2010. november 2., kedd

Őszi versek/dalok oviból, suliból

Kisfiamnak (most kezdte az ovit) egy nagyszerű óvónő párost sikerült kifognia. Annyi verset és dalocskát tanultak az elmúlt 6 hét alatt - és ez még csak a beszokás ismerkedés időszaka - mint megkockáztatom, a másik 2 lányomnak fél év alatt.
Nem tudom, hogy milyen módszerrel tanítják Őket, de a kisfiúból dőlnek az összefűzött szavak.
Karácsonyra szerintem Dunát lehet majd rekeszteni a sok mindennel...
Egy pár verset ide teszek az őszi készletből.

Tarbay Ede: Őszanyó
Kontyos kendős ősz-anyó
Söpröget a kertben,
Vörös arany falevél
Ripeg-ropog zörren,
Reggel-este ruhát mos,
Csupa gőz az erdő,
Mosókonyha a világ,
A völgy mosóteknő.


Piros alma - magyar népköltés
Piros alma, de kerek
Kóstoljuk meg gyerekek!
Ugye édes, ugye jó?
Nekünk hozta Ősz-anyó. - (helyett) - Óvodásnak ez való...


A Kállói szőlőben
A kállói szőlőben
Két szál vesszőben,
Szíjja-fújja fújdogálja,
Harmat napos hajdogálja,
Sűrű, sűrű raf-raf-raf.


De jó a dió

De jó a dió, fütyül a rigó,
Vidám dala száll, élni jaj, de jó.
Gyere,te rigó, itt van a dió,
Héja ropogós, bele csuda jó.


Most az utca…
Most az utca csupa sár, Sári néni kiabál.
Hallod-e te macska, te macska,
Vigyázzál a talpadra, talpadra.

De a macska hiába, beugrott a szobába, szobába
Sári néni kiabál, kiabál,
Jaj a szobám csupa sár, csupa sár.


Csoóri Sándor: Dióbél bácsi
Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
Csak dióbél bácsi

Ha rácsapsz a dióhéjra,
Kinyílik a csontkapuja,
És cammogva elmászik
Vén dióbél bácsi,
- csak a szádat tátsd ki!


Csanádi Imre Alma
Érik az alma,
Hajlik a gallya,
Fűre hajlik mint a sátor,
A sok édes almától.

Szedjük, kapjuk,
Habosra harapjuk,
A többivel mi legyen,
Holnapra hagyjuk.


Lipem-lopom
Lipem-lopom a szőlőt,
Elaludt az öreg csősz,
Furkósbot a kezébe,
Vaskalap a fejébe.


HEJ A SÁLYI PIACON

Hej a sályi piacon, piacon,
Almát árul egy asszony, egy asszony,
Jaj de áldott egy asszony, egy asszony,
Hatot ad egy garason, garason.


KOMATÁL
Komatálat hoztam,
Meg is aranyoztam.
Ha nem tetszik komának,
Küldje vissza komának.

A suliban pedig ezeket énekelték a nagyok...

A tokaji szõlõhegyen
A tokaji szõlõhegyen két szál vesszõ,
Szél fújja, fújdogálja, harmat hajdogálja.
Hol a tyúknak a fia? Talán mind fel kapdosta.
Csûr ide, csûr oda, kass ki bárány, kass oda.


Alma, alma piros alma
Alma, alma piros alma
odafenn a fán.
Ha elérném, nem kímélném, leszakítanám
De elérnem
Nincs reményem,
Várom, hogy a szél
Azt az almát,
piros almát
lefújja elém.

(Gryllus Vilmos)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése