az_rsboltban.avi.html

Pumukli.E40:

http://hotfile.com/dl/13843926/89f8262/49_-_A_gumikacsa.avi.html

Pumukli.E41:

http://hotfile.com/dl/13845182/f8d47d5/50_-_Pumukli_a_boszorknyvadsz.mpg.html

Pumukli.E42:

http://hotfile.com/dl/13852431/e4c09c4/51_-_Segtsg_baj_van.avi.html

Pumukli.E43:

http://hotfile.com/dl/13852047/231d210/52_-_Pumukli_s_a_muzsika.avi.html

VAGY NETÁN MÉG
INNEN
ÉS INNEN :)))

Dóra a felfedező

Tettem a cím alatti linkek közé egy Dóra a felfedezős oldalt, ahol mesék linkjeit lehet megtalálni.

Csukás István: Pom pom meséi - színezők

A Pom pom meséi egy magyar animációs rajzfilmsorozat, melyet Dargay Attila rendezett, és Sajdik Ferenc rajzolt. A sorozat két főszereplője Pom Pom és Picur. A sorozat két szériából állt: az első 1980-ban (13 epizód), a második 1982-ben (13 epizód) készült el.

Amikor Picur megy az iskolába, találkozik Pom Pommal, és hogyha valamit csinál Picur, vagy ha valami történik velük, azzal kapcsolatban mesél el Pom Pom egy érdekes történetet. Pl. amikor elesik Picur a tintásüveggel, akkor Pom Pom a bátor tintanyúlról mesél, vagy amikor kirándulni mennek, és leereszt a bicikligumi, akkor az óriástüdejű levegőfújóról mesél. De van, amikor Picur nem iskolába megy, hanem otthon van, és ott mesél Pom Pom. Pl. amikor a Mikulást várják, akkor arról mesél Pom Pom, amikor Gombóc Artúr volt a Télapó, vagy amikor Picur vendégségbe megy, akkor Pom Pom meséje az önműködő vasalóról szól.

A meséket innen lehet elolvasni.

Színezőt pedig a képre kattintva lehet letölteni.

A lesből támadó szárítókötél itt nézhető meg

Pom-pom oldal

Pán Péter I-II.

letölthető itt vagy itt

letölthető itt vagy itt vagy itt

Csingiling

Vasárnap délutánra egy aranyos kis mese a családnak.

Bartos Erika: Bogyó és Babóca

Unokahúgom egyik kedvenc meséje...

Egész rajongói oldaluk is van már itt



Az eredetileg televízióra szánt (és hamarosan a kis képernyőkre is megérkező) tizenhárom mese Bartos Erika azonos című, százezres nagyságrendben eladott példányszámmal büszkélkedő gyermekkönyvsorozatából készült. Bírálói szerint a szakmán kívülről érkező Bartos munkáiban nem szépek a rajzok és túl szimplák a történetek, valójában azonban a Bogyó és Babóca-sztorik sora tipikusan az, amire azt szokás mondani, hogy egyszerű, de nagyszerű.

Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicalány filmünk elején köt életre szóló barátságot. Ezt követően 5–5 percben – M. Tóth Géza hasonlata szerint az ősfilmekére emlékeztető hosszban – következnek apró kalandok. A tanulságos, kerek kis történetek segítőkészségre, együttműködésre, önfeláldozásra, lemondásra, jószívűségre nevelnek, de mesélnek az óvodai életről vagy a karácsonyról, sőt a főhősök még a tengert is meghódítják. Az M. Tóth nevével fémjelzett Kedd Animációs Stúdió munkája a korábbi kedvencek közül halványan a Kisvakond-filmekre emlékeztet: ugyanúgy az erdő népe kel életre, és hasonló a hátterek szín- és formavilága is. S habár a képsorok akár már 3-4 évesek számára befogadhatók, a több tucat különböző (!) hangon megszólaló mesélő, Pogány Judit bravúros teljesítményének köszönhetően a szülők is lenyűgöző élménnyel lesznek gazdagabbak.

megtekinthető
itt 1
itt 2
itt3
(nem én töltöttem fel őket)


színező itt, és itt

Az állatok nyelvén tudó juhász

Ahogy mentem, mendegéltem, elmentem Pelegre, ott láttam jászolhoz kötözve a sok mesét, abból választottam ezt a legszebbiket. Hol volt, hol nem volt, még az Óperencián is túlnan volt, az Üveghegyen innen volt, kidőlt-bedőlt kemencének egy csepp oldala se volt, teli volt kaláccsal, egy se volt benne. Hát hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy juhász. Ahogy a juhait őrzötte az erdőben, meglátott messziről egy tüzet. Abban egy rettentő nagy kígyó sírt:

– Segítsél ki, te szegény ember, jótét helyett jót várj; mert az én édesapám a kígyók királya, és megjutalmazza a te hűségedet.

