2010. december 31., péntek
2010. december 30., csütörtök
Gerald Durell: Családom és egyéb állatfajták
A minap kutattam a neten a gyerekeimnek való hasznos filmek-mesék után, és akkor akadtam rá Gerald Durell: Családom és egyéb állatfajták című könyvére.
Ha jól emlékszem gyermekkoromban egyszer leadta a könyvből készült filmet a tv is, de még eddig nem találtam rá sehol feltöltve.
(Aki rátalál netán, akkor üzenjen. köszi)
Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és öngúnnyal mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.
Első mondat: 
Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai - a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry, a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie, a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig - de nem utoljára! - minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani...
És akkor a könyv itt olvasható.
Jó szórakozást hozzá.
Ha jól emlékszem gyermekkoromban egyszer leadta a könyvből készült filmet a tv is, de még eddig nem találtam rá sehol feltöltve.
(Aki rátalál netán, akkor üzenjen. köszi)
Korfui éveire emlékezett a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és öngúnnyal mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.
Első mondat:
Ez annak az öt esztendőnek a története, amit én meg a családom Korfu szigetén, Görögországban töltöttünk.
Mit lehet tenni, ha Angliában mindig esik az eső, köd van, mindenki náthás, és Margo pattanásai nemhogy elmúlnának, hanem egyre sokasodnak?... A megoldás: át kell költözni melegebb ég alá, pontosabban a görög szigetvilág paradicsomi fészkébe: Korfura. A nem is kissé excentrikus Durrell család tagjai - a gondterhelt konyhaművész mama, és gyermekei: a kiterjedt baráti körrel rendelkező és rosszkedvű író, Larry, a fegyvergyűjtő és -szakértő Leslie, a szerelmes hajlandóságú Margo, végül pedig - de nem utoljára! - minden rendű és rangú élőlény szenvedélyes barátja: Gerry - mind megtalálják a hajlamaiknak legjobban megfelelő éghajlatot és elfoglaltságot ezen a gyönyörű szigeten, ahol csodával határos módon mindig sikerül emberi és nem emberi állatseregletüket újabb, egyre érdekesebb példányokkal gyarapítani...És akkor a könyv itt olvasható.
Jó szórakozást hozzá.
2010. december 29., szerda
Digit játék
Szoktam olvasni egy nagyon kreatív hölgy blogját, akinél rengeteg nagyon hasznos ötletet szoktam találni.
Ez lehet napi "barkácsolás" szintű, vagy játék ötlet is.
Most egy ilyen fejlesztő játék lehetőségét adnám tovább. Karácsonyra az egyik lányom ezt a játékot kapta, ami egyből az egész család kedvencévé vált. (még a férjem is megszerette)
Akár otthoni körülmények között is el lehet készíteni.
5db egyforma pálcika és ezekből a képekből letölthető kivágott kártya szükséges hozzá.
A játék lényege...egyik kártya alapján rakjuk le a pálcikákat, osszuk ki a lapokat a játékosok között, és egy pálca megmozdításával rakjuk ki annak a képét ami a mi egyik kártyánkon szerepel.
Ez lehet napi "barkácsolás" szintű, vagy játék ötlet is.
Most egy ilyen fejlesztő játék lehetőségét adnám tovább. Karácsonyra az egyik lányom ezt a játékot kapta, ami egyből az egész család kedvencévé vált. (még a férjem is megszerette)
A játék neve DIGIT.
Akár otthoni körülmények között is el lehet készíteni.
5db egyforma pálcika és ezekből a képekből letölthető kivágott kártya szükséges hozzá.
A játék lényege...egyik kártya alapján rakjuk le a pálcikákat, osszuk ki a lapokat a játékosok között, és egy pálca megmozdításával rakjuk ki annak a képét ami a mi egyik kártyánkon szerepel.
2010. december 28., kedd
A természetes antibiotikumok X. - Teafaolaj
A teafaolaj az ausztrál teafa leveléből kivont illóolaj. A teafa a mirtuszfélék nagycsaládjába tartozik, amelyek szinte kivétel nélkül csak a trópusokon fordulnak elő. Bár Ausztráliában, a növény őshazájában 300 különböző alfaj él, orvosi célokra a Melaleuca alternifolia nevű változat az optimális, és szinte kizárólag csak az illóolaja miatt termesztik. A Melaleuca alternifolia 7 méteres magasságával a legalacsonyabb teafafajta Ausztráliában. A teafának puha, világoszöld levelei vannak, amelyek inkább tűlevél-hez hasonlítanak, az ágai pedig rozmaringra emlékeztetnek. A virágai krémszín és sárga között változnak, és üvegmosó keféhez hasonlatosak. A világoszöld, aromás illatú olajat az ágakból és a levelekből nyerik. Az olaj az eukaliptuszhoz hasonlóan apró cseppekben található a kéregben és a levelekben elhelyezkedő, úgynevezett kiválasztósejtekben. A Melaleuca nevet a növény a szárának köszönheti, amely az alsó részen fekete (görögül melus), a felső részen pedig fehéres és papírhoz hasonló (görögül leucon).
A teafa nem rokona a teacserjének, amelynek a leveleit a fekete és a zöld teához felhasználják. James Cook brit hajóskapitány nevezte el teafának, mert a leveleiből jó brit szokás szerint fűszeres és frissítő tea készíthető. Sir Joseph Banks botanikus már 1770-ben James Cook kapitánnyal közösen tett felfedezőkörútjáról hozott vissza Angliába teafalevelet, de még nagyon hosszú időnek kellett eltelnie, amíg a nyugati tudósok felfedezték az olajtartalmú növény sokoldalú orvostudományi felhasználhatóságát. A feljegyzések szerint a hajósok viszonylag jó ízű sört főztek teafalevélből és fenyőrügyből.
A teafa nem rokona a teacserjének, amelynek a leveleit a fekete és a zöld teához felhasználják. James Cook brit hajóskapitány nevezte el teafának, mert a leveleiből jó brit szokás szerint fűszeres és frissítő tea készíthető. Sir Joseph Banks botanikus már 1770-ben James Cook kapitánnyal közösen tett felfedezőkörútjáról hozott vissza Angliába teafalevelet, de még nagyon hosszú időnek kellett eltelnie, amíg a nyugati tudósok felfedezték az olajtartalmú növény sokoldalú orvostudományi felhasználhatóságát. A feljegyzések szerint a hajósok viszonylag jó ízű sört főztek teafalevélből és fenyőrügyből.
Az őslakosok gyógyszere
Az ausztrál őslakók, akik az ötödik kontinens bozótjának és végtelen sivatagának több mint 40.000 éven át a természettel összhangban élő lakói voltak, mindaddig, amíg a fehér bevándorlók kegyetlenül el nem kezdték üldözni és kiirtani őket, mindig is tisztában voltak a teafa gyógyító erejével. A leveleivel sebeket, csípéseket és mindenféle bőrfertőzést kezeltek. Ausztrália korai fehér telepesei, az arany-és opálbányászok, a favágók és kalandorok távol a nyugati civilizációtól sokszor kénytelenek voltak életük mentése érdekében az őslakosok tudására támaszkodni.
Megfázás és hörghurut esetére az őslakók főzeteket készítettek a levelekből, amelyeket megittak vagy inhalálták. Az elfertőződött sebeket teafafőzettel leöblítették, és az apróra vágott levelekből készült iszappakolással jól lehetett krónikus és akut bőrbetegségeket gyógyítani.
Az ausztrál őslakók, akik az ötödik kontinens bozótjának és végtelen sivatagának több mint 40.000 éven át a természettel összhangban élő lakói voltak, mindaddig, amíg a fehér bevándorlók kegyetlenül el nem kezdték üldözni és kiirtani őket, mindig is tisztában voltak a teafa gyógyító erejével. A leveleivel sebeket, csípéseket és mindenféle bőrfertőzést kezeltek. Ausztrália korai fehér telepesei, az arany-és opálbányászok, a favágók és kalandorok távol a nyugati civilizációtól sokszor kénytelenek voltak életük mentése érdekében az őslakosok tudására támaszkodni.
Megfázás és hörghurut esetére az őslakók főzeteket készítettek a levelekből, amelyeket megittak vagy inhalálták. Az elfertőződött sebeket teafafőzettel leöblítették, és az apróra vágott levelekből készült iszappakolással jól lehetett krónikus és akut bőrbetegségeket gyógyítani.
A teafakutatás tudományos háttere
A teafakészítmények csodával határos gyógyító erejéről szóló feljegyzések kíváncsivá tették a biokémiai laboratóriumokban dolgozó kutatókat. 1925-ben egy ausztrál vegyész, Arthur Penfold Sydneyben megjelentette hároméves kutatómunkája eredményeit, amelytől felhördült az orvostársadalom. Kiderült, hogy a teafaolajnak 10-13-szor erősebb antiszeptikus hatása van, mint az akkoriban használatos fenolnak (karbolsav). Az orvosok nem sokáig tétováztak, és az elkövetkező években elkezdték kipróbálni az új hatóanyagot vérmérgezés, gennyes, gyulladt sebek, kelések, gennygócok kezelésében, a fogászatban, valamint felületek és eszközök fertőtlenítésére. 1930-ban további orvosi szakcikkek jelentek meg, amelyek a teafaolajat mint erős természetes antibiotikumot dicsérték, amely nem okoz mellékhatást a kezelendő szövetben, és az emberi szervezetre nem mérgező. A '30-as évek vége felé a teafaolajat már valódi csodaszernek tartották szinte minden baktérium, vírus vagy gomba által okozott fertőzésben.
Ez a lelkesedés azonban az elkövetkező években az antibiotikumok terén szintetikus kémiával elért hatalmas fejlődés miatt némiképp alábbhagyott. Szintetikus anyagokkal, amelyeket nem kellett viszontagságos körülmények között Ausztráliában szüretelni, gyorsabban több pénzt lehetett keresni, így a vegyipar és a gyógyszeripar teljesen elvesztette érdeklődését a Melaleuca iránt.
A teafakészítmények csodával határos gyógyító erejéről szóló feljegyzések kíváncsivá tették a biokémiai laboratóriumokban dolgozó kutatókat. 1925-ben egy ausztrál vegyész, Arthur Penfold Sydneyben megjelentette hároméves kutatómunkája eredményeit, amelytől felhördült az orvostársadalom. Kiderült, hogy a teafaolajnak 10-13-szor erősebb antiszeptikus hatása van, mint az akkoriban használatos fenolnak (karbolsav). Az orvosok nem sokáig tétováztak, és az elkövetkező években elkezdték kipróbálni az új hatóanyagot vérmérgezés, gennyes, gyulladt sebek, kelések, gennygócok kezelésében, a fogászatban, valamint felületek és eszközök fertőtlenítésére. 1930-ban további orvosi szakcikkek jelentek meg, amelyek a teafaolajat mint erős természetes antibiotikumot dicsérték, amely nem okoz mellékhatást a kezelendő szövetben, és az emberi szervezetre nem mérgező. A '30-as évek vége felé a teafaolajat már valódi csodaszernek tartották szinte minden baktérium, vírus vagy gomba által okozott fertőzésben.
Ez a lelkesedés azonban az elkövetkező években az antibiotikumok terén szintetikus kémiával elért hatalmas fejlődés miatt némiképp alábbhagyott. Szintetikus anyagokkal, amelyeket nem kellett viszontagságos körülmények között Ausztráliában szüretelni, gyorsabban több pénzt lehetett keresni, így a vegyipar és a gyógyszeripar teljesen elvesztette érdeklődését a Melaleuca iránt.
Mindig voltak azonban olyan orvosok és tudósok, akik nem felejtették el a teafaolaj használatát, és főleg kilátástalan helyzetekben, amikor a kórokozó a szintetikus antibiotikumokra nem reagált, elképesztő eredményeket ért el. A második világháború előtt, alatt és után újabb és újabb közlemények jelentek meg a sebgyógyulásban, a makacs nemi szervi fertőzésekben, a bőr és a nyálkahártya gombásodásában és különböző bakteriális fertőzésekben teafaolajjal elért sikerekről.
A '80-as évek elején újra elkezdtek tudományos kutatásokat végezni a teafaolajjal, valószínűleg a szintetikus antibiotikumokkal kapcsolatban egyre fenyegetőbb mértékben fellépő rezisztenciaprobléma miatt. A teafaolaj hatékony és könnyen elviselhető alternatív terápia lett az acne, hüvelygyulladás (terheseknél is), a száj és garattér, valamint a bél Candida-fertőzéseinek terén, a légutak bakteriális és vírusos fertőzéseiben, valamint bőr- és körömgombásodásban.
A '80-as évek elején újra elkezdtek tudományos kutatásokat végezni a teafaolajjal, valószínűleg a szintetikus antibiotikumokkal kapcsolatban egyre fenyegetőbb mértékben fellépő rezisztenciaprobléma miatt. A teafaolaj hatékony és könnyen elviselhető alternatív terápia lett az acne, hüvelygyulladás (terheseknél is), a száj és garattér, valamint a bél Candida-fertőzéseinek terén, a légutak bakteriális és vírusos fertőzéseiben, valamint bőr- és körömgombásodásban.
Honnan származik ma a teafaolaj?
A mesébe illő és nehézkes kezdetek utáni hatalmas lelkesedés miatt 1976-tól kezdve egyre több teafaültetvényt hoztak létre Ausztráliában. 1985-ben már kb. 10 tonna teafaolajat termeltek, 1992-re pedig a világkereslet elérte a 700 tonnát. Ez a hatalmas igény nem veszélytelen Ausztrália természeti világára. A Melaleuca alternifoliának nagyon sok vízre van szüksége, amely a trópusi éghajlatú Ausztráliában csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, és rengeteg rovarirtó is kell, hogy a hatalmas, mesterséges monokultúrákat életben tudják tartani. Ezért fontos odafigyelni arra, hogy a teafaolajat olyan cégtől vegyük, amely az alapanyagot biológiailag tiszta forrásból szerzi be, azaz a termelése nagy részét a vadon élő teafa gyűjtéséből fedezi. Az így nyert olaj drágább, de sokkal értékesebb. A bio-üzletben érdeklődjön utána, hogy milyen gyártótól származik az általuk forgalmazott teafaolaj. Lássuk be, nagyon tudathasadásos megoldás lenne az egészségünket olyan termékkel ápolni, amelynek előállítása egy egyedülálló természeti környezet lerombolásával járt.
