Varázsbetű

Van egy nagyon jó oldal a varázsbetű.


Nagyon hasznos dolgok vannak rajta ha...  

• Az Ön gyermeke is olvasási problémákkal küszködik? 
• Lassan, kínlódva olvas, nehezen érti meg a leírt szöveget? 
• Az egyszerű feladatok megoldása is hosszú időt vesz igénybe? 
• Gyermeke nem buta, sőt, bizonyos területeken kifejezetten tehetséges, mégis csak kudarcok érik az iskolában?

A diszlexia következtében a gyerekek nagyon nehezen tanulnak meg olvasni és írni, és ez   ért az iskolában sikertelenek. Ha a diszlexia kezeletlen marad, gyermekét nem a képességeinek megfelelő középiskolába veszik majd fel, és biztos, hogy nem tud felsőfokú végzettséget szerezni.


Ha elhanyagolja a diszlexia és a tanulási zavar kezelését, gyermeke lényegesen a képességei alatt fog teljesíteni az iskolában. Az olvasási képesség gyengesége miatt az írásbeli számonkérések értékelhetetlenek lesznek, és a szóbeli feleletei is az elvárható szint alatt maradnak, hiszen csak az órai emlékeire támaszkodhat.
 A gyenge iskolai eredmények önbizalomhiányhoz, önértékelési zavarokhoz, esetenként depresszióhoz vezetnek.


Ez a csapat készített egy nagyon jól használható - tapasztalatból mondom - lemezt, melyen rengeteg játékkal segítik a különböző tanulási területeket.


Itt lehet ingyenesen 4 napra kipróbálni.


Itt lehet megrendelni

Ki használhatja a diszlexia-Diszkalkulia Programcsaládot? 

A gyakorlatokat úgy állítottuk össze, hogy széles életkori skálán legyenek alkalmazhatóak. A feladatok, játékok nehézségi foka, beállításai módosíthatóak, a felhasználó személyes igényeinek megfelelően állíthatóak be. A játékokat is úgy válogattuk ki, hogy izgalmasak legyenek a kisgyermekeknek, de a fiatal felnőttek is találjanak kedvükre valót. Egyes gyakorlatok nehezebb fokozatai a jó olvasási képességű felnőttek számára is kihívást jelentenek. 

4. Testséma és téri orientáció fejlesztése

 A mozgásfejlesztés elengedhetetlenül fontos az olvasás-írás megtanulásához. Részterületei a testtudat fejlesztése (testkép, testfogalom, testséma), a tapintás, a mozgásérzékelés, az egyensúlyérzet, a két testfél mozgásának összehangolása, az alapmozgások koordinációjának javítása, a téri tájékozódás fejlesztése, a bizalomerősítő gyakorlatok.

A testkép fejlesztése

A testtudat kialakulásának első lépése a testkép ismerete, a saját test megtapasztalása, érzése. Ezt megtapasztalhatjuk mozgásokban, de emberábrázolásokban is. A testkép a test külső és belső érzékleteiből származik, tartalmazza a saját testről szerzett tartós benyomásokat is (pl. túl magas, túl kövér vagyok, stb.) Kialakulását befolyásolják az érzelmek, más emberek rólunk alkotott véleménye. Minden gyermeket hozzá kell segítenünk, hogy elégedett legyen önmagával, mert a jó érzelmi állapot pozitívan hat az énképre.

A testfogalom kialakítása

A testfogalom a saját testről szerzett tudás. A gyermek megtanulja a testrészeinek az elhelyezkedését, nevét, funkcióját. Célszerű a testképbe még be nem épült testrészeket többféle módon érzékeltetni (pl. kék szalag a jobb csuklóra, szívecske a baloldalra, térdvédő a térdére, dörzsölgetjük, csipkedjük a testrészeket, meleg levegőt fújunk rá, stb.) Ha a gyermek már meg tudja nevezni a testrészt, beépült biztosan a testképébe, akkor a funkcióját gyakoroljuk.