Hát kapta a juhász, levágott egy karót, s azzal kivette a kígyót a tűzből. A kígyó elmászott egy darabon. Felemeltek ott ketten egy nagy követ. A kő alatt lyuk volt, azon lementek a föld alá, a kígyók királyához.

Kérdezte a kígyók királya:

– Mit kívánsz, te szegény ember, amiért a fiam életét megmentetted a haláltól?

Azt mondta a szegény ember, csak azt kívánja, hogy az állatok nyelvét értse. A kígyók királya megadta, de egy feltétel alatt: hogy azt senkinek se merje elmondani, mert akkor azonnal meghal. Azzal visszajött az ember a földre.

Ahogy hazafelé utazott, meglátott egy odvas fát. Ült azon két szarka. Azt mondta egyik a másiknak:

– Hej, ha tudnák az emberek, hogy mennyi pénz van ebben az odvas fában, milyen boldogok lennének belőle!

A juhász meghallotta, megjegyezte a fát. Elment haza. Később eljött szekérrel a pénzért, hazavitte. Nagygazda lett belőle.

Elvette a számadó lányát. Az asszony mindig kérdezgette, hogy honnan van nekik ennyi pénzük. A juhász azt mondta:

– Ne kérdezd; az isten adta.

Odahaza, a szobában, a kemencenyakon ült két macska. Azt mondja az öreg macska a kis macskának, hogy mivel ő kisebb, s könnyen befér a kamrába, lopjon neki szalonnát. Erre a juhász elnevette magát. Kérdezte a felesége, hogy mit nevet. Elmondta, hogy az öreg macska mit mondott a kis macskának. Kérdezte a felesége, hogy honnan érti azt a beszédet.

– Ha te tudnád! De nem szabad megmondanom, mert akkor meghalok.

– Mindegy, csak mondjad meg! – mondta a felesége.

– Nem lehet! – kötötte magát a juhász.

De egyszer vásárra készültek. Az asszony ült a kanca lóra, az ember pedig a csődörre. Az asszony elmaradt egy kicsit. A csődör ekkor rányerített a kancára, hogy miért nem jön hamarább. Ez meg azt mondta:

– Könnyű neked, te csak azt a sovány embert viszed, én meg ezt a kövér asszonyt itt e!

A juhász ezt mind értette; megint elnevette magát. A felesége most is kérdezte, hogy mit nevet. Hát elmondotta, hogy mit mondott a csődör a kancának. Az asszony rákezdte, hogy mondja meg neki, honnan tudja ő megérteni az állatok nyelvét. De a juhász azt mondta, nem szabad, mert mindjárt meghal, ha megmondja.

Hazamentek. Odahaza a farkasok elmentek bárányt kérni a kutyáktól. A kutyák azt mondták, hogy nem lehet, azután mégis négyet odaígértek. De az öreg Bodri kutya azt mondta:

– Gyalázatosak, hogy meritek a gazdánk juhait odaadni?

A gazda ezt mind értette, a kutyákat szétkergette, csupán a Bodrinak adott egy nagy karéj kenyeret.

Hát az asszony ismét kérdezte, honnan tudja ő megérteni az állatok nyelvét. A juhász azt mondta, ő meghal, ha megmondja. Az asszony erre azt mondotta, hogy mindegy, ha meghal is, csak mondja meg. Erre a juhász koporsót csináltatott, és belefeküdt. Még annyit mondott, hogy hadd adjon utoljára a Bodrinak egy darab kenyeret. De a Bodrinak nem kellett, mert nagyon szomorú volt, sajnálta a gazdáját.

Hanem ekkor bement egy hetyke kakas, és nagy kényesen ette a kenyérdarabot. Azt mondta a Bodri neki:

– Ó, te átkozott, gonosz állat, hogy esik jól a kenyér olyan kényelmesen, mikor a drága jó gazdánk most haldoklik?