A mesébe illő és nehézkes kezdetek utáni hatalmas lelkesedés miatt 1976-tól kezdve egyre több teafaültetvényt hoztak létre Ausztráliában. 1985-ben már kb. 10 tonna teafaolajat termeltek, 1992-re pedig a világkereslet elérte a 700 tonnát. Ez a hatalmas igény nem veszélytelen Ausztrália természeti világára. A Melaleuca alternifoliának nagyon sok vízre van szüksége, amely a trópusi éghajlatú Ausztráliában csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, és rengeteg rovarirtó is kell, hogy a hatalmas, mesterséges monokultúrákat életben tudják tartani. Ezért fontos odafigyelni arra, hogy a teafaolajat olyan cégtől vegyük, amely az alapanyagot biológiailag tiszta forrásból szerzi be, azaz a termelése nagy részét a vadon élő teafa gyűjtéséből fedezi. Az így nyert olaj drágább, de sokkal értékesebb. A bio-üzletben érdeklődjön utána, hogy milyen gyártótól származik az általuk forgalmazott teafaolaj. Lássuk be, nagyon tudathasadásos megoldás lenne az egészségünket olyan termékkel ápolni, amelynek előállítása egy egyedülálló természeti környezet lerombolásával járt.
A teafaolaj hatóanyagai
Eredetileg a teafalevelet egy éles késsel és egy nagy zsákkal felszerelkezve gyűjtötték az ausztrál bozótban úgy, hogy a teafa ágait kb. két méter magasságig levágták. Végül a leveleket is levágták az ágakról. Tapasztalt gyűjtők naponta akár egy tonna levelet is be tudnak hozni. Ebből 6-10 liter olaj készíthető. Az olaj kinyerésének régi jól bevált módszere a vízgőz-desztilláció. A nyersanyagot felhevítik, és a távozó olajtartalmú gőzt felfogják. A gőz hűlés közben cseppfolyóssá válik, és az olajat ki lehet szűrni belőle.
A teafaolaj egy nagyon bonyolult összetételű anyag, amely kb. 100 különböző alkotórészből áll.
A fő hatóanyagai terpin, pinén, cimén, terpinén-4-ol és cineol. Az allil-hexanoát a természetben nagyon ritkán fordul elő, és ezért nagy érdeklődést vált ki a kutatók körében. Egy természetes anyag hatóanyag-tartalma természetesen nagyon különböző lehet, függ a talajviszonyoktól, a gyűjtés időpontjától és sok más tényezőtől is. Ezért hoztak létre egy minőségi rendszert, amely alapján az elkészült teafaolajat értékelik. A cineoltartalom szélsőséges esetben 2 és 65% között is változhat. A cineol (= eukaliptol) az eukaliptuszolaj fő hatóanyaga is. Légúti panaszokra is jól alkalmazható, de nagy dózisban irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt. Ezért az ausztrál egészségügyi hatóság minőségi követelménye szerint a teafaolajban maximum 5%-os cineol engedélyezett. Ha a terpinéntartalom túl alacsony, az nagymértékben csökkenti az olaj antibiotikus hatását. Ezért azt is meghatározták, hogy a jó minőségű teafaolajnak 35-40% terpinén-4-olt kell tartalmaznia.
Eredetileg a teafalevelet egy éles késsel és egy nagy zsákkal felszerelkezve gyűjtötték az ausztrál bozótban úgy, hogy a teafa ágait kb. két méter magasságig levágták. Végül a leveleket is levágták az ágakról. Tapasztalt gyűjtők naponta akár egy tonna levelet is be tudnak hozni. Ebből 6-10 liter olaj készíthető. Az olaj kinyerésének régi jól bevált módszere a vízgőz-desztilláció. A nyersanyagot felhevítik, és a távozó olajtartalmú gőzt felfogják. A gőz hűlés közben cseppfolyóssá válik, és az olajat ki lehet szűrni belőle.
A teafaolaj egy nagyon bonyolult összetételű anyag, amely kb. 100 különböző alkotórészből áll.
A fő hatóanyagai terpin, pinén, cimén, terpinén-4-ol és cineol. Az allil-hexanoát a természetben nagyon ritkán fordul elő, és ezért nagy érdeklődést vált ki a kutatók körében. Egy természetes anyag hatóanyag-tartalma természetesen nagyon különböző lehet, függ a talajviszonyoktól, a gyűjtés időpontjától és sok más tényezőtől is. Ezért hoztak létre egy minőségi rendszert, amely alapján az elkészült teafaolajat értékelik. A cineoltartalom szélsőséges esetben 2 és 65% között is változhat. A cineol (= eukaliptol) az eukaliptuszolaj fő hatóanyaga is. Légúti panaszokra is jól alkalmazható, de nagy dózisban irritálhatja a nyálkahártyát és a bőrt. Ezért az ausztrál egészségügyi hatóság minőségi követelménye szerint a teafaolajban maximum 5%-os cineol engedélyezett. Ha a terpinéntartalom túl alacsony, az nagymértékben csökkenti az olaj antibiotikus hatását. Ezért azt is meghatározták, hogy a jó minőségű teafaolajnak 35-40% terpinén-4-olt kell tartalmaznia.
A teafaolaj tárolása
A teafaolaj levegő hatására oxidálódik, és ezzel csökken a minősége és a hatáserőssége. Ezért fontos mindig légmentesen záró, sötét üvegben, fénytől védve tárolni. Csak kis mennyiségű olajat vásároljunk, amit kb. egy éven belül felhasználunk, mert idővel romlik a minősége, különösen ha már felnyitottuk az üveget. A teafaolaj tiszta formában is kapható, de számos bőrápoló termék kiegészítőjeként is árulják.
Felhasználási lehetőségek és receptek:
• Általános felületi fertőtlenítésre: tegyünk 2 ml teafaolajat 8 liter felmosóvízbe.
• Kórházi szobákban levegő fertőtlenítésére: 3-4 csepp teafaolajat aromalámpában párologtassunk el.
• Acne vagy gyulladt bőrfelület esetén: néhány csepp teafaolajat fültisztítóval vigyünk fel közvetlenül a beteg területre.
• Herpesz vagy lázhólyagok esetén: a teafaolajat hígítás nélkül, érzékeny bőrre ugyanannyi jojoba-olajjal keverve vigyük fel.
• Láb- és körömgombásodás esetén: a teafaolajat naponta 3-4 alkalommal hígítás nélkül vigyük fel a bőrre.
• Lábfürdő a körömgombásodás megelőzésére: 10 csepp teafaolajat adjunk 4 liter meleg vízhez. Ebben kb. 10 percig áztassuk a lábunkat.
• Toroköblítő és gargarizálófolyadékként: 5-10 csepp teafaolajat tegyünk egy fogmosópohárnyi vízbe.
• Bedörzsölőszer köhögés és hörghurut ellen: 1 evőkanál teafaolajat keverjünk össze 3-5 csepp olívaolajjal, és ezzel dörzsöljük be a mellkast és a hátat.
• Bőrpuhításra, bőrápolásra: 10 csepp teafaolajat keverjünk össze 250 ml mandulaolajjal. Zuhanyozás vagy fürdés után gyengéden masszírozzuk be a bőrünkbe.
A teafaolaj levegő hatására oxidálódik, és ezzel csökken a minősége és a hatáserőssége. Ezért fontos mindig légmentesen záró, sötét üvegben, fénytől védve tárolni. Csak kis mennyiségű olajat vásároljunk, amit kb. egy éven belül felhasználunk, mert idővel romlik a minősége, különösen ha már felnyitottuk az üveget. A teafaolaj tiszta formában is kapható, de számos bőrápoló termék kiegészítőjeként is árulják.
Felhasználási lehetőségek és receptek:
• Általános felületi fertőtlenítésre: tegyünk 2 ml teafaolajat 8 liter felmosóvízbe.
• Kórházi szobákban levegő fertőtlenítésére: 3-4 csepp teafaolajat aromalámpában párologtassunk el.
• Acne vagy gyulladt bőrfelület esetén: néhány csepp teafaolajat fültisztítóval vigyünk fel közvetlenül a beteg területre.
• Herpesz vagy lázhólyagok esetén: a teafaolajat hígítás nélkül, érzékeny bőrre ugyanannyi jojoba-olajjal keverve vigyük fel.
• Láb- és körömgombásodás esetén: a teafaolajat naponta 3-4 alkalommal hígítás nélkül vigyük fel a bőrre.
• Lábfürdő a körömgombásodás megelőzésére: 10 csepp teafaolajat adjunk 4 liter meleg vízhez. Ebben kb. 10 percig áztassuk a lábunkat.
• Toroköblítő és gargarizálófolyadékként: 5-10 csepp teafaolajat tegyünk egy fogmosópohárnyi vízbe.
• Bedörzsölőszer köhögés és hörghurut ellen: 1 evőkanál teafaolajat keverjünk össze 3-5 csepp olívaolajjal, és ezzel dörzsöljük be a mellkast és a hátat.
• Bőrpuhításra, bőrápolásra: 10 csepp teafaolajat keverjünk össze 250 ml mandulaolajjal. Zuhanyozás vagy fürdés után gyengéden masszírozzuk be a bőrünkbe.
2010. december 23., csütörtök
Karácsonyi dalok, gyermekek előadásában
Iskolánkban minden évben megrendezik a Karácsonyi hangversenyt a helyi katolikus templomban.
Ezekből a gyermekek által énekelt csodálatos dalokból tettem fel kettőt.
BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!
Karácsonyt várva lázban a föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már két kis gyertyaláng!
Ha zörget Jézus, jól figyelj ám,
Betér a szívünk ajtaján!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már három gyertyaláng!
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már négy kis gyertyaláng!
Azt mondta Jézus, visszajön még,
Újjá lesz akkor föld és ég!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Ezekből a gyermekek által énekelt csodálatos dalokból tettem fel kettőt.
BOLDOG KARÁCSONYT MINDENKINEK
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog az első gyertyaláng!
Karácsonyt várva lázban a föld,
Isteni gyermeket köszönt.
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már két kis gyertyaláng!
Ha zörget Jézus, jól figyelj ám,
Betér a szívünk ajtaján!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már három gyertyaláng!
Múlnak az évek, életünk száll,
De utunk végén Jézus vár!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
Adventi hírnök: friss fenyőág,
Lobog már négy kis gyertyaláng!
Azt mondta Jézus, visszajön még,
Újjá lesz akkor föld és ég!
Ujjong a szívünk, dalra gyúl,
Nincs már messze az Úr!
2010. december 22., szerda
Karácsonyi likőrök
MARCIPÁNLIKŐR - otthon
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 10 fő
2. elkészítés nehézsége: nagyon egyszerű
3. elkészítés ideje: 15 perc
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Nem csak likőr, még marcipán is. Ízérzékelésünk bizonyára megbolondul, ha ehhez az ízkompozícióhoz hozzájut...
Hozzávalók
1. 5 dl tejszín
2. 1 liter tej (3,6%-os! nem dobozos)
3. 40 dkg marcipán
4. 7 dl konyak
5. 1 dl Baileys
6. kevés kristálycukor
A tejszínt és a tejet forraljuk fel, majd tördeljük bele a marcipánt. Hagyjuk, hogy felolvadjon, közben kevergessük. Ha szép sima keveréket kaptunk, vegyük le a tűzről, és alaposan hűtsük le, - a biztonság kedvéért pedig szűrjük át.
Tegyük bele az ízlés szerinti mennyiségű cukrot, a Baileys-t és a konyakot. Öntsük üvegbe, hagyjuk állni a hűtőben. Minél tovább áll, annál finomabb, de ne feledjük, hogy néhány napon belül tanácsos elfogyasztani!
CSOKOLÁDÉLIKŐR - otthon
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 10 fő
2. elkészítés nehézsége: könnyű
3. elkészítés ideje: 15 perc
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Bár nyilvánvalóan sokkal egyszerűbbnek tűnhet besétálni a boltba egy üveg finom csokilikőrért, mégis... legalább egyszer érdemes otthon kipróbálni!
Hozzávalók
1. 30 dkg kristálycukor
2. 20 dkg olvasztott csokoládé
3. 0,5 dl csokoládé aroma
4. 2,5 dl víz
5. 3 dl tiszta alkohol
Az olvasztott csokoládéból, a kristálycukorból és a vízből szirupot főzünk - alcsony lángon, majd jól lehűtjük.
Közben a csokoládéaromát keverjük el a tiszta alkohollal, és öntsük lassacskán a kihűlt sziruphoz, s alapos keverés mellett dolgozzuk össze. Öntsük üvegbe, és legalább egy hétig hagyjuk állni a hűtőben.
Időnként mozgassuk, rázzuk meg.
Tipp: megbolondíthatjuk 1-2 teáskanál mandulaaromával.
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 10 fő
2. elkészítés nehézsége: nagyon egyszerű
3. elkészítés ideje: 15 perc
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Nem csak likőr, még marcipán is. Ízérzékelésünk bizonyára megbolondul, ha ehhez az ízkompozícióhoz hozzájut...
Hozzávalók
1. 5 dl tejszín
2. 1 liter tej (3,6%-os! nem dobozos)
3. 40 dkg marcipán
4. 7 dl konyak
5. 1 dl Baileys
6. kevés kristálycukor
A tejszínt és a tejet forraljuk fel, majd tördeljük bele a marcipánt. Hagyjuk, hogy felolvadjon, közben kevergessük. Ha szép sima keveréket kaptunk, vegyük le a tűzről, és alaposan hűtsük le, - a biztonság kedvéért pedig szűrjük át.
Tegyük bele az ízlés szerinti mennyiségű cukrot, a Baileys-t és a konyakot. Öntsük üvegbe, hagyjuk állni a hűtőben. Minél tovább áll, annál finomabb, de ne feledjük, hogy néhány napon belül tanácsos elfogyasztani!
CSOKOLÁDÉLIKŐR - otthon
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 10 fő
2. elkészítés nehézsége: könnyű
3. elkészítés ideje: 15 perc
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Bár nyilvánvalóan sokkal egyszerűbbnek tűnhet besétálni a boltba egy üveg finom csokilikőrért, mégis... legalább egyszer érdemes otthon kipróbálni!