A testséma fejlesztése

A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok percről percre változó mozgásának megélése. Fejlesztését az utánzómozgásokkal, gesztusjátékokkal végezzük.  A mozdulatokat hangutánzó szavakkal, ritmikus szólamokkal kísérjük. Az egyensúlygyakorlatok végzésével fejlődik a testséma, ezt segíti a két testfél integrálása (jobb-bal). Fontos az alapmozgások koordinációjának fejlesztése, a térérzékelés más tárgyakhoz, emberekhez való viszonyban. A ritmus a test mozgásainak időbeliségét jeleníti meg.

Testrészek játékos tanulása

1.   A testrészek megnevezése, megérintése tükör előtt. Felszólításra mutassa, mozgassa meg egyes testrészeit.

2.   Hol szúrt meg? Egy kis játékméhecskével a játékvezető megérinti valahol a gyermeket. A gyermeknek meg kell mondania és mutatnia, hol szúrta meg a méhecske. Ülve, hason és háton fekve stb. is játszhatjuk. Ha így már jól megy, végezhetjük bekötött szemmel is.

3.   Szivacslabda adogatása a törzs, váll, nyak, comb körül (ülésben, állásban), térden, tenyéren támaszkodva (egyensúly gyakorlat).

4.   Testrészek megmutogatása mondókával kísérve:

"Itt a szemem, itt a szám, Ez meg itt az orrocskám	(mutatás szemre, szájra, orra)
Jobbra-balra két karom, Forgatom, ha akarom.	(jobb és bal kéz emelgetése, forgatása)
Két lábamon megállok, ha akarok, ugrálok."	(lábak ütögetése, ugrálás)

Irányok, oldaliság gyakorlása

1.   Színes szalaggal jelöljük a jobb csuklót, bokát, majd különböző mozgásos feladatokat adunk a játékosoknak. Pl. a szalagos jobb kézzel labda gurítása, jobb lábbal a padon, ballal a talajon tovahaladás, ismétlés fordítva. Karika körbefutása úgy, hogy a jobb láb legyen a karika mellett. Kúszás, mászás egy végtag kiiktatásával (jobb láb, ill. kar, bal láb, ill. kar).

2.   Járás padon, földre fektetett kötélen oldalirányba, előre, esetleg hátra. Szökdelés karikából előre, hátra, jobbra, balra. Egy bekötött szemű gyereket társai irányítanak előre, hátra, jobbra, balra vezényszavakkal egy adott cél felé, különböző akadályok kikerülésével.

3.  Mászóka: A padlóra ragasztunk öntapadós tapétából kivágott kéz és lábformákat. Ezeket két színnel megkülönböztetjük pl. jobb kéz, láb sárga, bal kéz, láb kék. Ezeken kell a gyermeknek sétálni ill. mászni.

4.  Párosítsanak a gyerekek bal és jobb kesztyűket, cipőket, papírból készült kezeket és lábakat.

5.   Hullahopp karikában elhelyezünk fél pár cipőket. A másik fél pár cipőket a szoba különböző pontjaira tesszük. Hangjelre kezdjék párosítani a cipőket. Igyekezzenek minél több párt megtalálni, és saját helyükre gyűjteni.

6.  Tanítsunk előbb a térben irányokat (tedd a macit ide-oda), majd a papíron, síkban is, rajzoljanak, jelöljenek balra, jobbra, középre, tetejére, aljára, mellé.

7.  Iránymozgás mondókára:

"Cini-cini muzsika,	(hegedülés utánzása)
Táncol a kis Zsuzsika.	(törzsfordítás jobbra-balra)
Jobbra dűl meg balra dűl,	(törzshajlítás jobbra-balra)
Tücsök koma hegedül."	(hegedülés utánzása)

Csoportjátékok

Szobrászjáték: Különböző pózokat mutat egy gyermek úgy, hogy háttal áll a többieknek, azért, hogy az oldaliság meglegyen. A többi utánozza.

Tükörkép: A csoport egy kört alkot. Egy gyermek középre áll, majd szembe áll vele egy társa. Egyikük elkezd mozogni, különféle mozdulatokat végez lassan, míg a szemben álló igyekszik utánozni, mintha a tükörképe lenne. Mindenki kerüljön sorra!