De a kakas azt mondta:

– Te bolond! Te is olyan bolond vagy, mint a gazdád; nem tud egy asszonynak parancsolni. Lád, énnekem húsz feleségem van, mégis tudok mindegyiknek parancsolni.

Erre a juhász felugrott, jól megverte a feleségét, hogy többet nem kérdezte, honnan tudja az állatok nyelvét.

Karácsonyfa és az angyalka

Egyszer volt, régen volt, a Mikulás karácsony előtt észrevette, hogy a 4 manósegédje megbetegedett. De a segédmanók nem tudtak olyan gyorsan csomagolni, mint az igazi manók.
A gondok közepette Mikulásné bejelentette, hogy az édesanyja velük fogja tölteni a Karácsonyt. Szegény meggyötört Mikulás ennek hallatán kiment a rénszarvasszánhoz, de szomorúan vette tudomásul, hogy az 5 rénszarvasból 3 vemhes, 2 meg ismeretlen helyre távozott a kerítésen átugorva.
Ezek után a teljesen összetört Mikulás bement a házába, hogy igyon egy kis pálinkát, de azt látta, hogy a segédmanók már mindet megitták.
Erre olyan mérges lett, hogy a kezében tartott poharat a padlóhoz csapta.
Mikor össze akarta söpörni a szilánkokat, rájött, hogy az egerek szétrágták a seprűt.Ekkor csöngettek.
A lelkileg meggyötört Mikulás ajtót nyitott.
Az ajtóban egy angyalka állt, kezében karácsonyfával.
Az angyalka így szólt:
- Hát nem csodálatos a mai nap?
Így alakult ki az a szokás, hogy a karácsonyfa csúcsára angyalkát húznak...

Karácsonyi vallomás

Üdrögi Ferenc Karácsonyi vallomás

Valamikor régen,kisgyermek koromba
Amikor az élet nem volt még goromba
Oh,hogy tudtam várni a karácsonyfára
S mindarra,mi azon csak nekem volt szánva...
Hogy tudtam örülni az aranydiónak,
Kis vonatnak,könyvnek,sípnak,mogyorónak.
Hol az angyalhajra csodálkozott szemem,
Hol a kőkockákon pihent el a kezem.
Nevettem a gyertyák megbillenő lángját
És a csillagszórók pattogó szikráját.
Örülni kevés volt a nappal,az este
Szemem még éjjel is a csodás fát leste...
Persze,ahogy hullott a sok tűlevélke,
Az én örömömnek is úgy lett lassan vége.

És ahogyan telt és zordabb lett az élet
A sok csillogás is foszlott,semmivé lett.
Várok én még most is karácsonyfára,
De az örömömnek nincs most már határa.
És ami még döntőbb:Megleltem az okát!
Nem a csillogó fa jelent most már csodát,
Hanem a megnyílt ég,s a testé lett Ige,
S az,hogy felénk hajolt az Atyának szíve!
Régen az ajándék töltött el örömmel,
Ma az,hogy én adok szívből,s nem közönnyel.
Áldás szent nevére ki velem ezt tette,
Ki örömöm,s szívem újjá teremtette!!!!
Ámen.


A jobb oldali navigációs sáv "mesék" címszava alatt vannak új mesés linkek. Jó olvasgatást.