Hozzávalók
1. 30 dkg kristálycukor
2. 20 dkg olvasztott csokoládé
3. 0,5 dl csokoládé aroma
4. 2,5 dl víz
5. 3 dl tiszta alkohol
Az olvasztott csokoládéból, a kristálycukorból és a vízből szirupot főzünk - alcsony lángon, majd jól lehűtjük.
Közben a csokoládéaromát keverjük el a tiszta alkohollal, és öntsük lassacskán a kihűlt sziruphoz, s alapos keverés mellett dolgozzuk össze. Öntsük üvegbe, és legalább egy hétig hagyjuk állni a hűtőben.
Időnként mozgassuk, rázzuk meg.
Tipp: megbolondíthatjuk 1-2 teáskanál mandulaaromával.
2010. december 21., kedd
2010. december 20., hétfő
A természetes antibiotikumok IX. - Propolisz
Ez a természetes anyag a növény- és az állatvilág közös terméke. Eddig csak tisztán növényi eredetű gyógyhatású és hatóanyagokról volt szó, de az állatok is használnak antibiotikus hatású anyagokat, hogy a baktériumok, vírusok és egyéb paraziták ellen megvédjék.Amikor augusztus és október között véget ér a virágmézgyűjtés időszaka, és a méheknek fel kell készülniük a télre, egyes dolgozók a levélrügyből gyantát és kérget gyűjtenek. Főleg a jegenye, fűzfa, nyírfa, gesztenye, fenyőfákra repülnek, hogy a ragacsos anyagot leszüreteljék. A propoliszgyűjtéshez gyümölcsfákat és virágokat is felhasználnak. A propolisz név görög eredetű, jelentése: 'a város előtt', amely arra utal, hogy a méhek ezzel az anyaggal tapasztják be, védik és erősítik a kaptárt. Értelemszerűen a propoliszt „városi védőrendszernek" is fordíthatnánk. Minden 4,5 mm-nél kisebb repedést és lyukat a szorgalmas dolgozók azonnal betapasztanak propolisszal, a nagyobb lyukakat pedig méh-gyantával. A méheknek ezt a képességét a méhészek hasznosítják úgy, hogy kisebb repedéseket hoznak létre a kaptárban, hogy gyantát gyűjthessenek. Nem szabad azonban évente több mint 100 g propoliszt elvenni a méhektől, mert ellenkező esetben kárt tennénk bennünk.
A méhek higiéniai okokból a kaptár minden falát leheletvékony propolisszal vonják be. Az újonnan épült kaptárakat is először propolisszal tisztítják meg és fertőtlenítik, mielőtt a királynő elhelyezné benne petéit. A méhek az illetéktelen betolakodók tetemét is propolisszal mumifikálják, aminek valószínűleg a méhgyanta kiváló antibakteriális hatása az oka. A tetem így nem bomlik el, és a méheket nem fenyegeti a rossz szag és a káros baktériumok megjelenése. A tudósok azt is felfedezték, hogy a méhek a méhkas bejáratát is propolisszal vonják be, így amikor berepülnek, fertőtlenítik a lábukat, mielőtt a „tiszta szobába" lépnének.
A propolisz hatóanyagai
Az összegyűjtött gyantát a méhek először az emésztőfolyadékkal összekeverik, és így lesz belőle propolisz. Ez a folyadék olyan enzimeket tartalmaz, amelyek képesek a növényi gyantából kioldani a gyógyhatású anyagokat. A kifinomult méhek képesek növényekből gyógyszert előállítani a nyersanyag feldolgozásával. Ez a képességük már évmilliók óta megvan. A propolisz legaktívabb hatóanyagai a fiavonok és flavonoidok, szerves savak és illóolajok. A virágok pollenje, amelyből egy-egy méhraj évente kb. 50 kg-ot gyűjt, kb. 5%-át adja a hatóanyag-tartalomnak. Maguk a pollenek a természet legtisztább gyógyszerei, számos jótékony hatást fejtenek ki az emberi szervezetre. A propoliszban több mint 130 hatóanyag van, aminek nagy részét még nem sikerült azonosítani. Ezen belül tartalmaz ásványi anyagokat és nyomelemeket, mint a kalcium, vas, réz, kobalt, nikkel, cink, szilícium, vanadium és titán. A nyomelemekre szervezetünknek csak minimális mennyiségben van szüksége a létfontosságú biokémiai folyamatokhoz, többek között az erős immunrendszerhez.
Tudományos kutatások
Manapság neves intézmények, mint a müncheni Max Planck Biokémiai Intézet is, kutatják a propolisz antibiotikus tulajdonságait. Az '50-es évek óta vizsgálják és bizonyítják az orvosi-gyógyszerészeti kutatások a propolisz hatékonyságát baktériumok, vírusok és gombák ellen. Kari Lund Augaard dán kutató foglalkozott a legintenzívebben a propolisz-szal. A több mint 16 000 emberen elvégzett kutatások a következő tényeket támasztották alá:
• A propolisz számos mikroorganizmussal szemben hatékony antibiotikum, amely a nagyon ritkán fellépő allergiás tünetektől eltekintve, nem okoz mellékhatást, és nem alakul ki vele szemben rezisztencia. A fiavonok és flavonoidok az embernél katalizátorként megerősítik a szervezet immunrendszerét.
• A propolisz aktiválja a csecsemőmirigyet, amely az emberi hormon- és immunrendszer központi szerve.
• A propolisz a sejtek anyagcseréjét és a sejtosztódás sebességét akár kétszeresére is növeli. Ezzel magyarázható látványos sejtforradás-előse-gítő és gyulladáscsökkentő hatása. Ez lehet az alapja az acnékra és a herpeszre kifejtett jótékony hatásának is.
• A geriátriában, azaz az idős emberek kezelésében a propolisz bebizonyította, hogy kúraszerű alkalmazása a testi és lelki jóllétet is javítja.
• A propolisz minden gyulladásban, valamint a bőr és a nyálkahártya gennyes megbetegedéseiben is hatékony. Ezzel nagyon széles felhasználási területet le lehet fedni, hiszen az emberi szervezet belső felületét különböző típusú nyálkahártyák fedik. A teljes emésztőrendszer a szájüregtől kezdve a végbélig, vagy a légzőszervek az orrtól a légcsöveken át a legkisebb tüdőhólyagocskákig. A húgyutak és a nemi szervek is jól reagálnak a méhgyantára, ugyanígy az ízületek, amelyeket szintén finom hártyák borítanak, és így teszik lehetővé az ízületek fájdalommentes mozgását.
• A propolisz számos anyagcserezavarban bizonyítottan hatásos. A magas vérlipidszint és a keringési zavarok ellen is hatékony. Természetesen nincs olyan szer a világon, ami megelőzné az állandó egészségtelen és ésszerűtlen táplálkozás és életmód következményeit.
A propolisz szerepe az allergia kezelésében
Számos kutatási eredmény utal arra, hogy a propolisznak allergiaellenes hatása is van. Ennek hátterében valószínűleg a méhgyantában található jelentős mennyiségű pollen és a propolisz hatóanyagainak kombinációja áll. Ha egy pollenekre allergiás személy már hetekkel a panaszok várható megjelenése előtt óvatosan adagolva virágport szed, megvan rá az esély, hogy a szervezet hozzászokik az allergének jelenlétéhez a bélben, és nem reagál olyan erőteljesen, amikor a pollen a hagyományos módon, a légutakon keresztül jut a szervezetbe. Ha ezeket a polleneket, ahogy a propoliszban is, gyulladáscsökkentő és duzzadást megszüntető anyagokkal egészítjük ki, akkor az allergia súlyosságától függően hatékony javulást lehet elérni. Ilyenkor az is fontos, hogy a propolisz olyan méhésztől származzon, aki nem több mint 10 km-re él a beteg otthonától.
Egy kis teszt segítségével kideríthető, hogy az allergiában szenvedő beteg bírja-e a propoliszt. Kis mennyiségű propoliszkenőcsöt vagy -olajat tegyünk egy kb. 1 cm átmérőjű területre a könyök belső hajlatába vagy az alkar belső oldalára, 24 óránként háromszor egymás után. Ha nem látható egyértelmű pirosodás, akkor a szervezet nagy valószínűséggel jól viseli a propoliszt.
A következőkben áttekintést adunk a propolisz felhasználási területeiről.
• A fül-, orr-, torok- és gégebetegségeknél:
szí) vagy a garat nyálkahártyájának gyulladásakor megfázás, krónikus és akut formájában melléküreg-gyulladásokban mandulagyulladásnál (tüszős is) fülgyulladásokban külsőleg
• A légutak megbetegedéseiben: szénanáthában
köhögés és bronchitis akut és krónikus formájában asthma bronchialéban kiegészítő terápiaként tuberkulózisban
• Az emésztőrendszer megbetegedéseiben: fogínygyulladásban
általános száj- és foghigiéniában szájszag esetén
aftában
parodontosisban
szájpenésznél
fogfájásban
fogfertőzésekben
foghúzás kezelésében
gyomornyálkahártya-gyulladásban
gyomor- és bélfekély kezelésében
epehólyag-gyulladásban
általános epefájdalmakban
• Alhasi szervek megbetegedéseiben:
a vese, a húgyutak és a húgyhólyag gyulladásában
prosztatamegbetegedésekben
hüvelyfertőzésekben
fluor vaginalisban: különböző hüvelyi eredetű folyások
• Bőr- és bőrfüggelékek megbetegedéseiben: pikkelysömörben (psoriasis)
herpes
labialisban
sugárzás okozta ártalmakban
túlzott szarusodásban, pl. a kéz felszínén
abscessusoknál, furunkulusoknál
nehezen gyógyuló, gyulladt, esetleg gennyes sebeknél
szemölcsnél, bőrkeményedésnél, tyúkszemnél, hegeknél
pelenkakiütéseknél
• Sérülések esetén:
vágásoknál elfertőződés megelőzésére
zúzódásoknál
fagyás oknál, fagydaganatoknál
égéseknél, napégéseknél
• Anyagcserezavarokban: magas vérnyomásban
megnövekedett vérlipid- és koleszterinszintnél
keringési zavaroknál
arterioszklerózisban
• Immunrendszeri problémákban:
a légutak, a mandula és a vizeletkiválasztó szervek visszatérő gyulladásánál általános immungyengeségnél megfázások megelőzésére
A méhgyanta tinktúra, tabletta, kenőcs és olaj formájában kapható. A propolisz a nappali krémektől kezdve a fogkrémig számos kozmetikai termékben megtalálható, bár általában csak nagyon kis mennyiségben. Érdeklődjön a bioüzletekben vagy a gyógyszertárban, hogy milyen magas propolisztartalmú termékek kaphatók. Egy jó minőségű tinktúra 50-70% propoliszt tartalmaz.
Az orrmelléküreg, a szájnyálkahártya, a fogíny és a torok gyulladása esetén csepegtessünk 10-20 csepp propolisztinktúrát egy szelet kenyérre, és alaposan rágjuk meg, mielőtt lenyelnénk. így az egész szájüreget bejárja az oldat, és az illóolajok elérik a melléküreget.
Az általános ellenálló képesség javítása érdekében tegyünk naponta 2-3-szor 10 cseppet egy pohár vízbe és igyuk meg. Ezt a kúrát évente többször megismételhetjük, egy-egy alkalommal 3-4 héten keresztül tartsuk be.
Lábgombásodás esetén a tinktúrát hígítás nélkül reggel és este fültisztítóval vigyük fel a beteg területre, és hagyjuk rászáradni.
Karácsonyi gyümölcskenyerek
NAGYON GYÜMÖLCSÖS KENYÉR
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 6 fő
2. elkészítés nehézsége: közepesen nehéz
3. elkészítés ideje: 12 óra
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Nekem akkor igazán gyümölcskenyér a gyümölcskenyér, ha nem spóroljuk ki belőle a gyümölcsöt... Például ebben a variációban igazán nem fukarkodtunk...
Hozzávalók
1. 20 dkg aszalt szilva
2. 20 dkg aszalt körte
3. 20 dkg aszalt füge
4. bő 1 liter víz
5. 25 dkg víz
6. 12 dkg aprított mandula vagy dió
7. 12 dkg aprított , sózatlan mogyoró
8. 12 dkg kandírozott citromhéj
9. 12 dkg kristálycukor
10. csipetnyi őrölt fahéj
11. kevés szegfűszeg
12. csipetnyi ánizs
13. csipetnyi só
14. 0,5 dl rum
15. 1 db friss citrom leve
16. 35 dkg finomliszt
17. 6 púpozott evőkanál búzakorpa
18. 1 dkg élesztő (vagy 7 g szárított élesztő)
19. hámozott, sózatlan félbevágott mandula
20. tetszés szerint további kandírozott gyümölcsök, díszítéshez
A gyümölcskenyér előkészítése már a sütés előtti napon megkezdődik, mert az aszalt gyümölcsöket legalább 12 órán át kell áztatni. A szilvára, körtére és fügére ráöntünk bő 1 liter vizet és letakarva egész éjjel ázni hagyjuk, majd lecsepegtetjük, és apróra összevagdossuk.
A citromhéjat, mandulát, apróra vágott diót és mogyorót a kristálycukorral és a rummal összekeverjük és 2 órán át állni hagyjuk, majd a többi - már puha - gyümölccsel, egy citrom levével és a fűszerekkel alaposan összekeverjük.
15 dkg finomlisztet 3 evőkanál búzakorpával, 1 dl langyos vízzel, élesztővel, csipetnyi sóval összekeverünk, kenyértésztát készítünk és félretesszük keleszteni, - meleg helyre. A gyümölcsmasszát összekeverjük 20 dkg liszttel, 3 evőkanál búzakorpával. Ezt összedolgozzuk a megkelt tésztával, majd két részre osztjuk. Használhatunk őzgrinc formát, vagy egyszerűen cipót formálhatunk a tésztából. Ha az elsőt választjuk, akkor az őzgerinc aljára tesszük a díszítésre váró gyümölcsöket, mandulát., s belehelyezzük a tésztát, elsimítjuk az alját. Ha cipó variációt készítünk, akkor kezünket hideg vízbe mártva a cipók tetejét laposra simítjuk. Fél mandulákat teszünk rá, és ízlés szerint kandírozott gyümölcsökkel díszítjük.