Kövesd a vezért! Válasszunk egy vezért a gyerekek közül, játsszuk azt, hogy azt csinálja az osztály, amit a vezér mond:
"A vezér azt mondja, hogy álljatok a jobb lábatokra!"
Nehezíthetjük a játékot, hogy ellentétes irányokkal válaszoljanak:
"Emeld fel a jobb (bal) kezed!"
vagy
"Fogd meg a bal (jobb) válladat!"

 Rendőrjáték: A gyermekek kiválasztanak egy rendőrt, aki kimegy a szobából. Ezalatt megbeszélik, ki lesz a tolvaj, akiről majd a rendőrnek pontos személyleírást kell adni. Majd visszahívjuk a rendőrt, és minden gyermek mond egy-egy jellemző tulajdonságot a tolvajról, aminek alapján ki kell találni, ki a tolvaj.

Irányjátékok a Varázsbetűvel

Ha kialakítottuk a gyermek tájékozódási képességét saját testén, majd közvetlen környezetére vonatkozóan a térben, a következő állomásként síkban kell gyakoroltatnunk a tájékozódást. Az olvasás, számolás helyes irányának kialakításhoz fontos tudnia, hogy a lapon hol van a fönt, lent, bal, jobb irány. A Varázsbetű Térképész, Szólánc, Hol van? Merre mutat? feladatai gyakoroltatják, elmélyítik az irányokat. Segítenek az iránytévesztéssel küszködő diszlexiás gyermekeknek önsegítő módon fejlődni, a jutalmazással kitartásra ösztönzi őket.

Játékötlet

Körjáték a kint-bent fogalmának gyakorlására

A gyerekek választanak maguk közül egy gólyát és egy békát. Kört alkotnak, megfogják egymás kezét. Ez a tó, bent a tó közepén guggol a béka. A körön kívül magasra emelt trddel sétál a gólya. Közösen mondják a mondókát:

"Hosszú lábú gólya bácsi, mit akar kend vacsorázni?
Békahúst, brekeke? Ugye bizony jó lenne?
Tessék hát belőle!"

Erre fölemelik a kezüket, szabad utat adva ezzel a gólyának, hogy megfoghassa a békát, aki persze menekül.

Ki-be bujkálnak a karok alatt, lehet akadályozni, elzárni az útját a gólyának, ha a békát akarják védeni, vagy fordítva.

 Ha megfogta a gólya a békát, újabb szereplőket választanak, és indul a mondóka elölről.

3. A lovasterápia nevelő-oktató hatásai

A terápiás lovaglás fizikai-, pszichológiai-, szociális hatásairól előző hírlevelemben már szóltam. A terápia hatása érződik a nevelés-oktatás területén is, fejlődnek a gyermek képességei. A gyógypedagógia lovaglás a sérülések komplex fejlesztését szolgálja, nem terápiás környezetben, hanem a szabad levegőn, játékos formában, indirekt módon.

A nevelő-oktató hatásokról   

"Gyógyító" olvasás:

 Mielőtt megismerkedünk a betűk, az olvasás világával alapvető dolog, hogy megtanuljuk felismerni a különböző formákat, méreteket és színeket. Ezek a "feladatok" a lovon sokkal könnyebben és gyorsabban végezhetők el különféle játékok segítségével. A tanulás folyamán sokkal kisebb ellenállásba ütközünk, ha a lovas tudja, hogy ez mind a lovaglás része. Alkalmazhatunk különböző jeleket, egymás után különálló szavakat olvashatunk, megtanulhatjuk a legfontosabb jelek, figyelemfelhívó táblák (stop, veszély, kijárat) jelentését is, melyek lényegesek a mindennapi életben.

"Gyógyító" matematika:

 A számolás különböző módokon tanítható meg a gyerekek számára. Ilyenek például: Mennyit lépett a ló? Hány fa van a lovarda körül? Hány füle és lába van a lónak?