B. Radó Lili: Három fenyőfa

Három fenyőfa állt egy dombtetőn.
A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő volt nem olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán nagyon kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony.
- Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb fenyő. - sóhajtotta ez a kicsike fa.
Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett.
- Bárcsak eljönne értem Télapó, és elvinne karácsonyfának ! - sóhajtott a Legnagyobb fenyő.
- Bárcsak engem vinne ! - mondta a Kisebbik fenyő.
- Bárcsak engem választana ! - kívánta a Harmadik Fácska.
Egy napon fázós kismadár jött szökdécselve feléjük. Megsérült a szárnya, s ezért nem tudott repülni.
- Kérlek Legnagyobb fenyő, itt maradhatnék az ágaid közt ? - szólította meg félénken a kismadár a fát.
- Nem lehet ! - mondta a Legnagyobb fenyő- Nem használhatok madarakat az ágaim közt, mert éppen karácsonyfának készülök.
- Pedig úgy fázom - panaszolta a kismadár, a Legnagyobb fenyő azonban nem is válaszolt.
Így hát a törött szárnyú kismadár odább ugrált a Kisebbik fenyőhöz.
- Kedves Kisebbik fenyő megengednéd, hogy itt maradjak az ágaid között ? - kérdezte.
- Nem ! - felelte a Kisebbik fenyő. - Nem ringathatok semmiféle madarat az ágaim között, mert hátha éppen most vinne el valaki karácsonyfának.
Ekkor szegény didergő kismadár tovább ugrált a Harmadik Fácskához.
- Drága kicsi fenyő, itt maradhatnék az ágaid között ? - kérdezte.
- Hogyne maradhatnál kismadár - felelte a Harmadik Fácska. - Búj csak egészen hozzám. Majd megmelegítelek, amennyire csak tőlem telik.
A kismadár felugrott a Harmadik Fácska ágai közé, ott nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb fenyőt, elhaladtak a Kisebbik fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak.
Mind a három fácska látta az apró csengettyűket. Egy rénszarvas húzta szép, kicsi szánkón csüngtek, amelyből most kiszállott az utasa.
- Télapó vagyok- mondta - Karácsonyfát keresek egy nagyon kedves kicsi gyermek számára...
- Vigyél engem ! - kiáltotta a Legnagyobb fenyő.
- Engem vígy ! - ágaskodott a Kisebbik fenyő.
A Harmadik Fácska azonban meg sem szólalt.
- Te nem szeretnél eljönni ? - kérdezte tőle a Télapó.
- Dehogynem ! Nagyon szeretnék - felelte a Harmadik Fácska - De hát itt kell maradnom , hogy vigyázzak erre a beteg kismadárra. Éppen elaludt.
- Kicsike fa - mondta a Télapó - te vagy a legszebb fácska a világon ! Téged viszlek magammal.
Azzal gyöngéden kiemelte őt a földből, olyan óvatosan, hogy az ágai közt megbúvó kismadár fel sem ébredt. Aztán szánkójába állította a csöpp fenyőt a kismadárkával együtt, majd maga is beült mögéjük. És a kicsi szánkó ezüstös csengettyűszóval tovasuhant velük a karácsonyi havon...
( Régi angol mese nyomán fordította : B. Radó Lili )

Kormos István: Mese a két kicsi ökröcskéről

Volt egyszer egy szegény asszony, annak egy legényke fia, furfangos, eszes gyerek, eleven, mint a csík. Azt mondja egyszer a szegény asszony a fiának:

– Szaladj, fiam, hozz az erdőről egy öl fát, hadd süssek kenyeret!

Azzal feltarisznyázza egy szem hamuban sült pogácsával; az vállára kapja a fejszét, s megy az erdőre. Ott nekiáll a fáknak, vágja istenesen. Mikor már eleget kidöntött, megtörli a homlokát, leül éhesen, s nyúl a tarisznyába. Alig harap a pogácsába, valahonnét előtte terem egy ősz öregember, s azt mondja neki:

– Hallod-e, fiam, adj nekem abból a pogácsából, három napja nem ettem!

A fiú kettétöri a pogácsát, felét az öregnek nyújtja, s esznek ketten. Evés után megint megszólal az ősz öregember:

– No, fiam, mivel jó szívvel voltál hozzám, én is adok neked valamit. Sunyd be csak egy kicsidég a szemed.

Besunyja nevetve a legényke, s mire kinyitja, ott áll előtte két kicsi fekete ökör, akkorák, hogy alig látszanak ki a fűből. Nagyot kurjant örömében, de akkor azt mondja az ősz öreg:

– Ohó, majd elfelejtettem, hogy szekér is kell az ökrök után. Sunyj még egyszer!

Megint suny a legényke, s egy szempillantás alatt ott a szekér is; az a két kicsi fekete ökör meg ott áll a szekér előtt befogva. Most örül meg csak igazán a legényke! Fordul az ősz öreg felé, de az úgy eltűnt onnét, hogy se híre, se pora nem maradt. Akkor nekiáll, s hányni kezdi föl a szekérre a kivágott fát. Hanem egyszer csak megtorpan, erős töprenkedésbe esik.

– Hajhaj! Hogyan bírják el a sok fát azok a csöpp jószágok? – kérdi maga elé.

Akkor hátrafordul az egyik kicsi ökör, s megszólal szakasztott emberi hangon:

– Sose törődj azzal, kis gazdánk! Elbírunk mi százszor annyit is, csak jól rakd meg!

