Szabályok a "j" és az "ly" írásához

Nyelvünk világunk megismerésére szolgál, s ahogyan állandóan változik világunk, társadalmunk, életünk, a nyelvnek
is meghatározott módon, de változnia kell. Így a nyelvet beszélõ, a társadalomban élõ embernek is idõrõl idõre
képeznie kell önmagát, hogy korunk változó követelményeinek megfelelhessen.

Olvasni és helyesen írni mindenkinek meg kell tanulnia, másképpen nem tud beilleszkedni a társadalomba.
A tapasztalat azt mutatja, hogy mind az olvasási, mind a helyesírási készség egy bizonyos életkorban alakítható
ki a legjobban, s ez a 6-10. év. De szerencsére helyesírásunk ezután is fejleszthetõ! A helyesírási szabályok,
törvényszerûségek ebben a tanulásban segítenek bennünket, mindenkor (hiszen állandóságot nyújtanak a változásban).

A j és az ly írásában bennünket segítő szabályok, összefüggések:

I. A szó elején:
mindig j írandó(javul, jel, jó, jég, jegenye stb.)
kivétel:lyuk szó és származékai (lyukat, lyuggat, lyukasztó stb.)

II. Szó belsejében:
-r után mindig –j írandó (férj, fürj, varjú, sarjú stb.)
a szótõhöz tartozó –t elõtt mindig –j írandó (sajt, hajt, rejt, sejt, ejt, felejt, selejt, fojt(ani), sújt(ani), gyújt(ani), gyûjt(eni) stb.
Figyelem!

A toldalék elõtt a következõ szavakban ly írandó: helytelen, folyik, folyton, folytonosan, folytat, folytán, folyt (a víz), súly, súlyos,súlytalanság stb.
- a tulajdonviszonyt jelölõ –ja, -je toldalék mindig „pontosjével" írandó:kapuja, ceruzája, medvéje stb.
Figyelem!
Gyakori a szótõhöz tartozó végzõdés: gálya, pálya, osztálya, ibolya,máglya, mulya, furulya, skatulya, gólya, Orsolya, zsöllye, gereblye stb.


III. Szó végén:

1. Egy szótagból álló szavak végén:
- legtöbbször –j írandó: baj, haj, zaj, báj, háj, báj, nyáj, tej, fej, díj, új stb.

Figyelem! Egy szótagból álló szó végén ritkán írunk „ellipszilon”-t: hely, mely, mély, ily, oly, boly, foly(ik), moly, súly, gally stb.

2. Két vagy több szótagból álló szó végén:
-legtöbbször –aj: robaj, kacaj, óhaj, talaj, olaj, karaj, paraj, moraj, tolvaj, zsivaj stb.
Ritkán –aly: tavaly, karvaly stb.
-legtöbbször –ály: akadály, apály, aszály, dagály, hatály, kristály, osztály, tartály, viszály stb.
Ritkán –áj: muszáj, papagáj stb.
-legtöbbször –ely: gerely, pehely, székely, tengely, zsindely, hüvely stb.
Ritkán –ej:dörej, zörej stb.
-legtöbbször –ély: csekély, esély, ünnepély, tekintély, személy, kedély, szenvedély, szeszély, rejtély stb.
Ritkán –éj: karéj, taréj stb.
-legtöbbször –oly, -öly: komoly, mosoly, fogoly stb.
-legtöbbször -lya, -lye a végzõdés:datolya, derelye, fáklya, gálya, máglya stb. Ritkán -ja, -je: kopja, szója, tuja, cserje, fehérje


IV. A toldalékokban:

Igékben:
- a felszólító mód jele mindig j: írj, mondja, várj, mosolyogjon, folyjon! -ja, -juk, -jük, -játok, -ják igei személyragok mindig j-vel írandók - látja, mondjuk, kérjük, várjátok, írják stb.
-ajt, -ejt: igeképzõ mindig j-vel írandó: felejt, hullajt stb.
-olyog, -elyeg, -ölyög igeképzõ mindig ly: gomolyog, émelyeg, hömpölyög stb.


Névszókban:
-ja, -je, -juk, -jük birtokos személyjel mindig j: kapuja, hegedûje, darujuk, heverõjük stb.
-jai, -jei a több birtok jele mindig j: vejei, haverjai stb.
- a (j)ú, -(j)û melléknévképzõ mindig j: erejű, hajú, szép ruhájú, nagy erejű az –aj, -ej fõnévképzõ legtöbbször j: kacaj, zörej, dörej stb.
- az –ály, -ély fõnévképzõ többnyire ly: rejtély, veszély, szabály stb.


V. Névmások írásakor:
- a j hang mindig ly: ilyen, olyan, milyen, semmilyen, valamilyen, akármilyen, bármilyen stb.
Kivétel: vajon


VI. Indulatszókban :
- a j hang mindig j: jaj, hej, ej


VII. A hiátus jelensége esetében:(amikor két magánhangzó közé j hangot ejtünk)
- nem írunk semmiféle j hangot: Mária, dió, fiú, leány


VIII. Mássalhangzó-törvényszerûségek érvényesülése esetén:
Fokozottan ügyeljünk az összeolvadás, részleges hasonulás és az írásban nem jelölt teljes hasonulás eseteire!
- Azokat a szavakat, amelyek kiejtésében összeolvadás, részleges hasonulás vagy írásban nem jelölt teljes hasonulás történik, a szóelemzés elve írjuk (barátja, kapáljon, adjátok, kertjei stb.)

Gyakran használt szavak
(érdemes tudni a következõ kifejezések írását):
ajánlat, ajtó, akadály, akármilyen, amely, amilyen, apály, aszály, bájos, bélyeg, beljebb, bója, bolyong, csekély, cserje, dagály, duhaj, engedély, erkély, éjjel, fajta, fejleszt, fejlõdik,
feszélyez, fogoly, fojtogat (pl. a füst), folyik, folyjon, folyó, folyosó, folytat, folytatólagosan,
folyton, folyvást, fúj, fújjon, furulya, gally, gólya, golyó, gömbölyû, gyûjt, hajó, hajsza, hagyja, harkály, héja, hely, helyes, ibolya, ifjú, ijed, ilyen, játszik, játsszon, javít, jó, kályha, karaj,
kevély, kijjebb, király, kristály, komoly, kölyök, lejjebb, lesújt, lyukas, majd, mély, milyen, mindjárt, moly, mosoly, muszáj, óhaj, olyan, osztály, pálya, papagáj, rejtély, robaj, saját, sajnos, selyem, súly, súlyos, süllyed, süllyeszt, szabály, széjjel, személy, szenvedély, szeszély,
táj, talaj, tartály, tavaly, tengely, új, ujj (végtag), újjá (varázsol), újdonság, ujjong, újság, ünnepély, vajon, varjú, veszélyes, vijjog, zaj, zsámoly, zsivaj, zsöllye.


És: Ha nem vagy biztos valamelyik szó írásában, inkább nézd meg a helyesírási tanácsadó szótárt!