A számok közötti különbség az összehasonlítások révén fejlődik ki (pl.: Hány lába van a lónak, és hány lába van az embernek?). Az összeadás és kivonás játékok segítségével tanítható meg (pl.: Számozott hab-kockák eldobása, majd az így kapott számok összeadása és kivonása)

Tevékenységek megtervezése:

 Néhány dolog, mint például a ceruza megfogása és használata nagyon egyszerűnek tűnik számunkra, pedig ez "hatalmas" feladat a szervezet részére. Minden egyes tevékenység legfontosabb eleme, hogy sorrendet tudjunk felállítani az egyes részfeladatokra vonatkozóan. Ezek a képességek szintén fejleszthetők a lovaglás során (pl.: akadálypálya használata).

Vizuális, térbeli érzékelés:

 Ez a képesség magában foglalja a formák és terek közötti különbségek, összefüggések, illetve a formák és környezet közötti kapcsolat megértését. Az itt elvégzendő gyakorlatok a következő ismereteket érintik: irányok megkülönböztetése (jobb, bal); térlátás, tér érzékelés, mely segítséget nyújt azon formák megkülönböztetésében, melyek alakra nagyon hasonlítanak, ám térbelileg különbözőek (pl.: h és b); forma érzékelése (pl.: h és m); vizuális, sorozatos emlékezés (pl.: emlékezés egy szimbólumra, hogy az adott sorban hol helyezkedett el).

Megkülönböztetés:

 A lovas megtanulja, hogy mi a különbség nagyon fontos és kevésbé fontos ingerek között a környezetében. Ez a képesség a lovaglás során fokozatosan, a lovagolni tudás fejlődésével alakul ki. A lovas megtanul figyelni a ló környezeti ingerek hatására bekövetkezett reakcióira.

A gyógylovaglások

A gyógylovagoltatás során törekedni kell arra, hogy a gyermek, és a ló között egy meghitt, bensőséges és bizalommal teli kapcsolat alakuljon ki. A lovagoltatás előtt a szülőkkel, vagy a pedagógussal történő személyes találkozás alkalmával tájékozódunk a gyermekek egészségügyi állapotáról, a lovagláshoz való hozzáállásukról

Hippoterápia:

 A ló hátán végzett neurofiziológiai gyógytorna kezelés. Hippoterapeuta végzettséggel rendelkezõ gyógytornász, illetve szomatopedagógus végezheti. Lépésben vezetett lóval, általában nyereg nélkül alkalmazzuk.

Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna:

 A ló hatásait pedagógiai, fejlesztõ, nevelõ céllal használja. A foglalkozásokba beépül a lóval való foglalkozás, a lovaglás és a lovastorna sportelemeinek tanítása. Lovasterapeuta képzettségû gyógypedagógus, pszichológus is végezheti.

A gyógypedagógia lovaglás célja

  A tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és hallássérült, /esetenként mozgássérült, magatartászavaros, hiperaktív, valamint beszédproblémákkal küzdő gyermekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg, vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és a környezet által.
 A terápia során fejlődnek a gyermek részképességei (testséma, testtudat, téri irányok stb.), pszichés funkciói (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás), a nagy- és finommozgások, azok koordinációja. A viselkedés, magatartás zavaraival küzdők pozitív irányú fejlődése tapasztalható. Javulnak a kommunikációs képességek, megtapasztalja a kis lovas az önzetlenség, segítségadás, felelősség, kötelesség érzését. Személyiségfejlesztő hatása vitathatatlan.

A gyógypedagógiai lovaglás területei

 A terápiás cél érdekében a lovastorna, lovaglásoktatás elemeit használják fel egyéni vagy csoportos formában. A foglalkozás része lehet (a terápiás céltól függően) a közös lóápolás, szerszámozás, bemelegítés, egyéni vagy páros gyakorlatok, illetve műlovon való gyakorlás.
  A vezetett lovon különböző eszközökkel (labda, karika, bot, fejlesztő eszközök), játékokkal végeztetnek különböző feladatokat.

A foglalkozásokat a gyógypedagógus lovasterapeuta tervezi, vezeti és dokumentálja. A foglalkozások lebonyolításához segítőkre van szükség, akik a terapeuta instrukciói alapján dolgoznak. A foglalkozásokat pedagógiai szakvélemény és/vagy orvosi javaslat alapján végezhetik.