Hitetlenül néz a fiú, de megrakodik, s csakugyan, elindul a két kicsi ökör nagy dübörgéssel haza az erdőből. Beér a legényke a szekérrel a faluba. A bíró háza előtt ott áll a kövér bíró meg a gróf, egy piszkafahosszú, keszeg ember. Nézik elhűlve, hogy a két csöpp fekete ökör milyen könnyedén húzza azt a nagy szekér fát. Kérlelni kezdik a legénykét, hogy adja nekik az ökröcskéket, náluk jobb helyen lesznek. De beszélhetnek, a legényke nem adja. Megmérgesednek: a bíró lehányja az útra a legényke fáját a gróffal, s nagy ordítva ráparancsolnak, hogy húzassa be egy fordulóra az erdőt, különben elbúcsúzhat a két kicsi ökröcskétől, de az életétől is.

– Jól van! – komorodik el a legényke. Csördít az ostorával, s szekerezik vissza az erdőbe. Ott megállítja az ökröket, nagyot sóhajt, nézi a sűrű rengeteget, s azt se tudja, mihez kapjon. Akkor megint megszólal az egyik kicsi ökröcske:

– Sose búsulj, kis gazdánk! Csavard le az egyik szarvam, abban találsz egy se vége, se hossza kötelet, tekerd vele körül az erdőt, s kösd a kötelet a szarvunkra. A többit csak bízd ránk!

Úgy is tett. Körülszaladta a rengeteget, körültekerte azzal a se vége, s hossza kötéllel, s a kötél két végét rákötötte a két kicsi fekete ökröcske szarvára; ahogy haladtak, mind kopaszabb lett mögöttük a hegy. Az erdő madarai ijedten csapongtak a lábra kelt erdő fölött, csodálkozva ezen a bolondságon.

Hát a kövér bíró meg a keszeg gróf! Azok hogy elhűltek, amikor meglátták az úton a fújtató, dübörgő két kicsi fekete ökröcskét s mögöttük a vonuló rengeteget. De mire észbe kaptak volna, a két kicsi ökröcske már ott fújtatott a bíró kapuja előtt, neki a kapunak, rontották össze, be az udvarra. Nagy recsegéssel-ropogással utánuk az erdő, torlódik egy halomba, hogy elborítja az udvart, el a bíró házát. Ugrik is el onnét a bíró meg a gróf, s neki a legénykének. Az csak áll somolyogva.

– Elhúzattam az erdőt, bíró uram – nevetett a dühös bíróra –, van már mivel alágyújtani!

De azok csak ordibálnak; vörös a bíró képe, a gróf meg azt habogja, hogy menjen csak vissza, s szántsa föl az erdő helyét, vessen a földbe búzát, boronálja el, arasson, csépelje el a termést, őrölje meg a búzát, s húzasson be az udvarára egy fordulóra hétszázhetvenhét zsák lisztet, de még aznap estig, mert különben elszedik tőle a két kicsike fekete ökröcskét, s vége szakad az életének is.

A két kicsi ökör csak fújtatott erre, a legényke csördített egyet, s fordultak vissza. Kezdi a legényke az erdő helyén a szántást: föl a hegyre, le a völgybe. Aztán vet, boronál; egykettőre kikel a búza, nő, megsárgul a kalász, s arathat a legényke. A két ökröcske csépeli sebesen, gyúrja, tapodja, s fújják egyetlen halomba a kicsépelt búzát; aztán őrlik, járják a malomban, csak úgy ragyog fekete testük az izzadságtól. Közben a nap gyorsan hull alá a nyugati égen. A kövér bíró meg a keszeg gróf kinn állanak a kastély tornácán, nézik nagy örvendezéssel a napnyugtát; a legényke is látja, s megvakarja az üstökét, hogy immár befellegzett, amikor megszólal az egyik kicsi ökröcske:

– Sose búsulj, kis gazdánk! Nem lesz semmi baj.

Azzal nekifut az egyik kicsi ökröcske, amelyik megszólalt, neki a hegynek, föl a hegy legmagasabb csúcsára, felszúrja az éppen elmerülő napot a szarvára, megrázza a fejét, s visszahajítja a napot a keleti égre, hadd világoljon. A másik kicsi ökröcske meg a felkelő holdat ökleli a hegy mögé. S ledübörögnek a legénykéhez, hányják föl a szekérre a liszteszsákokat, s amikor megrakodnak, megindulnak nagy nyikorgással a hétszázhetvenhét zsák búzával, egyenest a gróf udvarára. A kastélykapuban csördít egyet a legényke, az ökrök nagy dübörgéssel nekiszaladnak a kapunak, összerontják, neki a kastélynak, hogy nagy pengéssel kimozdul a helyéből, s elborítják a hétszázhetvenhét zsák búzaliszttel az udvart, eltemetve alája a bírót meg a grófot. Úgy másznak azok elő a liszthegyből, orruk, fülük lisztesen, mint valami molnárinasnak.

– Elhoztam a termést, gróf uram – nevet a csupa liszt grófra a legényke –, most már van mit aprítani a tejbe!

– Héj, te kölök! – ordibál a gróf, s áll a bíróval a legényke elé. – Ne űzz ám csúfot velünk! Azt mondom neked, hogy elvígy minket a szekereden a pokolba, mert ha nem, búcsúzhatsz az ökreidtől, de az életedtől is!

S néz a bíróval a legénykére, az hivén, hogy most megfogják, meg, ezzel a paranccsal. Gondolkozik is a legényke erőst, de akkor csap a farkával az egyik ökör, bődül nagyot, hogy csak a gazdája érti.

– Hát mehetünk – mondja a legényke –, hisz éppen oda valók, a pokolba!

És fölsegíti a kövér bírót meg a keszeg grófot a szekérderékba: ő is fölül, s megindulnak, ki a kastélyból, nagy porozással szekerezve végig az országúton. A két kicsi fekete ökröcske először lassan cammog, de gyorsul a menésük, haladnak fönn a hegyek között nagy dübörgéssel, csak úgy szikrázik a szekér kereke; vágtatnak el nagy feneketlen szakadékok mellett, át a szakadékokon, fákon, fellegeken, sötét szurdokon, a szekérderékban rázkódó bíróval meg gróffal.

Egyszer csak elérnek egy hatalmas, kopár fekete sziklához; a szikla kapuforma, ez van belevésve ákombákomokkal: „Pokolkapu”. A két kicsi fekete ökröcske megtorpan a szikla előtt, s beütik szarvukkal a pokolkaput. Kénes felleg csap ki a kapun, már hőkölne vissza a gróf meg a bíró, de az ökröcskék leszegik a fejüket, s behajigálják a két hadonászó alakot a kapun. Összecsapódik utánuk nagy dübörgéssel a pokolkapu, s áll előtte nevetve a legényke. Aztán föl a szekérre, a két kicsi ökör közé csap, s megindul onnét tovaszekerezve.

Adj Isten egészségére

Szeretnék megint ajánlani egy oldalt.

Segítség lehet kisiskolásoknak, ahol a mesét fel is olvassák, de ki is lehet nyomtatni, és feladatlap is van hozzá.

Emlékszik még arra a mesére, amelyikben a juhász nem akar jó egészséget kívánni a királynak?
Mára ezt a mesét készítettük el Önnek és gyermekének hangos formában.
A mese meghallgatásához kattintson ide:

Adj Isten egészségére!

Üdvözlettel:
Kazal Kolos

Varázsbetű Fejlesztő Műhely
8230, Balatonfüred, Dózsa Gy. u. 11.
Telefon:87/482-155, Mobil: 30/227-06-91, Fax: 87/482-155

Móra Ferenc: Tél apó haragja

Régen történt biz ez, régen. Abban az időben, mikor még tűzön aszalta jeget, jégre tették a meleget.

Az volt csak a jó világ, víg világ. Még akkor a só is sósabb volt. Virágosabb a tavasz, hosszabb a nyár, áldottabb az ősz. Hogy nagyot ne mondjak, nagyobb volt akkoriban a búzaszem, mint most a mákfej. A mogyoró olvasva is elmehetett diónak. A diót pedig meg kellett törni a küszöbön, mert hajában nem fért volna be az ajtón.

No, hanem Tél apó akkor is csak olyan goromba legény volt, mint mostanában. Akkor is csak olyan öreg volt már, mint az országút, s ha savanyú kedvében megrázta fehér szakállát, egyszerre beborult a víg világ, szép világ. Nem látszott ki egyéb a nagy hóból, csak a varjúnépség, az se tudott egyebet kiáltani, csak hogy akármilyen kár, oda van a nyár.