A gyümölcskenyereket kivajazott tepsibe tesszük, még kb. 30-40 percig pihentetjük, majd előmelegített sütőben kb. 180 fokon 70-80 percig sütjük.
KARÁCSONYI GYÜMÖLCSKENYÉR
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 6 fő
2. elkészítés nehézsége: közepesen nehéz
3. elkészítés ideje: 1 óra
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Elmaradhatatlan és kihagyhatatlan karácsonykor. Szerintem egyenesen szentségtörés nem megsütni ezt a finomságot.
Hozzávalók
1. 60 dkg liszt
2. 5 dkg élesztő (vagy 7 g szárított élesztő)
3. 200 ml friss, meleg tej
4. 5 dkg kristálycukor
5. 1 db egész tojás
6. 1/3 teáskanál kardamom mag
7. 1/2 vanília rúd
8. csipetnyi só
9. 1 teáskanál reszelt citromhéj
10. 25 dkg puha vaj
11. 15 dkg mazsola
12. 5 dkg aprított mandula
13. 5 dkg kockára vágott kandírozott citromhéj
14. 5 dkg kockára vágott kandírozott narancshéj
15. 2 evőkanál rum
16. 2 csomag vanilliás cukor
Fél kiló lisztet elkeverjük a tejben cukorral felfuttatott élesztővel. A kapott tésztát megszórjuk liszttel, és bő 20 percig, meleg helyen kelesztjük.
Eztán az egész tojást, fűszereket és csipetnyi sót adunk a tésztához, majd minimális liszttel kemény tésztává gyúrjuk. 15 percig tovább kelesztjük.
Közben 20 dkg vajat a maradék 9-10 dkg liszttel összedolgozzuk, majd belegyúrjuk a kelt tésztába. További 15-20 percig kelni hagyjuk.
Elkeverjük a mazsolát (leht rumba áztatott) a mandulával, a kandírozott citromhéjjal és narancshéjjal, valamint a rummal. Rövid ideig állni hagyjuk, majd beledolgozzuk a tésztába. 15 perc múlva tetszés szerinti sütőedénybe helyezzük. 180 C-os sütőben kb. 20-30 perc alatt, tűpróbáig sütjük.
Tipp: a gyümölcskenyeret még melegen olvadt vajjal bekenjük, és megszórjuk vaníliás porcukorral.
BANÁNOS GYÜMÖLCSKENYÉR
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 6 fő
2. elkészítés nehézsége: közepesen nehéz
3. elkészítés ideje: 1 óra
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Ez egy igazán egyszerű, könnyen elkészíthető, és egyáltalán nem hagyományos formája a gyümölcskenyérnek. Épp ezért érdemes kipróbálni...
Hozzávalók
1. 3 db banán
2. 1/4 bögre kristály cukor
3. 2 db egész tojás
4. 12 dkg olvasztott margarin vagy vaj
5. 1 evőkanál friss tej
6. 2 bögre finomliszt
7. 1 kiskanál sütőpor
8. csipetnyi só
9. 1/2 bögre aprított mandula vagy dió
10. 1 kiskanál szódabikarbóna
A banánt egy tálban pépesre összetörjük, majd a kristálycukorral, az egész tojásokkal, a margarinnal és a tejjel alaposan összekeverjük.
Külön elkeverjük a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a csipetnyi sót és az aprított diót. Ezután a banános pépet hozzákeverjük a liszthez. Az így kapott masszát kivajazott és lisztezett tepsibe vagy őzgerinc formába öntjük.
180 fokra előmelegített sütőbe helyezzük, tűpróbáig sütjük.
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 6 fő
2. elkészítés nehézsége: közepesen nehéz
3. elkészítés ideje: 12 óra
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Nekem akkor igazán gyümölcskenyér a gyümölcskenyér, ha nem spóroljuk ki belőle a gyümölcsöt... Például ebben a variációban igazán nem fukarkodtunk...
Hozzávalók
1. 20 dkg aszalt szilva
2. 20 dkg aszalt körte
3. 20 dkg aszalt füge
4. bő 1 liter víz
5. 25 dkg víz
6. 12 dkg aprított mandula vagy dió
7. 12 dkg aprított , sózatlan mogyoró
8. 12 dkg kandírozott citromhéj
9. 12 dkg kristálycukor
10. csipetnyi őrölt fahéj
11. kevés szegfűszeg
12. csipetnyi ánizs
13. csipetnyi só
14. 0,5 dl rum
15. 1 db friss citrom leve
16. 35 dkg finomliszt
17. 6 púpozott evőkanál búzakorpa
18. 1 dkg élesztő (vagy 7 g szárított élesztő)
19. hámozott, sózatlan félbevágott mandula
20. tetszés szerint további kandírozott gyümölcsök, díszítéshez
A gyümölcskenyér előkészítése már a sütés előtti napon megkezdődik, mert az aszalt gyümölcsöket legalább 12 órán át kell áztatni. A szilvára, körtére és fügére ráöntünk bő 1 liter vizet és letakarva egész éjjel ázni hagyjuk, majd lecsepegtetjük, és apróra összevagdossuk.
A citromhéjat, mandulát, apróra vágott diót és mogyorót a kristálycukorral és a rummal összekeverjük és 2 órán át állni hagyjuk, majd a többi - már puha - gyümölccsel, egy citrom levével és a fűszerekkel alaposan összekeverjük.
15 dkg finomlisztet 3 evőkanál búzakorpával, 1 dl langyos vízzel, élesztővel, csipetnyi sóval összekeverünk, kenyértésztát készítünk és félretesszük keleszteni, - meleg helyre. A gyümölcsmasszát összekeverjük 20 dkg liszttel, 3 evőkanál búzakorpával. Ezt összedolgozzuk a megkelt tésztával, majd két részre osztjuk. Használhatunk őzgrinc formát, vagy egyszerűen cipót formálhatunk a tésztából. Ha az elsőt választjuk, akkor az őzgerinc aljára tesszük a díszítésre váró gyümölcsöket, mandulát., s belehelyezzük a tésztát, elsimítjuk az alját. Ha cipó variációt készítünk, akkor kezünket hideg vízbe mártva a cipók tetejét laposra simítjuk. Fél mandulákat teszünk rá, és ízlés szerint kandírozott gyümölcsökkel díszítjük.
A gyümölcskenyereket kivajazott tepsibe tesszük, még kb. 30-40 percig pihentetjük, majd előmelegített sütőben kb. 180 fokon 70-80 percig sütjük.
KARÁCSONYI GYÜMÖLCSKENYÉR
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 6 fő
2. elkészítés nehézsége: közepesen nehéz
3. elkészítés ideje: 1 óra
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Elmaradhatatlan és kihagyhatatlan karácsonykor. Szerintem egyenesen szentségtörés nem megsütni ezt a finomságot.
Hozzávalók
1. 60 dkg liszt
2. 5 dkg élesztő (vagy 7 g szárított élesztő)
3. 200 ml friss, meleg tej
4. 5 dkg kristálycukor
5. 1 db egész tojás
6. 1/3 teáskanál kardamom mag
7. 1/2 vanília rúd
8. csipetnyi só
9. 1 teáskanál reszelt citromhéj
10. 25 dkg puha vaj
11. 15 dkg mazsola
12. 5 dkg aprított mandula
13. 5 dkg kockára vágott kandírozott citromhéj
14. 5 dkg kockára vágott kandírozott narancshéj
15. 2 evőkanál rum
16. 2 csomag vanilliás cukor
Fél kiló lisztet elkeverjük a tejben cukorral felfuttatott élesztővel. A kapott tésztát megszórjuk liszttel, és bő 20 percig, meleg helyen kelesztjük.
Eztán az egész tojást, fűszereket és csipetnyi sót adunk a tésztához, majd minimális liszttel kemény tésztává gyúrjuk. 15 percig tovább kelesztjük.
Közben 20 dkg vajat a maradék 9-10 dkg liszttel összedolgozzuk, majd belegyúrjuk a kelt tésztába. További 15-20 percig kelni hagyjuk.
Elkeverjük a mazsolát (leht rumba áztatott) a mandulával, a kandírozott citromhéjjal és narancshéjjal, valamint a rummal. Rövid ideig állni hagyjuk, majd beledolgozzuk a tésztába. 15 perc múlva tetszés szerinti sütőedénybe helyezzük. 180 C-os sütőben kb. 20-30 perc alatt, tűpróbáig sütjük.
Tipp: a gyümölcskenyeret még melegen olvadt vajjal bekenjük, és megszórjuk vaníliás porcukorral.
BANÁNOS GYÜMÖLCSKENYÉR
Forrás: Kulináris Világ
1. hány főre szól a recept: 6 fő
2. elkészítés nehézsége: közepesen nehéz
3. elkészítés ideje: 1 óra
4. árkategória: 1.500 Ft alatt
Ez egy igazán egyszerű, könnyen elkészíthető, és egyáltalán nem hagyományos formája a gyümölcskenyérnek. Épp ezért érdemes kipróbálni...
Hozzávalók
1. 3 db banán
2. 1/4 bögre kristály cukor
3. 2 db egész tojás
4. 12 dkg olvasztott margarin vagy vaj
5. 1 evőkanál friss tej
6. 2 bögre finomliszt
7. 1 kiskanál sütőpor
8. csipetnyi só
9. 1/2 bögre aprított mandula vagy dió
10. 1 kiskanál szódabikarbóna
A banánt egy tálban pépesre összetörjük, majd a kristálycukorral, az egész tojásokkal, a margarinnal és a tejjel alaposan összekeverjük.
Külön elkeverjük a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a csipetnyi sót és az aprított diót. Ezután a banános pépet hozzákeverjük a liszthez. Az így kapott masszát kivajazott és lisztezett tepsibe vagy őzgerinc formába öntjük.
180 fokra előmelegített sütőbe helyezzük, tűpróbáig sütjük.
2010. december 18., szombat
Jéghercegnő
A lányaim ma délután tátott szájjal szorítottak ennek a lánynak a filmben, aki fut az álmai után...
Nagyon aranyos kis családi mozi. Nálunk 10 pontos.
Nagyon aranyos kis családi mozi. Nálunk 10 pontos.
2010. december 17., péntek
Karácsonyi finomságok III.
MÁKOS BEJGLI
Hozzávalók:
a tésztához:
50 dkg sima liszt
25 dkg margarin
1 tojás
2 tojás sárgája
1 dl tej
3 evőkanálnyi cukor
2 dkg élesztő
só
a töltelékhez:
70 dkg darált mák
43 dkg cukor
4,4 dl víz
reszelt citromhéj
egész fahéj
mazsola (elhagyható)
2 dkg vaj
2 evőkanálnyi baracklekvár
A vízből és a cukorból - a citromhéjjal és a fahéjjal - főzz szirupot. Ha kész, keverd el benne a diónyi vajat, s dobd ki belőle a fahéjat. A mákhoz add hozzá a mazsolát, öntsd rá a forró szirupot, dolgozd össze a masszát (tedd bele a baracklekvárt is) és hagyd kihűlni.
Az élesztőt a tejjel és a 3 evőkanálnyi cukorral futtasd fel. Az átszitált lisztet dolgozd össze az elmorzsolt margarinnal, az elhabart tojásokkal, egy csipet sóval és az élesztős tejjel. A tésztát (pihentetni nem kell) oszd 4 egyenlő részre, s az egyes cipókat nyújtsd téglalap alakúra (kb. A/4-es méretűre).
A kihűlt (és ugyancsak kiadagolt) tölteléket kend egyenletesen a tésztalapokra. (Arra vigyázz, hogy a lap egyik hosszanti oldalán maradjon szabadon annyi tészta, amennyivel a tekercset majd le tudod ragasztani.) A rövidebb oldalain kicsit hajtsd vissza a tésztát, majd - a szabadon hagyottal szemközti oldalról kezdve - tekerd fel. A bejgliket fektesd tepsibe (ne túl szorosan, mert nőni fog!), kend meg vékonyan elhabart tojással, majd egy órára tedd hideg helyre. Mielőtt a sütőbe kerül, több helyen szúrd át teljesen a tekercseket, hogy a képződő gőzök ne feszítsék majd szét.
A sütőt melegítsd 200 Celsius fokra, tedd bele a bejglit, s (ezt a hőmérsékletet tartva) 35-40 perc alatt süsd meg. A szeletelés előtt hagyd teljesen kihűlni.
DIÓS BEJGLI
Hozzávalók:
a tésztához:
50 dkg sima liszt
25 dkg margarin
1 tojás
2 tojás sárgája
1 dl tej
3 evőkanálnyi cukor
2 dkg élesztő
a töltelékhez:
70 dkg darált dió
36 dkg cukor
3,3 dl víz
reszelt citromhéj
szegfűszeg
mazsola
2 dkg vaj
2 evőkanálnyi baracklekvár
A vízből és a cukorból - a citromhéjjal és a szegfűszeggel - főzz szirupot. Ha kész, keverd el benne a diónyi vajat, s dobd ki belőle a szegfűszeget. A dióhoz add hozzá a mazsolát, öntsd rá a forró szirupot, dolgozd össze a masszát (tedd bele a baracklekvárt is) és hagyd kihűlni.
Az élesztőt a tejjel és a 3 evőkanálnyi cukorral futtasd fel. Az átszitált lisztet dolgozd össze az elmorzsolt margarinnal, az elhabart tojásokkal, egy csipet sóval és az élesztős tejjel. A tésztát (pihentetni nem kell) oszd 4 egyenlő részre, s az egyes cipókat nyújtsd téglalap alakúra (kb. A/4-es méretűre).
A kihűlt (és ugyancsak kiadagolt) tölteléket kend egyenletesen a tésztalapokra. (Arra vigyázz, hogy a lap egyik hosszanti oldalán maradjon szabadon annyi tészta, amennyivel a tekercset majd le tudod ragasztani.) A rövidebb oldalain kicsit hajtsd vissza a tésztát, majd - a szabadon hagyottal szemközti oldalról kezdve - tekerd fel. A bejgliket fektesd tepsibe (ne túl szorosan, mert nőni fog!), kend meg vékonyan elhabart tojással, majd egy órára tedd hideg helyre. Mielőtt a sütőbe kerül, több helyen szúrd át teljesen a tekercseket, hogy a képződő gőzök ne feszítsék majd szét.
A sütőt melegítsd 200 Celsius-fokra, tedd bele a bejglit, s (ezt a hőmérsékletet tartva) 35-40 perc alatt süsd meg. A szeletelés előtt hagyd teljesen kihűlni.
FOSZLÓS DIÓS KALÁCS
Hozzávalók:
foszlós kalácstészta (50 dkg lisztből, mazsola nélkül)
25 dkg dióból főzött rumos diótöltelék
tej
tojás
A kalácstésztát nyújtsd ki kb. fél centi vastagra, kend rá a diós tölteléket, s tekerd fel szorosan, mint a bejglit. (Egy hosszú és viszonylag vékony tekercset kell kapnod.) A tésztát vágd három egyenlő hosszúságú részre, s azokat fond össze, ahogy a kalácsot szokás. A tésztát helyezd egy kilisztezett formába és keleszd meg. Végül tedd 180 °C-ra előmelegített sütőbe, s - időnként tej és tojás keverékével kenegetve - süsd pirosas barnára.
GESZTENYE GOLYÓ
Hozzávalók:
25 dkg gesztenyemassza
3 dkg vaj
evőkanálnyi rum
(rumos) meggybefőtt
tortadara
A befőttet magozd ki. A gesztenyét dolgozd össze a vajjal, a rummal, s ha kell, adj hozzá annyi befőttlét, hogy jól formázható anyagot kapj. A masszából nedves kézzel formálj golyókat, s mindegyik közepébe nyomj egy szem meggyet. Végül a golyókat forgasd tordarába, s a tálalásig tedd hideg helyre.
GUNDEL PALACSINTA
Hozzávalók (10 személyre):
palacsintatészta (35 dkg lisztből)
diós töltelék (30 dkg dióbélből)
a mártáshoz:
15 dkg csokoládé
5 dkg kakaópor
8 dkg kristálycukor
4 dl tej
4 tojássárgája
3 dkg liszt
0,5 dkg vaníliás cukor
0,5 dl rum
a tálaláshoz:
porcukor
A tésztából süss 20 darab palacsintát, s azokat letakarva tartsd melegen.
A tej háromnegyedét forrald fel a csokoládéval. A tojássárgákat keverd el a kristálycukorral, a vaníliás cukorral, a kakaóporral, a liszttel, majd add hozzá a maradék hideg tejet. Fogj egy habverőt, s azzal folyamatosan mozgasd ezt a masszát, miközben a forralt csokoládés tejet nagyon lassan hozzácsorgatod. A mártást ezután melegítsd vízfürdőben, míg be nem sűrűsödik. A vízben hagyva tartsd melegen, s csak a felhasználás előtt keverd bele a rumot.
A palacsintákat töltsd meg a diókrémmel, s a csokoládémártással meglocsolva, porcukorral megszórva tálald.
FEKETEERDEI MEGGYTORTA
Hozzávalók:
a piskótához:
6 tojás
17,5 dkg cukor
12 dkg liszt
4 dkg keményítő
4 dkg kakaó
2 evőkanálnyi őrölt fahéj
csipet őrölt szegfűszeg
4 dkg olvasztott vaj
a töltelékhez:
1 üveg magozott meggybefőtt
1 evőkanálnyi citromlé
4 evőkanálnyi keményítő
10 evőkanálnyi cukor
7,5 dl habtejszín
1 dl cseresznyepálinka
csokoládéforgács
A tojást és a cukrot vízfürdőn keverd krémesre, majd a tálat állítsd jeges vízbe, s úgy keverd tovább, míg a massza kihűl.
Keverd össze a lisztet, a keményítőt, a kakaót, a fahéjat és a szegfűszeget, s ezt is keverd a tojáskrémbe. Végül dolgozd bele a kihűlt vajat is. A masszát tedd tortakarikába, s 180°C -os sütőben süsd 35 percig. Ha teljesen kihűlt, kétszer vágd át (hogy három lapot kapj). A meggyet csepegtesd le. (A díszítéshez tegyél félre annyi szép szemet, ahány szeletes tortát akarsz.) A meggy levéből 2,5 dl-t keverj el a citromlével és 4 evőkanálnyi cukorral, s főzd fel. A keményítőt oldd fel pici hideg vízben, add a meggyléhez, főzd vele 1 percig, majd keverd hozzá a meggyet, s az egészet hagyd kihűlni.
A tejszínt 6 evőkanálnyi cukorral verd habbá.
Az első tortalapot vékonyan kend meg tejszínhabbal, majd a tortalap külső peremére habzsák segítségével készíts gyűrűt a habból. Az így képzett üregbe tedd bele a lehűtött meggyet, borítsd rá a második tortalapot, s gyengén nyomd is rá. Ezt a lapot kend meg cseresznyepálinkával, majd tejszínhabbal, helyezd rá a harmadik lapot. (Ezt is gyengén rányomhatod.)
Az egész tortát körben kend be a maradék tejszínhabbal. Habzsák segítségével nyomj a tetejére annyi tejszínrózsát, ahány szeletet akarsz, s minden rózsára helyezz egy meggyszemet. A torta közepét szórd meg csokiforgáccsal.
Hozzávalók:
a tésztához:
50 dkg sima liszt
25 dkg margarin
1 tojás
2 tojás sárgája
1 dl tej
3 evőkanálnyi cukor
2 dkg élesztő
só
a töltelékhez:
70 dkg darált mák
43 dkg cukor
4,4 dl víz
reszelt citromhéj
egész fahéj
mazsola (elhagyható)
2 dkg vaj
2 evőkanálnyi baracklekvár
A vízből és a cukorból - a citromhéjjal és a fahéjjal - főzz szirupot. Ha kész, keverd el benne a diónyi vajat, s dobd ki belőle a fahéjat. A mákhoz add hozzá a mazsolát, öntsd rá a forró szirupot, dolgozd össze a masszát (tedd bele a baracklekvárt is) és hagyd kihűlni.
Az élesztőt a tejjel és a 3 evőkanálnyi cukorral futtasd fel. Az átszitált lisztet dolgozd össze az elmorzsolt margarinnal, az elhabart tojásokkal, egy csipet sóval és az élesztős tejjel. A tésztát (pihentetni nem kell) oszd 4 egyenlő részre, s az egyes cipókat nyújtsd téglalap alakúra (kb. A/4-es méretűre).
A kihűlt (és ugyancsak kiadagolt) tölteléket kend egyenletesen a tésztalapokra. (Arra vigyázz, hogy a lap egyik hosszanti oldalán maradjon szabadon annyi tészta, amennyivel a tekercset majd le tudod ragasztani.) A rövidebb oldalain kicsit hajtsd vissza a tésztát, majd - a szabadon hagyottal szemközti oldalról kezdve - tekerd fel. A bejgliket fektesd tepsibe (ne túl szorosan, mert nőni fog!), kend meg vékonyan elhabart tojással, majd egy órára tedd hideg helyre. Mielőtt a sütőbe kerül, több helyen szúrd át teljesen a tekercseket, hogy a képződő gőzök ne feszítsék majd szét.
A sütőt melegítsd 200 Celsius fokra, tedd bele a bejglit, s (ezt a hőmérsékletet tartva) 35-40 perc alatt süsd meg. A szeletelés előtt hagyd teljesen kihűlni.
DIÓS BEJGLI
Hozzávalók:
a tésztához:
50 dkg sima liszt
25 dkg margarin
1 tojás
2 tojás sárgája
1 dl tej
3 evőkanálnyi cukor
2 dkg élesztő
a töltelékhez:
70 dkg darált dió
36 dkg cukor
3,3 dl víz
reszelt citromhéj
szegfűszeg
mazsola
2 dkg vaj
2 evőkanálnyi baracklekvár
A vízből és a cukorból - a citromhéjjal és a szegfűszeggel - főzz szirupot. Ha kész, keverd el benne a diónyi vajat, s dobd ki belőle a szegfűszeget. A dióhoz add hozzá a mazsolát, öntsd rá a forró szirupot, dolgozd össze a masszát (tedd bele a baracklekvárt is) és hagyd kihűlni.
Az élesztőt a tejjel és a 3 evőkanálnyi cukorral futtasd fel. Az átszitált lisztet dolgozd össze az elmorzsolt margarinnal, az elhabart tojásokkal, egy csipet sóval és az élesztős tejjel. A tésztát (pihentetni nem kell) oszd 4 egyenlő részre, s az egyes cipókat nyújtsd téglalap alakúra (kb. A/4-es méretűre).
A kihűlt (és ugyancsak kiadagolt) tölteléket kend egyenletesen a tésztalapokra. (Arra vigyázz, hogy a lap egyik hosszanti oldalán maradjon szabadon annyi tészta, amennyivel a tekercset majd le tudod ragasztani.) A rövidebb oldalain kicsit hajtsd vissza a tésztát, majd - a szabadon hagyottal szemközti oldalról kezdve - tekerd fel. A bejgliket fektesd tepsibe (ne túl szorosan, mert nőni fog!), kend meg vékonyan elhabart tojással, majd egy órára tedd hideg helyre. Mielőtt a sütőbe kerül, több helyen szúrd át teljesen a tekercseket, hogy a képződő gőzök ne feszítsék majd szét.
A sütőt melegítsd 200 Celsius-fokra, tedd bele a bejglit, s (ezt a hőmérsékletet tartva) 35-40 perc alatt süsd meg. A szeletelés előtt hagyd teljesen kihűlni.
FOSZLÓS DIÓS KALÁCS
Hozzávalók:
foszlós kalácstészta (50 dkg lisztből, mazsola nélkül)
25 dkg dióból főzött rumos diótöltelék
tej
tojás
A kalácstésztát nyújtsd ki kb. fél centi vastagra, kend rá a diós tölteléket, s tekerd fel szorosan, mint a bejglit. (Egy hosszú és viszonylag vékony tekercset kell kapnod.) A tésztát vágd három egyenlő hosszúságú részre, s azokat fond össze, ahogy a kalácsot szokás. A tésztát helyezd egy kilisztezett formába és keleszd meg. Végül tedd 180 °C-ra előmelegített sütőbe, s - időnként tej és tojás keverékével kenegetve - süsd pirosas barnára.
GESZTENYE GOLYÓ
Hozzávalók:
25 dkg gesztenyemassza
3 dkg vaj
evőkanálnyi rum
(rumos) meggybefőtt
tortadara
A befőttet magozd ki. A gesztenyét dolgozd össze a vajjal, a rummal, s ha kell, adj hozzá annyi befőttlét, hogy jól formázható anyagot kapj. A masszából nedves kézzel formálj golyókat, s mindegyik közepébe nyomj egy szem meggyet. Végül a golyókat forgasd tordarába, s a tálalásig tedd hideg helyre.
GUNDEL PALACSINTA
Hozzávalók (10 személyre):
palacsintatészta (35 dkg lisztből)
diós töltelék (30 dkg dióbélből)
a mártáshoz:
15 dkg csokoládé
5 dkg kakaópor
8 dkg kristálycukor
4 dl tej
4 tojássárgája
3 dkg liszt
0,5 dkg vaníliás cukor
0,5 dl rum
a tálaláshoz:
porcukor
A tésztából süss 20 darab palacsintát, s azokat letakarva tartsd melegen.
A tej háromnegyedét forrald fel a csokoládéval. A tojássárgákat keverd el a kristálycukorral, a vaníliás cukorral, a kakaóporral, a liszttel, majd add hozzá a maradék hideg tejet. Fogj egy habverőt, s azzal folyamatosan mozgasd ezt a masszát, miközben a forralt csokoládés tejet nagyon lassan hozzácsorgatod. A mártást ezután melegítsd vízfürdőben, míg be nem sűrűsödik. A vízben hagyva tartsd melegen, s csak a felhasználás előtt keverd bele a rumot.
A palacsintákat töltsd meg a diókrémmel, s a csokoládémártással meglocsolva, porcukorral megszórva tálald.
FEKETEERDEI MEGGYTORTA
Hozzávalók:
a piskótához:
6 tojás
17,5 dkg cukor
12 dkg liszt
4 dkg keményítő
4 dkg kakaó
2 evőkanálnyi őrölt fahéj
csipet őrölt szegfűszeg
4 dkg olvasztott vaj
a töltelékhez:
1 üveg magozott meggybefőtt
1 evőkanálnyi citromlé
4 evőkanálnyi keményítő
10 evőkanálnyi cukor
7,5 dl habtejszín
1 dl cseresznyepálinka
csokoládéforgács
A tojást és a cukrot vízfürdőn keverd krémesre, majd a tálat állítsd jeges vízbe, s úgy keverd tovább, míg a massza kihűl.
Keverd össze a lisztet, a keményítőt, a kakaót, a fahéjat és a szegfűszeget, s ezt is keverd a tojáskrémbe. Végül dolgozd bele a kihűlt vajat is. A masszát tedd tortakarikába, s 180°C -os sütőben süsd 35 percig. Ha teljesen kihűlt, kétszer vágd át (hogy három lapot kapj). A meggyet csepegtesd le. (A díszítéshez tegyél félre annyi szép szemet, ahány szeletes tortát akarsz.) A meggy levéből 2,5 dl-t keverj el a citromlével és 4 evőkanálnyi cukorral, s főzd fel. A keményítőt oldd fel pici hideg vízben, add a meggyléhez, főzd vele 1 percig, majd keverd hozzá a meggyet, s az egészet hagyd kihűlni.
A tejszínt 6 evőkanálnyi cukorral verd habbá.
Az első tortalapot vékonyan kend meg tejszínhabbal, majd a tortalap külső peremére habzsák segítségével készíts gyűrűt a habból. Az így képzett üregbe tedd bele a lehűtött meggyet, borítsd rá a második tortalapot, s gyengén nyomd is rá. Ezt a lapot kend meg cseresznyepálinkával, majd tejszínhabbal, helyezd rá a harmadik lapot. (Ezt is gyengén rányomhatod.)
Az egész tortát körben kend be a maradék tejszínhabbal. Habzsák segítségével nyomj a tetejére annyi tejszínrózsát, ahány szeletet akarsz, s minden rózsára helyezz egy meggyszemet. A torta közepét szórd meg csokiforgáccsal.
Mégtöbb info a fokhagymáról
Az, hogy a fokhagyma egészséges, nem új keletű felismerés. Legalább a Krisztus előtti 1500-as évekre nyúlnak vissza fokhagymával mint indiai és kínai vérképző szerrel kapcsolatos feljegyzések. Hippokratész, a modern orvoslás atyja használta már rákellenes hatásai miatt, de Louis Pasteur is felismerte a fokhagyma antibakteriális hatását. Felismerése révén Albert Schweitzer az afrikai vérhas elleni küzdelemben vette a fokhagyma hasznát. A Connecticuti Orvosi Egyetem Kardiovaszkuláris Kutatóközpontjának kutatócsoportja felfedezte, hogy a frissen tört fokhagyma, ellentétben szárított, illetve főzött formájával, miért védi a szívet.
Miért jobb a friss fokhagyma?
– A frissen tört fokhagyma hidrogén-szulfidot termel, akárcsak a rothadó tojás – magyarázta Dipak K. Das, a Kardiovaszkuláris Kutatóközpont egyik vezetője a Health.com-nak. – Bár ugyanezen gáz ha nagy mennyiségben kerül a szervezettel kapcsolatba, mérgezővé válik, kis mennyiségben sejtközi jelzőberendezésként védi a szívet.
Mivel a hidrogén-szulfid rövid életű gáz, elpárolog, ha megszárítod, megfőzöd vagy párolod a fokhagymát. A szárított vagy feldolgozott fokhagyma megőrzi antioxidáns hatását, így véd a szabad gyökök okozta károsodásoktól, de semmiképp sem ugyanolyan mértékben, mint friss állapotban.
Egy tavaly publikált kutatás arról számol be, hogy a kutatók frissen tört és szárított fokhagymát adtak a laboratóriumi patkányok egy-egy csoportjának, majd megvizsgálták, hogy a patkányok szíve milyen sebességgel és eredménnyel gyógyul fel a szimulált szívinfarktusból.
– Mind a szárított, mind a frissen préselt fokhagyma megvédte a szívet az oxigénhiány okozta károsodástól, de a friss hagymának szignifikánsan erősebb volt a hatása az aorta véráramának visszaállításában – magyarázza Das.
Hogyan használhatsz friss fokhagymát?
Az ideális napi fokhagymamennyiség egy gerezd. David Winston és Merrily A. Kuhn, a Gyógynövényes terápia és kiegészítő kezelések kézikönyv szerzői szerint a legjobb elkészítési mód az, ha összetörsz egy gerezd fokhagymát, majd 10-15 percig állni hagyod. Ezután keverd össze joghurttal, almapürével, mézzel, hogy könnyebben tudd elfogyasztani. Ha eszel utána egy kis petrezselymet is, a kellemetlen lehelet miatt sem kerülsz kínos helyzetbe.
Néhány felhasználási terület, melyre sosem gondoltál volna
Miért jobb a friss fokhagyma?
– A frissen tört fokhagyma hidrogén-szulfidot termel, akárcsak a rothadó tojás – magyarázta Dipak K. Das, a Kardiovaszkuláris Kutatóközpont egyik vezetője a Health.com-nak. – Bár ugyanezen gáz ha nagy mennyiségben kerül a szervezettel kapcsolatba, mérgezővé válik, kis mennyiségben sejtközi jelzőberendezésként védi a szívet.
Mivel a hidrogén-szulfid rövid életű gáz, elpárolog, ha megszárítod, megfőzöd vagy párolod a fokhagymát. A szárított vagy feldolgozott fokhagyma megőrzi antioxidáns hatását, így véd a szabad gyökök okozta károsodásoktól, de semmiképp sem ugyanolyan mértékben, mint friss állapotban.
Egy tavaly publikált kutatás arról számol be, hogy a kutatók frissen tört és szárított fokhagymát adtak a laboratóriumi patkányok egy-egy csoportjának, majd megvizsgálták, hogy a patkányok szíve milyen sebességgel és eredménnyel gyógyul fel a szimulált szívinfarktusból.
– Mind a szárított, mind a frissen préselt fokhagyma megvédte a szívet az oxigénhiány okozta károsodástól, de a friss hagymának szignifikánsan erősebb volt a hatása az aorta véráramának visszaállításában – magyarázza Das.
Hogyan használhatsz friss fokhagymát?
Az ideális napi fokhagymamennyiség egy gerezd. David Winston és Merrily A. Kuhn, a Gyógynövényes terápia és kiegészítő kezelések kézikönyv szerzői szerint a legjobb elkészítési mód az, ha összetörsz egy gerezd fokhagymát, majd 10-15 percig állni hagyod. Ezután keverd össze joghurttal, almapürével, mézzel, hogy könnyebben tudd elfogyasztani. Ha eszel utána egy kis petrezselymet is, a kellemetlen lehelet miatt sem kerülsz kínos helyzetbe.
Néhány felhasználási terület, melyre sosem gondoltál volna
- Régebben a pestist gyógyító orvosok fokhagymát helyeztek jellegzetes, madárszerű álarcukba. A madárfej csőrén át lélegeztek ugyanis, és úgy vélték, ha a pestissel fertőzött levegőt fokhagymával szűrik meg, védelmet élveznek a járvány ellen.
- A fokhagyma segít megszabadulni a hangyáktól. Ha néhány frissen tisztított gerezdet elhelyezel a lakásban azokon a területeken, ahonnan vélhetően a hangyák érkeznek, a népi hagyomány szerint nem kell többet aggódnod miattuk.
- A régi időkben a fokhagymát összezúzva, gézbe tekerve hüvelygombásodás ellen éjszakai tamponként használták.
2010. december 16., csütörtök
Karácsonyfa és az angyalka
Egyszer volt, régen volt, a Mikulás karácsony előtt észrevette, hogy a 4 manósegédje megbetegedett. De a segédmanók nem tudtak olyan gyorsan csomagolni, mint az igazi manók.
A gondok közepette Mikulásné bejelentette, hogy az édesanyja velük fogja tölteni a Karácsonyt. Szegény meggyötört Mikulás ennek hallatán kiment a rénszarvasszánhoz, de szomorúan vette tudomásul, hogy az 5 rénszarvasból 3 vemhes, 2 meg ismeretlen helyre távozott a kerítésen átugorva.
Ezek után a teljesen összetört Mikulás bement a házába, hogy igyon egy kis pálinkát, de azt látta, hogy a segédmanók már mindet megitták.
Erre olyan mérges lett, hogy a kezében tartott poharat a padlóhoz csapta.
Mikor össze akarta söpörni a szilánkokat, rájött, hogy az egerek szétrágták a seprűt.Ekkor csöngettek.
A lelkileg meggyötört Mikulás ajtót nyitott.
Az ajtóban egy angyalka állt, kezében karácsonyfával.
Az angyalka így szólt:
- Hát nem csodálatos a mai nap?
Így alakult ki az a szokás, hogy a karácsonyfa csúcsára angyalkát húznak...
2010. december 15., szerda
Karácsonyi mézesek
Gyömbéres mézes
90 dkg liszt,
25 dkg cukor,
2 dl olvasztott méz,
10 dkg margarin,
3 dl tej,
1 ek őrölt fahéj,
1 ek gyömbérpor,
1 ek szódabikarbóna
1 db tojás.
Elkészítése:
A margarint, a mézzel, a cukorral, a fűszerekkel kis lángon felmelegítem, összekeverem, hozzáöntöm a tejet. A szódabikarbónát a lisztbe keverem, majd az előbbi tejes masszával tésztát gyúrok belőle. Egy napra a hűtőbe teszem. Lisztezett deszkán 4-5 mm vastagra nyújtom, majd éles késsel, vagy kiszúróval figurákat, formákat vágok ki belőle. Előmelegített sütőben világosbarnára sütöm és még melegen megkenem a felvert tojással.
Mézescsók
Fél kg liszt,
15 dkg cukor,
1 dl olvasztott méz,
15 dkg margarin,
1 dl tejszín,
1 ek őrölt fahéj,
1 kk őrölt szegfűszeg,
1 kk gyömbérpor,
1 ek szódabikarbóna,
1 tojás.
Elkészítése:
A margarint, a mézzel, a cukorral, habosra keverem. Külön összekeverem a szódabikarbónát a liszttel és a fűszerekkel. A margarinos-mézes masszához hozzáadom a tejszínt és a tojást, majd a másik keverékkel összegyúrom. Egy napra a hűtőbe teszem. Lisztezett deszkán 6-7 mm vastagra nyújtom, majd pogácsaszaggatóval csókokat szúrok ki belőle. Előmelegített sütőben közepes lángon világosbarnára sütöm. Pár nap múlva puhul csak meg, de azt sokáig megőrzi.
Mézeskalács
60 dkg liszt,
20 dkg porcukor,
2 kk szódabikarbóna,
1 kk mézes fűszerkeverék,
2 db tojás,
2 ek margarin,
20 dkg méz.
Elkészítése:
A porszerű anyagokat összekeverjük. A tojásokat, a mézet és a margarint jól kikavarjuk és fokozatosan hozzáadjuk a lisztes keveréket. A tésztát jól kidolgozzuk, alufóliába csomagoljuk és legalább egy napig hűvös helyen érleljük. 2-3 mm vastagra nyújtjuk és különböző formákkal szaggatjuk, piros-barnára sütjük.
90 dkg liszt,
25 dkg cukor,
2 dl olvasztott méz,
10 dkg margarin,
3 dl tej,
1 ek őrölt fahéj,
1 ek gyömbérpor,
1 ek szódabikarbóna
1 db tojás.
Elkészítése:
A margarint, a mézzel, a cukorral, a fűszerekkel kis lángon felmelegítem, összekeverem, hozzáöntöm a tejet. A szódabikarbónát a lisztbe keverem, majd az előbbi tejes masszával tésztát gyúrok belőle. Egy napra a hűtőbe teszem. Lisztezett deszkán 4-5 mm vastagra nyújtom, majd éles késsel, vagy kiszúróval figurákat, formákat vágok ki belőle. Előmelegített sütőben világosbarnára sütöm és még melegen megkenem a felvert tojással.
Mézescsók
Fél kg liszt,
15 dkg cukor,
1 dl olvasztott méz,
15 dkg margarin,
1 dl tejszín,
1 ek őrölt fahéj,
1 kk őrölt szegfűszeg,
1 kk gyömbérpor,
1 ek szódabikarbóna,
1 tojás.
Elkészítése:
A margarint, a mézzel, a cukorral, habosra keverem. Külön összekeverem a szódabikarbónát a liszttel és a fűszerekkel. A margarinos-mézes masszához hozzáadom a tejszínt és a tojást, majd a másik keverékkel összegyúrom. Egy napra a hűtőbe teszem. Lisztezett deszkán 6-7 mm vastagra nyújtom, majd pogácsaszaggatóval csókokat szúrok ki belőle. Előmelegített sütőben közepes lángon világosbarnára sütöm. Pár nap múlva puhul csak meg, de azt sokáig megőrzi.
Mézeskalács
60 dkg liszt,
20 dkg porcukor,
2 kk szódabikarbóna,
1 kk mézes fűszerkeverék,
2 db tojás,
2 ek margarin,
20 dkg méz.
Elkészítése:
A porszerű anyagokat összekeverjük. A tojásokat, a mézet és a margarint jól kikavarjuk és fokozatosan hozzáadjuk a lisztes keveréket. A tésztát jól kidolgozzuk, alufóliába csomagoljuk és legalább egy napig hűvös helyen érleljük. 2-3 mm vastagra nyújtjuk és különböző formákkal szaggatjuk, piros-barnára sütjük.
A mézeskalács története
Feltételezhető, hogy a mézeskalácsosság egyidős a méz használatával. Az egyiptomi piramisokban nemcsak méz, hanem mézes tészta maradékot is találtak...Amikor abba a lepénybe, melyet az ókorban kenyérnek neveztek, mézet is kevertek, az édes kaláccsá változott. A fűszeres mézeskalács nem hiányzott az ínyenc rómaiak asztaláról. Az i. e. 180-170 körül rendezett bacchanáliákon, amelyek valamiféle titkos szexpartik voltak, nem hiányzott a libuim, ahogyan a mézből és lisztből készített, izgatóan fűszerezett süteményeket nevezték volt. Rómában valamely családtag születésnapjára készítettek mézesbábokat, olyanokat, amelyeket nem ettek meg, hanem a házi istennek ajánlottak. Mint mesterség a kalácskészítés együtt említhető a mézsör- és a gyertyakészítéssel. Már az egyiptomiak is lisztet kevertek a mézsörbe, így nem kellett kelesztő anyagról gondoskodniuk, süthették az édes kenyeret. A melegebb országokban lakók különben a kovásztalan kenyérhez szoktak, mivel a kovászolt könnyebben megsavanyodott, megromlott. A mézeskalács-készítés feltehetőleg eleinte, mint az édességkészítés egyik formája virágzott. Akik a mézből cukorkát készítettek, és mézben főtt birsalmát varázsoltak asztalaikra, valószínűleg mézeskalácsot is készítettek, attól függetlenül, hogy cukrászoknak vagy esetleg dulciáriusoknak nevezték őket. Marcus Valerius Marcialis így ír róluk az i. sz. első századában:
Édességművész,
Ezer alakú édes tárgyat készít számodra a keze.
S a szorgalmas méh csak neki dolgozik.
A mézeskalácsosnak szorosan együtt kellett működnie a méztermelővel, akinek két lényeges termékét, a mézet és a viaszt feldolgozta. A mézből kalácsot, italt, cukorkát, süteményeket, a viaszból különféle gyertyákat (fehérítettet is), padlóbeeresztőt és egyéb viaszárut készített.
A cukrászok dolgát sokáig a szakácsok végezték, a mézeskalácsosok a sütőkkel éreztek rokonságot inkább, a céhek idején előbb velük alkottak társaságot, később kiváltak, önállósodtak, századunkban pedig a cukrászokhoz álltak közel. Tették ezt azért is, mert számuk sohasem vetekedhetett a más mesterségbeliek számával. Nägl József és más kolozsvári mézeskalácsos mester is cukrászmesteri vizsgát tett, és rövid ideig édességboltja volt, ahol többek között cukrászsüteményeket is árultak.