 Ahhoz, hogy a terápia valóban sikeres és hasznos legyen, szükség van speciálisan képzett terápiás lóra,  terápiás teamre (gyógypedagógus lovasterapeuta, segítők, gyógytornász, pszichológus), speciális felszerelésre, terápiára alkalmas környezetre.

Bevezetés a számok világába a Varázsbetűvel

A Varázsbetű programcsalád három része a matematikai képességeket fejleszti. A Számország, a Számmemória és a Számdominó segítségével játékosan, a számítógépes program szinte végtelen számú variációi útján sajátíthatják el a tanulók a számok, a matematika világát.

Számország:

 A számolási, műveletvégzési készség kialakítását segíti. Beállítható ötöstől az ezres számkörig terjedően a feladatsor a gyermek számköri ismereteinek megfelelően.

 Grafikus feladatai a képességfejlesztést szolgálják (kéz ujjai, dominók, képek, mértékek, csoportosítások, óra), számtani feladataival a műveletvégzések gyakorolhatók, a szöveges feladatokban leszámolható színes képek segítik a szöveg műveletté alakítását.

 A beállításokban lehetőség van egy pontos időt jelző óra kihelyezésére, melyen arab és római számokkal egyaránt lehet nézni az időt.

Számmemória:

 A számok megjegyzését, műveletvégzéseket egyaránt lehet gyakorolni, a párok keresésével fejlődik az emlékezőtehetség éppúgy, mint a matematikai tudás. A beállítások többféle számkörben lehetségesek, többféle műveletekkel, párosításokkal. Lehet játszani egyedül, de párban, vetélytárssal is.

Számdominó:

 A hagyományos dominó elvén alapszik, beállítható szintén nehézségi fokozat, képlet, művelettípus szerint. Könnyíthető illetve nehezíthető az elvégzendő feladat. Segíti a gondolkodást, kombinációt párhuzamosan a műveletek gyakoroltatásával.

Játékötlet

Méricskélés, összehasonlítások, kreativitás

 Fessük be a játékban résztvevő gyerekek, szülők tenyerét, talpát, és készítsünk lenyomatokat papírlapokra! Ha megszáradt a festék, vágjuk ki, és a gyermekek hasonlítgassák össze melyik kisebb-nagyobb, rendezgethetjük őket sorba is növekvő, csökkenő sorrendben, párosíthatjuk jobb-bal párokba.

 Ha a fantáziánk beindul, remek kompozíciók születhetnek tenyér-talp festés útján, ha egy nagyobb tapétára vagy csomagolópapírra készítjük a színes nyomatokat. Próbálják ki, alkossanak egyedi képeket!

2. Vizuális észlelés-, figyelem-, emlékezetfejlesztés játékosan

A célzott képességfejlesztés akkor a leghatásosabb, ha a gyermek észre sem veszi. Legyen a tevékenység játékba ágyazott, valódi örömmel kísért tevékenység gyermek és felnőtt között!

 

Vizuális észlelés- és figyelemfejlesztés

1.      A természetben lezajló változások aprólékos megfigyelése: Mindig szánjanak időt, hogy gyermekükkel megálljanak egy-egy fa, bokor, vagy épp egy apró bogárka mellett, és nézegessék meg a részleteit. A legjobb játék tavasszal, megfigyelni, ahogy napról napra zsendül a táj. Egyik nap még kopaszak a fák, kopár a táj, másnapra már kipattannak a rügyek, virágba borulnak a gyümölcsösök. Nyáron a legszebb látvány a sok-sok színes mezei virág látványa, ősszel a tarka-barka falevelek jelentik a legnagyobb élményt. Télen a csillogó hótakaró, a zúzmarás, dermedt növények, jégcsapok, jégvirágok látványa ragad magával.