- Bizony kár - sóhajtozták az emberek -, mert többet ér egy nyár száz télnél.

- Ohohó, ohohó! - sikoltott mérgesen Tél apó, hogy csak úgy csikorogtak bele a száraz faágak.

- Ugyan minek is teremtette a jó isten ezt a gonosz telet? Virágtördelőnek, madárpusztítónak, emberek sanyargatójának?

- Hihihi, huhuhu, hahaha! - kacagott be Télapó a kéményeken, hogy csak úgy borsózott bele az emberek háta.

- Hej, de nagy öröm lenne, ha egyszer megenné a farkas a telet!

No, hanem erre már csakugyan megharagudott Tél apó. Kapta magát, vette a sátorfáját, s úgy elszelelt, hogy meg se állt, míg azok közé a magas, zordon hegyek; közé nem ért, ahol a madár se jár. Ott ütött tanyát az égnek meredő ormokon, s onnan süvöltözött le nagy bőszen a világra:

- Megálljatok, majd hívjátok még vissza Tél apót! - Csak azt lesd! - nevettek az emberek.

Soha gazdagabb termést nem adott a föld, dúsabb gyümölcsöt nem hoztak a fák, mint abban az esztendőben. Alig győzték az emberek betakarítani az istenáldást.

- Siessünk, emberek - biztatták egymást -, míg Tél apó megint a nyakunkra nem ül.

Bizony nem jött Tél apó, kár volt tőle ijedezni. A napocska szüret után is csakúgy szórta a szikrákat, mint aratáskor: nem volt, aki fellegfátylat terítgessen elébe. Tele volt virággal a mező, nem volt, aki letarolja. Tele dallal az erdő, hideg szelek nem kergették el a madarakat.

- Nini - örvendeztek az emberek -, nyilván csakugyan megette a farkas a telet. Nem nagy becsülete lesz az idén a kemencének.

Nem is kellett tűzrevaló után járni senkinek. Sütött a napocska úgy, hogy a fák már meg is sokallották. Leperzselődött, leégett róluk a levél. Nem bólingatott lágyan, szelíden, mint máskor: csörgött, csikorgott, hogy szomorúság volt hallani.

Lesült a rét, kiégtek a mezők, meghasadozott a föld, s a csillagfényes, tikkadt éjszakákon föl-fölsóhajtott az égre:

- Könyörülj rajtam, Tél apó, takargasd be sebeimet puha, fehér takaróval.

Bezzeg az emberek se áldották már a végtelen nyarat. Kicsorbult az eke a kiégett földben, nem lehetett szántani, vetni. Nagy kínnal ha bírtak is itt-ott barázdát hasítani, hiába szórták bele a búzát. Nem vette gondjába Tél apó, nem takargatta be meleg takaróval, puha fehér hóval. Féreg kiette, egér elhordta, szárazság megölte a drága vetőmagot.

- Nincsen vetés, nem lesz kenyér! - sóhajtoztak az emberek, s reménykedve tekintettek a magas hegyek felé: hátha mégis leszáll közibük az a jó Tél apó.

De nem szállt ám le, akárhogy könyörögtek neki. Abban az esztendőben nem látták a telet: de nem is ettek a másikban kenyeret ! Lett olyan éhség, hogy hullottak az emberek, mint ősszel a légy. Akik megmaradtak, azok nem győztek hálálkodni Tél apónak, mikor megint leszállt a földre fehér bundájában:

- Ó, Tél apó, mit érne nálad nélkül a nyár!

Tél apó jókedvűen nevetett, és megígérte, hogy nem haragszik meg többet az emberekre, ha az emberek se ártják magukat az ő dolgába. Hanem, hogy emlékezetes legyen nekik a lecke: sose nőtt többet a dió olyan nagyra, mint azelőtt volt.

Pedig ugye, kár?

Csukás István: Ágacska

Nagylányom 2. osztályos kötelező olvasmánya lesz...

Ki vagyok én? Erre keresi a választ egy viharban letört kis faág. Hiába kérdezi, senki nem tudja. Biztos, hogy nem virág, nem lepke, nem gomba, nem kacsa és nem is béka. Azt mondják, leginkább az emberre hasonlít. Megismerkedik Danival, a kancsal kacsával, Ber- civel, az örökké bruhaházó békával és a kitört fogú Pösze egérrel, és elindulnak együtt megkeresni az embert, akitől mindannyian gyógyulást remélnek.