Az első mézeskalács feltehetően mézből, lisztből, vízből kevert kása volt, amelyet forró kövön szárítottak. i. e. három évezreddel az Indus folyó völgyében kör alakú kemencében, agyagformában mézes kalácsot is sütöttek már. Erről a mahenjo-darói ásatások leletei árulkodnak. Mezopotámiában ekkortájt a sumérok henger alakú, görgethető pecséteket használtak, melyekkel agyagtáblákat jelöltek. Elképzelhető, hogy hasonló módon díszíthették süteményeiket is. Az Eufráteszhez közeli Mári város feltárásakor, egy háromszáz helyiségből álló palotában ugyanolyan sütődét találtak, mint az Indus völgyében. Az agyag sütőformák is - Máriban 47 ilyet találtak -, hasonlatosak. A két kultúra között nyilvánvaló a kapcsolat. Egyiptomban ekkor már ismerték a négyszögű sütőkemencét, amelynek külső falán is lehetett lepényt sütni, tehát mézeskalácsot is. Az i. e. 150-ben eltemetett Ramoszé és hat Nufer sírjában datolyás és szőlős ember formájú pogácsákat találtak egy 1936-ban végzett ásatás során. II. Ramszesz fáraó uralkodása idejéből is fennmaradtak süteményformák. A Biblia szerint Melkisédek zsidó pap kiváló mézes süteményt tudott készíteni. A görögök az egyiptomiaktól, sok egyéb mellett, a sütőformákat is átvették. A philadelphiai múzeumban ezekből négy darabot őriznek, amelyek az i. e 4. századból valók. Feljegyezték, hogy Püthagorász nem élő állatot, hanem állatformájú mézeskalácsot áldozott az isteneknek. A görög hajósok is ezt cselekedték, hogy a széljárás istenének kegyeit elnyerjék.
Az ókori irodalomban számos helyen említik a mézespogácsát. Arisztophanész a Felhőkben az alvilági isteneknek, a Lüzisztratéban pedig cerberusnak, a pokol kutyájának kedveskedik vele, a Lovagok című játékában mézeskalács-díjat kap az, aki legjobban bírja az italt. Az idősebb Cato felsorolja egy helyen a római süteményboltok i. e. 171-ben kapható választékát. Martialis, Plinius és Varro a császárság idejében rendezett híres lakomákról tudósítanak, ahol a második tálalóasztalon sok volt a lépes méz, a mézzel készült kalács és a mézzel tartósított gyümölcs. Mézzel elegyített répát, savanyú káposztát, de még fokhagymát is ettek a lucullusi lakomákon.
A hagyomány szerint a Pallas Athéné templomát őrző sárkánykígyót is mézeskaláccsal táplálták, s ha érintetlenül hagyta, azt a szerencsétlenség jelének tartották. A halott szájába is mézeskalácsot tettek, hogy ezzel engesztelhesse ki Cerberust, az alvilág mogorva őrét.
Apicius i. e. 30-ban írt szakácskönyvében számos mézes falat készítéséhez találunk értékes útmutatást, úgy mint:
Ecitus vagy globus: ropogós mézes fánk. A római világ minden ínyencének kedvelt csemegéje volt.
Libum vagy liba: Vergilius szerint búzalisztből, olajjal vagy vajjal, tojással és mézzel készült áldozati mézeskalács.
Placentia: Talán a legrégibb római mézes sütemény neve.
Savillum: Liszt, méz, mogyoró és mazsola jól összekeverve, nagy darabokban kisütve. Cato jegyezte le ezt a receptet.
Scribitta: A liba sigillariata összetételű, lapos, kis cserépformájú pogácsa.
Spira: Valószínűleg csigavonalszerűen megcsavart mézes sütemény.
A rómaiak süteménykedvelését az is bizonyítja, hogy a Róma kikötőjében i. sz. 200 körüli időkből mintegy 400 különféle süteményformát tártak fel az ásatások során. A római kori Pannónia fővárosában, Aquincumban vagyis Óbudán művészien kidolgozott szürke és piros negatív cserépformákat találtak, melyek segítségével egykor mézeskalácsot sütöttek. Ezek a cserépformák a koson lovagló Mauritiust, Danaet különleges pozitúrában, a részeg Pánt kecskével, Marcus Aurelius diadalmenetét, a lovon ülő Marcus Aureliust és kézfogását Lucius Verus-szal, Herkulest a krétai bikával ábrázolják. Érdekes, hogy Erdélyben ilyen és hasonló cserépmintákról nincs hozzáférhető adat. Talán, mert az egykori katonai támaszpontokon nem bontakozhatott ki a rómaiak sajátos fényűző élete. Vagy mert az erdélyi római városok fejlettsége nem érte el a máshol vízvezetékekkel, fürdőkkel, padlófűtéssel, arénával, no meg a mézeskalácssütésre is alkalmas sütödékkel felszerelt gazdag és népes településeik szintjét? Vagy a méztermelés és mézfeldolgozás kezdetlegessége akadályozta volna e mesterség virágzását? Tény, hogy mézeskalácsiparról csak a szászok letelepedése után, a városi élet és a vásárok kialakulása idején beszélhetünk Erdélyben.
A skandinávok és a germánok vaddisznó alakú Honigbrod-ot sütöttek a téli napforduló ünnepére, később kerek mézeskalácsot készítettek Odin napistennek, akit némelykor lovon ábrázoltak. Feltételezhető, hogy innen ered a mézeskalácshuszár is. A bajor Tagernsee melletti kolostorban Pheferzeltumnak nevezett fűszeres mézeskalácsot készítettek évezredünk elején.
Az angolok nagypénteken kereszt formájú zsemlét sütöttek. A gingerbread pedig olyan gyömbéres kenyerük, amely valamely szent alakjára formálva, vallásos ünnepek vásári portékája volt. Az egyház nemcsak támogatta, hanem volt, amikor és ahol tiltotta is az erősen fűszerezett, éppen ezért izgató mézeskalácsok forgalmazását. Az 1200-as években állítólag egy Bernleri nevezetű apát tiltását ekképpen indokolta: "...minden értelmes ember igazat ad nekem, hogy a fűszer, amit beletesznek, a szerzetesek számára túlzottan izgató, és mivel az ételeket erősen fűszerezik, a mézeskaláccsal minden bor savanyú nekik, és mérges képet vágnak az ivásnál".
Ehhez tudni kell - a régi erdélyi konyha receptjeiben is gyakran szerepel - , hogy akkoriban a mézeskalácsot többféle vadas szósz készítéséhez használták, ezért minden nagyobb konyhán volt nagy darabokban sütött, reszelni való mézeskalács. Állítólag ilyen reszelni való mézeskalácsot még a két világháború közt is rendeltek Magyarországról az angolok. Ugyanezt használták a hagyományos zsidó ételek elkészítésénél akkoriban Magyarországon és Erdélyben.
Egy 1008-ból való nürnbergi feljegyzésben említik először a mézeskalácsot. Ez a tartomány kedvező földrajzi és éghajlati viszonyai miatt igen alkalmas volt a méhtenyésztésre, minden bizonnyal nem véletlenül nevezték a környéket a "méhek kertjé"-nek. Ugyanakkor több kereskedelmi út keresztezte itt egymást, s ez kedvezően befolyásolta számos foglalkozás gyors fejlődését. 1276-ban a nürnbergi mézeskalácsosoknak még közös céhük van a pékekkel. (Bécsben, 1368-ban már név szerint is említenek két mézeskalácsost.)
A sziléziai Schweinitzben, Bázelben, Ulmban, Münchenben még korábban dolgoztak mézeskalácsosok. Számuk fokozatosan, olykor ugrásszerűen nőtt. 1393-ban, Bázelben 34 céhtagot jegyeztek fel. Bécsben 1413 és 1453 között a mézeskalácsosok egész utcát vagy utcarészt alkottak. Ebből az időből valók az első vallásos tárgyú rajzolatú mézeskalácsos ütőformák. Bázelben az 1431. évi zsinat idején mézeskalácsot osztogattak az utca népének. A nagy emberek, császárok arcképével díszített mézeskalács-osztogatás bizonyára nagyon régi propagandaötlet, mindenesetre följegyezték, hogy 1487-ben III. Ausztriai Frigyes császár a nürnbergi országgyűlésen rengeteg gyermeket látott a vásárokban játszani, és nekik kedveskedett a saját arcképére formált mézespogácsákkal. Ugyanitt 1530-ban önállósodott a mézeskalácsos céh. Erre azért volt szükség, hogy az akkor kialakult kemény konkurencia - harcban megvédhesse érdekeit a pékek, a perecsütők és a süteménykészítők ellenében.
A piaci konkurencia nemegyszer tragikus eseményekhez vezetett. Ilyen véres történetből származik a Grimm testvérek által gyűjtött és a német szájhagyományokban fennmaradt Jancsi és Juliska meséje, amely az erdei mézeskalácsházban lakó gonosz boszorkányról szól. 1978-ban, miután egy Hans Taxler nevű tanító alaposan utánajárt a dolognak, könyvet írt Az igazság Jancsiról és Juliskáról címmel. A Frankfurtban lévő Wernigerodéban felfedezte Katherina Shrader egykori mézeskalácsos asszony házát a spessarti erdőben. Kinyomozta, hogy a mézeskalácsos asszony 1647-ben vásárolta volt ezt a házat, melyben jól menő mézeskalács-sütődét rendezett be. Találmánya: a töltött mézeskalács. (Ehhez hasonlót Nägl József is készített bomba néven a két világháború között, méghozzá úgy, hogy a mézeskalácsburokba mindenféle cukrozott déligyümölcsöt rakott.) Katherina asszonynak tulajdonítják a merseburgi szerecsendiós, a bembergi módra készített szirupos mézest, a gelnhauseni leckerlit is. Egy Hans Metzler nevű korábbi udvarlója megirigyelte a mézeskalácsosnő üzletét, és boszorkányság vádjával följelentette Katherina Schradert. A tanító megtalálta az 1651-ben lefolyatott boszorkányper iratainak borítólapját más dokumentumok társaságában. A gelnhauseni bíróságon bejelentett vádban az állott, hogy Katherina asszony seprűnyélen lovagol, s akit magához csalogat, azt meghizlalja és megeszi. A mézeskalácsos asszony mindent tagadott, és állta a válogatott kínzásokat. Végül felmentették. Hans Matzler is mézeskalácsos volt, dolgozott benne a szakmai irigység, így aztán nem törődött bele a felmentő ítéletbe. Egy alkalommal Grete húgával együtt megkereste Katherina házát a spessarti erdőben. És megölte vetélytársát. Hogy biztos legyen a dolgában, belökte áldozatát az egyik még meleg kemencébe. Metzler a nürnbergi udvar szállítójaként ezután nyugodtan élt, amíg meg nem halt.
Fél évszázaddal később a nürnbergi városi tanács rendelete alapján minden mézeskalácsos mester csakis a saját maga által faragott mézeskalácsformát használhatta, amely semmiképpen sem hasonlíthatott a mások mintájára. Ilyenformán próbálták megteremteni a mintavédelmet; és csökkenteni a konkurencia-harcban minden csalárdsággal próbálkozók esélyeit. Ugyanakkor a pékek ellenében is megvédték a mézeskalácsosokat azáltal, hogy az emésztést javító Magenbrot és a reszelnivaló Saukenchen készítmények sütését csakis nekik engedélyezték. A mézeskalácsosoknak pedig szigorúan előírták, hogy a saját kemencéjüket használják sütéskor. Azt magam is tapasztaltam, hogy az igazi mézeskalácsos saját maga tervezte sütőkemence nélkül komoly munkához hozzá sem fogott.
A 15-18. században élte virágkorát a német mézeskalács, és egész Európában elterjedt. Lengyel költők már a 16. században dicsőítették a mézeskalácsokat. Közismert orosz mondás: "Az asszony nem mézeskalács, hanem barna kenyér". Ez is arra utal, hogy a mézeskalácsot, melyet az oroszoknál klebkit-nek és hvoroszto-tnak, az ukránoknál poljamicá-nak, knisit-nek és bihanci-tnek, gyűjtőnevükön pedig prjanyik-nak neveztek, régóta széles körben ismerték és szerették.
Híres mézeskalácsosok: az aacheni Printen, a frankfurti Brenten, az offenbachi Pferfernüse, a bécsi Honigküchen, a bázeli Leckerli, a lengyel Katrinchen, Szlovákiában - a Felvidéken - a besztercebányaiak, a pozsonyiak, lőcseiek, rozsnyóiak, rimaszombatiak, kassaiak, bárfaiak, nagyszombatiak. Franciaországban a reimsiek, a dijoniak. Ez utóbbi helyen 1938-ban 18 mesternél összesen mintegy kilencszázan dolgoztak.
Ugyanekkor Debrecenben és Erdélyben a mesterség magyarosodott formája fejlődött ki. Brassóban, Szebenben, Kézdivásárhelyen, Tordán stb. és - a két világháború között - főleg Besztercén készítettek rendszeresen és nagyobb mennyiségben mézeskalácsot. A besztercei Fritsch nevű vállalkozó műhelyét az 1930-as évek végén a mézeskalácsos családból származó Nägl József vezette sikerre, húsznál több alkalmazottal bőséges választékban évente több tonna mézeskalácsot gyártottak.
A magyarországi mézeskalácsosság kezdeteiről tudnunk kell, hogy az Árpád-házi királyok idején a saját méhészettel rendelkező kolostorokban majd a kolostorok, majd a kolostorok körül kialakult településeken készítettek viaszfigurákat, mézes italokat és mézes süteményeket, Mátyás király idején a fűszerekhez bécsi közvetítéssel jutottak a mézeskalácsosok. Besztercebányán 1382-ben már több mézeskalácsos kapott polgárjogot. Egy évszázaddal később Pozsonyban és Sopronban is dolgoztak mézeskalácsosok; 1681-ben, Pozsonyban, 1713-ban Debrecenben, 1719-ben Budán, 1724-ben Besztercebányán, 1727-ben Kassán, 1824-ben Pécsett, 1832-ben Újvidéken, 1834-ben Pesten kaptak a mézeskalácsosok céhalapítási engedélyt.