2.      Figyeld meg! A gyermekek körben ülnek, választanak egy vizsgálót, aki állva marad. A játékvezető feltesz neki egy kérdést (pl. Kinek van szoknyája, kék szeme?), a vizsgálónak mindenkit sorban meg kell figyelnie. Elsorolja a gyerekeket, ennek van, annak nincs... Minél apróbb részletekre kérdezzen rá a játékvezető! Sokkal nehezebb a játék, ha azt kell megállapítani, hogy kinek nincs.

3.      Színcápa: Egymástól kb. 3 m távolságra két párhuzamos vonalat húzunk, s a közöttük húzódó "tengerben" áll a cápa. Amikor elkiáltja magát, hogy pl. "Jöhetnek a kékek!", akkor mindenki átfut a túloldalra, és a cápa igyekszik megfogni őket. Akin a mondott színből van valami ruhadarab, nyugodtan átsétálhat, mert nem fogható meg. Ezután más színt mondva folytatódik a játék. Akit megfogott, az lesz a következő cápa.

4.      Mi változott meg? Mindenki jól megfigyeli azt a gyermeket, aki a kör közepén nagyon lassan megfordul maga körül. Ezután kiküldjük a szobából, és ott megváltoztat valamit magán pl. Kiköti a cipőfűzőjét, megváltoztatja a frizuráját, kigombol egy gombot a ruháján. Ismét bejön a körbe, és lassan megfordul. Aki először fedezi fel, mi változott rajta, az következik.

5.      Tevékenység imitálása: A gyermekek körben ülnek. Egyikük a kör közepére áll, kigondol egy tevékenységet, amelyet hang nélkül bemutat /pl. fűrészel, főz, takarít/, a többieknek ki kell találni, mit játszott el. Akinek sikerül, az állhat középre. Másik változata, amikor a foglalkozásokat kell kitalálni: "Amerikából jöttem, mesterségem címere: ... " (megmondjuk az első és utolsó betűt), majd következik a mutogatás.

6.      Látok valamit: Az asztalra kiteszünk néhány tárgyat. A játékvezető az egyik darabról mond néhány jellemző tulajdonságot. A gyerekeknek ki kell találni, hogy melyikre gondolt. Később már egy gyermek is jellemezheti a kiszemelt tárgyat.

7.      Gombok válogatása szín, nagyság, lyukak száma szerint. Logikai lapok, magyar-, francia kártya válogatása, csoportosítások.

8.      Modellépítés konstrukciós építőjátékokból. Alakzatok kirakása pálcikákból, korongokból. Fokozatok: ráhelyezés, másolás, utánzás emlékezetből, kirakás szóbeli utasításra, önálló fantázia alapján.

9.      Puzzle játékok: A gyermeknek mutatunk egy képet, megbeszéljük, mi hol van rajta. A képet szétvágjuk darabokra, majd a gyermeknek össze kell raknia. Ugyanezt játszhatjuk betűelemekkel, betűkkel, számokkal a betűtanulás időszakában.

10.    Kakukktojás-keresés: Különféle tárgyak vagy azok képei sorakoznak az asztalon. Meg kell mutatni, melyik nem illik a többi közé. Pl. a virágok közé gyümölcs került.

11.    Mi változott? Az asztalra 5-6 tárgyat teszek ki. Miután a gyermek megfigyelte azokat, elfordul, én ezalatt elveszek vagy hozzáteszek, illetve kettőt felcserélek. Vegye észre a változást!

 

Vizuális emlékezetfejlesztés

1.      Ki nincs velünk? Egy gyermek középre áll, becsukja a szemét, ő a hunyó. A többiek körbe állnak, és míg egy versikét mondanak, az egyikük kimegy a teremből:
            "Az erdőben jártunk-keltünk,
            Egy gyermeket elvesztettünk.
            Mondd meg Jancsi, mondd meg nekünk,
            Ki az, aki nincs most velünk?"
Mindig a kör közepén álló gyermek nevét mondjuk a versben. Ekkor ő kinyitja a szemét, és megpróbálja kitalálni, hogy ki ment ki. Ha eltalálta, szerepet cserélnek, ha nem, bent marad a körben.

2.      Letakarós: A gyerekek körben ülnek, alaposan szemügyre veszik egymást. Valakit kiküldünk, ezalatt egy gyermeket letakarunk pléddel úgy, hogy a lábát se lehessen látni. Behívjuk a hunyót, aki igyekszik kitalálni, hogy kit takartunk le. Ha kitalálta, leleplezheti a gyermeket. Nehezíthetjük, ha a letakaráskor a gyerekek helyet is cserélnek.

3.      Mi változott meg a szobában? Egy gyermeket kiküldünk a szobából, de annak előbb jól körül kell néznie, hogy mi hol van. Amíg kint tartózkodik, megváltoztatjuk a szoba berendezését, illetve változásokat hozunk létre. A visszahívott gyereknek meg kell állapítania, mi változott a szobában.

4.      Mi van a kendő alatt? Különböző tárgyakat figyeljenek meg a gyerekek az asztalon, majd ezeket letakarjuk. A gyerekek egyenként odajönnek, és megsúgják, mit láttak. A nagyobbak le is rajzolhatják. 4-10 ismert tárggyal dolgozzunk!

5.      Képeket teszek a gyermek elé (pl. zöldségek, állatok, ételek képeit), ezeket 30 másodpercig nézheti, majd próbálja meg emlékezetből felsorolni, mit látott.

6.      Páros asszociáció: 5-6 egymással összefüggő kép-pár megjegyzése (pl. ház-kerítés). A felidézésnél a párok valamelyik tagja hiányzik, ezt kell kitalálni, lerajzolni. Ezután nehezíthetjük a játékot egymással össze nem függő kép-párok megjegyzésével (pl. kolbász-lámpa). Olvasni tudó gyermekeknél szó-párokkal is játszhatjuk.

7.      Három különböző képecskét, betűelemet vagy betűt rajzolunk egymás mellé. A három kép soronként más-más sorrendben található. A sorokat egyesével mutatjuk meg a gyermeknek (a többit letakarjuk), ezután le kell rajzolnia helyes sorrendben az ábrákat, ahogy azt utoljára látta.

8.      Memóriajáték: Különböző tárgyak, betűk, számok, szó-képek főfogalmak alá rendelve, foglalkozások képeit készíthetjük el két példányban. Lefordítjuk a kártyákat, egymás után fordítjuk fel őket, aki párt talál, újra húzhat. Az nyer, akinek a legtöbb párja lesz. Mindig ugyanoda tegyük vissza a kártyákat, hogy emlékezni kelljen a helyére!

9.      Tiltott mozdulat: A gyerekek körben álnak, középen a játékvezető. A játék megkezdése előtt megbeszélik, és bemutatják, hogy milyen mozdulatot nem szabad utánozni (pl. a kart felemelni). A gyerekek mindenben utánozzák a játékvezetőt, kivéve a tiltott mozdulatot. Aki elhibázza, kiesik vagy zálogot ad.

 

A vizuális képességek fejlesztése a Varázsbetűvel

A Varázsbetű Programcsalád feladatai a vizuális képességek fejlesztésére a legalkalmasabbak. Az látás útján kialakuló észlelés, emlékezet fejlesztése az iskoláskorú gyermekek esetében képek, betűk, szavak, mondatok, számok segítségével történik.

 Az apró részletek megfigyeltetése a hibásan írt szavak esetében, a hiányzó betűk, az ékezetek pótlásakor remekül fejleszthető (Hibajavító, Ékezetpótló). A Dyslex feladatai az azonosságok, különbözőségek felismerését szolgálják. A Kakukktojás játék érdekessége, hogy lehet növelni az elemek számát, és úgy megállapítani, melyik kép nem illik a többi közé.

 A betűkirakó, puzzle játékot nagyon szeretik a gyerekek, ennek érdekessége, hogy az elemszámot lehet növelni vagy csökkenteni, illetve a betű mögött látható háttérképet lehet változtatgatni, ezáltal könnyebbé vagy épp nehezebbé tenni a játékot.

 Memóriajátékai kép-képpel, de kép-szóval változatban is játszhatóak. A betűméret és a szavak hosszúságának beállításával az olvasni tanuló kisgyermeknek és a felsőbb évfolyamos tanulónak egyaránt használható. Remekül lehet vele szórakozni, egyéni időcsúcsokat felállítani, de párban is játszható, ha számoljuk a felfedett lapok számát.

 

Játékötlet

Vizuális észlelés fejlesztése

Ha kirándulni indulunk a vadvirágos mezőre, készítsünk el otthon egy kis útravalót! Kartonpapírból vágjunk ki egy kis talpformát, a közepére ragasszunk kétoldalú ragasztót! Készítsünk belőle többet!

 Kirándulás közben, ha egy szép színes mező mellett haladunk el, álljunk meg egy kicsit, és időzzünk el a virágok, a benne nyüzsgő rovarok megfigyelésével. A kis talpacskáról húzzuk le a ragasztó védőfóliáját, és gyűjtögessünk aprócska virágszirmokat, melyeket felragasztgatva egy szép kompozíciót kaphatunk.

 Hazavihetünk emlékbe egy talpalatnyit a gyönyörű természetből! :-)

1. Mitől függ gyermeke iskolai teljesítménye?

Az iskolában elért siker vagy kudarc több tényezőtől függ. Sokan gondolják úgy, hogy ez csupán ész kérdése. Régebben még az is előfordult, hogy a szülők iskolai teljesítményére hivatkozva már az iskola kezdetén berakták egyik vagy másik skatulyába a gyermekeket. Tanítói pályafutásom kezdetén gyakran hallottam ilyen, és ehhez hasonló megjegyzéseket: "Buta volt az apja is, mit várjunk akkor a gyermekétől". Szerencsére ma már egyre ritkábban találkozok ilyen gondolatokkal, mert szép számmal vannak olyan tanítványaim, akik messze felülmúlták szüleik teljesítményét.

A legfontosabb tényező: gyermeke akarjon teljesíteni

A gyermek törekvésének alapvető mozgatórugója az a belső szükséglete, hogy cselekedetei minél eredményesebbek legyenek, hogy minél jobban megfeleljen. Ilyen erő a kíváncsiság, valamint a törekvés a tárgyak megismerésére, birtokbavételére. Ez a folyamat már csecsemőkorban elkezdődik, és folytatódik a kisgyermekkorban, amikor szülőként gyermeke egy-egy eredményes tevékenységét mosollyal, tapssal jutalmazza. Nagyon fontos, hogy gyermekének azokat a teljesítményeit erősítse meg, amelyek összhangban vannak a társadalmilag elfogadott normákkal. Például, ha épít valamit, alkot, újat hoz létre, azt mindig dicsérje meg. Így ez fokozatosan "beépül", belső ösztönző erővé válik.
A teljesítményre való törekvés nagymértékben függ a családi környezettől is. A családban látott modellek, minták útbaigazítást jelentenek gyermeke számára. Ha Ön örömét leli abban, hogy valami újat ismerhet meg, ha szívesen tanul meg olyan dolgokat, amiket addig nem tudott, akkor gyermeke is pozitívan fog állni a tanuláshoz.

Van-e különbség a fiúk és a lányok között?

A nemek különbsége - a beszéd fejlődéséhez hasonlóan - itt is megmutatkozik. A lányok számára nagyon fontos a környezet visszajelzése: a jó teljesítményre való törekvésüket elsősorban egy másik személyhez (tanító nénihez, édesanyához) való kötődés vezérli.
A fiúk esetében a feladat megoldása már önmagában is jutalom. Ezért a lányok az iskolában teljesítenek jobban, a fiúk pedig az iskolán kívüli tevékenységekben sikeresek.

Mennyire befolyásolja a tanulást a gyermek értelmi képessége?

Az értelmi képesség adott dolog - ebben különbségek mutatkozhatnak az egyes gyerekek között már születéstől kezdődően. De ezeket külső hatások (pl. nevelés, fejlesztés, betegség) pozitív és negatív irányba is befolyásolhatják. A kulcs tehát az Ön kezében van. Személyes példamutatással, sok-sok közös programmal, játékkal megkönnyítheti gyermek iskolai munkáját.