A magyar sütő-, cukrász- és mézeskalácsipar története alapján (írta: Zsemley Oszkár, Bp. 1940.) az erdélyi és bánsági viaszöntő, bábos, mézeskalácsos céhek alakulásának sorrendje (zárójelben a magyarországi sorrendi szám) a következő: Temesvár 1815 (2), Versec (Temes) 1817 (3), Lugos (Krassó-Szörény) 1818, (4), Új-Arad 1819 (5), Új-Palánka (Temes) 1922, Vinga (Temes) 1835 (11), Detta (Temes) 1842 (15), Arad 1845 (16), Facset (Krassó) 1847 (19). Az első magyarországi viaszöntő céh, amelyhez a mézeskalácsosok is tartoztak, 1697-ben Nagyszombaton alakult.
Sokfelé, mint például Tordán, Karcagon, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, céhen kívüli nők gyakorolták ezt a mesterséget, akiket többnyire a kicsinyítő pogácsasütő névvel illettek. A céhen kívülieket kontároknak nevezték mesterségüktől függetlenül. A statisztika följegyezte, hogy Debrecenben, 1807-ben tizennégy céhbeli mester mellett 54 kontár dolgozott. 1713-as céhlevelük utolsó pontjából - amely kimondja, hogy amennyiben a céhtagok nem tartják be a szabályzatot, "az előbbeni rendetlenségre jussanak" - világosan kiderül, hogy a mézeskalácsos céh már a 17. században, vagy már azelőtt megalakult. Ebből a céhlevélből azt is megtudjuk, hogy a céh tagjai mind magyarok és földtulajdonos polgárok voltak. Tulajdonuk megléte bizonyság arra, hogy mesterségüket már sok évvel korábban haszonnal gyakorolták.
Szabadfalvi József véleménye szerint már a 16. században voltak mézeskalácsosok Magyarországon. Sőtér Kálmánnak, a méhészet kiváló kutatójának idevágó adatai szerint a pécsváradi monostor alapítólevelében megemlített pistardusok mézeskalácsosok lehettek, mivel a pékeket külön megnevezték a felsorolásban.
A mézeskalácsosság Kelet-Európában (Magyarországon is) már a középkorban ismert volt, és később a német és osztrák közvetítéssel hozzánk érkezett fejlettebb mesterségbeli tudással gyarapodott. Ezt támasztja alá többek közt a nagyszebeni városi gyógyszertár felszerelési tárgyaihoz tartozó, a mézeskalács-sütésben használatos fémből készült sütőforma[1] megléte, valamint az, hogy mézespogácsa szavunkat 1554-ben, mézesbáb szavunkat pedig 1587-ben jegyezték volt fel.[2] A krónikás feljegyezte, hogy 1564-ben Brassó város polgárai Alexandru (Lăpuşneanu) moldvai vajdának egyebek között mézeskalácsot is adtak ajándékba. Az viszont már nem valószínű, hogy a rómaiaknál ismeretes mézeskalácsosság folytatólagosan fennmaradt az egykori Dácia és Pannónia területén. Ezen a területen a rómaiak kétségtelenül ismerték a crustulum nevű mézeslepényt és a mulsum nevű mézsört. Korongon készült kerek alakú, szürke és vörös cserépformáik, melyben mézeskalácsot sütöttek, felszínre kerültek ásatások alkalmával, de a római birodalom bukása és a magyar honfoglalás között eltelt évszázadok népvándorlásainak mindent elsöprő viharai a mesterség tovább élésének sem kedveztek, s a folytonosságot hangsúlyozó dákó-román elmélet sem igazolható tárgyi bizonyítékokkal.
Thököly Imre az 1693-1764 között írt naplójában feljegyezte volt: "Küldtem Horváth Ferenc uramot a tatár Chámhoz által a Száván, valamely aquavitákból, fejir kentyerekbül, kalácsokbul és mézes kalácsokbul álló gazdálkodással ríszt tívín abbul Galga Sultánnak is és némely tatár Chám mellett lévő elsőbb tiszteknek". Borsos Tamás is azt írja 1619-ben Bethlen Gábor fejedelemnek Konstantinápolyból, hogy ne felejtsen brassói mézeskalácsot küldeni a török vezéreknek, mert az ilyen apró ajándékokkal meghosszabbíthatja barátságukat. Különben Brassó, úgy tűnik, hasonló szerepet töltött be Erdélyben a mézeskalácsosság történetében, mint Nürnberg Németországban.
16. századi szakácskönyveinkből tudhatjuk, miként készült a mézeskalács, és miként használták ételek készítéséhez. Az erdélyi fejedelem főszakácsmestere például a Halnak való édes sufla készítését a következő módon jegyezte le: "Végy jó mézeskalácsot, reszeld meg, vajat melegetvén, de nem felettébb sokat, rostály meg benne, tölts jó bort hozzá, fahéjját s nádmézet eleget hints, azután az mikor fel akarod adni nádmézet reá".
Radvánszky Béla 1893-ban kiadott Régi magyar szakácskönyvében olvasható a következő 16. századi recept: "A galóczának is beli kivetésével, besózásával úgy élj, mint ide fel megmondom. A levelt mikor meg akarod csinálni, jó bort, mézes pogácsát hozass: az mézes pogácsát szép vékonyan metéld a borban, mézet is vess reá, főzd meg azt erősen, hogy a szitán által verhesd, apró szőlőt moss, mandolát tisztéts, almát vágj reá, sáfrányozd, borsold, fahéjazd meg, így főzd ezt a levet; mikor fel akarod ereszteni, ássd ki a sóból, s az mely leve a tűznél fő rázd abban. Minden szerszámát, valami hozzá kívántatik add meg. Immár add fel." A receptből kitűnik, hogy az erdélyi konyha sokféle húsételeihez mártást (szósz) adtak, amelynek - lett légyen az fekete, sárga vagy más színű szósz - alapanyaga a mézeskalács volt. Ezt a fajta fűszeres mézeskalácsot nagy táblákban sütötték, sokáig elállt, még századunk elején is használták a hagyományos konyhákon.
Szokás volt régen húsos étel mellé kalácsot és mézespogácsát is felszolgálni. A Nägl mézeskalácsos család hagyományos étrendjében fennmaradt (magam is szívesen ettem), hogy a krumplipaprikás mellé szilvakompótot adtak. Tetszett, ízlett. Azután már azon sem csodálkoztam, ha valaki a zsíros kenyerét nem sózta, hanem cukrozta. Úgy tűnik, régen a zsíros ételek fogyasztását nemcsak sóval és savanyúsággal, hanem édességgel tették élvezhetőbbé.
A 15. századtól kezdve magyar területen is fából faragták a mézeskalács készítéséhez szükséges formákat. A több száz éves formák a reneszánsz, barokk és rokokó díszítések hatását őrzik. Sok ilyen művészien faragott forma látható a Budapesti Iparművészeti Múzeumban, de a Kolozsvári Néprajzi Múzeumban is, ahol a gyűjtemény még feldolgozásra vár. A művészien faragott faformákat egész Európában használták marcipán, sajt, viasz és mézeskalács készítésére. Talán éppen azért a mézeskalácsosok egyben a viaszöntők, a gyertyakészítők mesterségét is művelték régen. A méhviaszt együtt kaphatták a mézzel, illetve a valamikor elsődlegesen gyertyaöntő mesterséget gyakorlók a lépek feldolgozásakor megmaradt mézből kalácsot sütöttek.
A mesterek formákba préselték vagy csorgatták készítményeiket. A formák használatának a célja nemcsak készítmények esztétikus külalakjának elnyerése volt, hanem az ábrázolt jelek és alakok szimbolikus jelentésének kifejezésére is szolgált. Ezért találkozunk a régi famintákon istenek, szentek, nagy emberek, fejedelmi jelvények ábrázolásával és különböző foglalkozások vagy az évszakok megjelenítésével. A mézes tészta formálhatósága és az a tény, hogy sütés után is tartósan megőrzi az alkalmazott minta rajzát, alkalmassá tették a legbonyolultabb, aprólékos rajzok visszaadására és megőrzésére. Ez magyarázza a különféle formaminták elterjedését.
A faminták ősei valószínűleg a már a rómaiak által használt cserépminták voltak. Ehhez hasonló, körülbelül 10 centiméter átmérőjű negatív égetett agyagmintákat készítettek a 15. században a Rajna vidékén. Németországi, ausztriai és holland múzeumokban láthatunk ezekből több százat. Sárgás-fehérre kiégetett agyagminták segítségével viaszképeket és természetesen mézeskalácsot is készítettek. Az akkor használatos minták változatos és aprólékosan kidolgozott díszítőelemei művészi kivitelezésűek. Néhányat a cserépminta formájára fából is kifaragtak. Mivel a faminták tartósabbnak bizonyultak, mint a cserépminták, használatuk elterjedt. Számos minta az udvari élettel kapcsolatos. "A Lady", "A lovag", "Az udvari bolond" feliratát régi német nyelven írták a formára. Más minták két lovag harcát ábrázolják, vagy vallásos témájúak. Bizonyított, hogy ehhez hasonló témájú formamintát Magyarországra is eljutottak. Erdélybe valószínűleg a szászok betelepedésével kerülhettek, bár erre egyelőre nincs tárgyi bizonyítékunk. A német, osztrák, svájci, lengyel és talán az orosz minták hatására a hazai faragású mintáink tematikája és kidolgozása helyi sajátosságokat mutat.
A 17. században I. Rákóczi György erdélyi fejedelem nagy jelentőséget tulajdonított a méz- és viasztermelésnek. Az adószedők a tizedet mézben is elfogadták. Később Apafi Mihály udvartartásában a méhtenyésztésnek is jelentős szerepe volt. Rózsaligeteket ültettek a méhek kedvéért. Ebből az időből maradhatott fenn az Apafi Mihály nevét, címerét, a mintafa túloldalán Andreas Bertram gyógyszerész család családi címerét és az 1671-es évszámot viselő faragvány.
Erdély nevezetesebb mézeskalácsműhelyei a szász lakosságú Brassóban és Nagyszebenben működtek. A 18. század közepén Mária Terézia rendelettel szabályozta a mesterlegények vándorlását. Így jutott el a fejlettebb és művésziesebb ütőfákkal dolgozó német és osztrák mézeskalácsosság Erdélybe is. Még a mi századunk harmincas éveiben is városról városra jártak, munkát keresve, a mézeskalácsos segédek.
Szabadfalvi József feltételezése szerint ez a mesterség nem Magyarországról terjedt Erdélybe, hanem fordítva: az Erdélybe települt szászok hozták magukkal óhazájukból és honosították meg sokfelé. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a mézeskalácsos mesterség terminológiája Erdélyben német eredetű (valger - nyújtófa, brechpad - gyúrópad, ejz - festék, tabla - asztal stb.), de később kialakított termékeik megnevezése már magyar: Tordai pogácsa, mézes mogyoró, debreceni, székely pogácsa stb.
A leghíresebb és talán legkedveltebb mézeskalács a "Tordai pogácsa" volt, amelyet formája tekintve a pogány hagyományokból eredőnek is magyaráznak, és a termékenység szimbólumát látják benne. Készítésének leírása a Rudnay J. - Beliczay L. Mézeskönyvében a következő:
"A lényegében négyszög alakú tészta négy sarkára egy-egy szinte kerek mézeskalácsot tapasztottak, bekenték tojássárgájával, és a közepén hosszanti irányban úgy vágták ki, hogy az sütés közben kinyílt. (Összetétele: 30 dkg méz, 20 dkg cukor, két dl tejjel felfőzve 114 Celsius fokig.) Ez hosszúszálnak felel meg, vagyis a főzőkanál bemártásával mintát véve, hosszú szálat tudunk a cukorból húzni. Lehűtés után 60 dkg vajat, 2 dkg szalakálit, fél-fél g finomra őrölt fahéjat, szegfűborsot és késhegynyi feketeborsot kevertek hozzá és alaposan összedagasztották. Megformázás után kenték rá a tojássárgáját és sütötték középen meleg sütőben."
Arról, hogy a Tordai pogácsának és a mézes süteményeknek általában csupán nálunk hányféle változta és receptje maradt fenn, s milyen titkokat fed talán mindörökre a feledés homálya - a későbbiekben még szó lesz.
Orbán Balázs 1889-ben ezt írta:
"...nagy a híre a Tordai mézes pogácsának is, amit rozslisztből mézzel sütnek, s ami igen sok ideig eltartható, kellemes és nagyon egészséges csemege. Ily pogácsát csak itt és Kézdivásárhelyen készítenek, mindkét város azzal nagy kereskedést űz, s vásárok alkalmával egész Erdélyben széthordják."
Végh Olivér a kolozsvári Igazság című napilapban közölt írásában valószínűleg Jankó János 1883-ban az Aranyosszék c. lapban megjelent tanulmányát idézve, megemlíti, hogy a tordai pogácsát valamikor nagyságától függően 1, 2, 3, 5, 20, 50 és 100 krajcáros árban készítették. Az, hogy ilyen sokféle nagyságban készült, jól bizonyítja közkedveltségét, és a mesterek igyekezetét a kis- és a nagypénzű vásárlók kielégítésére.
A nyomófa-rajzból azonban arra következtethetünk, hogy azt nem a tordai pogácsa díszítésére, hanem a Tordán és Kézdivásárhelyen egyaránt közkedvelt székelypogácsa készítésekor használták, talán másutt is Erdély-szerte.
A Rudnay János - Beliczay László Mézeskönyvében említett Tordai pogácsa recept szerint a pogány hagyományokra emlékeztető formájú pogácsának a négy sarkára egy-egy csaknem kerek mézeskalács-darabot ragasztottak. Ezeknek, a Tordai pogácsa nagyságától függően, az 1, 5, 10 vagy ötven krajcáros mézes süteményeknek a díszítéseit őriznék a rajzok? Nem valószínű. Századunkban a mutatósabb Tordai pogácsát készítő Nägl József műhelyében ennek a süteménynek négy bársonyosan barna "füle" minden nagyságban sima, tehát díszítés nélküli volt.
Alapos vizsgálat kiderítheti, hogy minden céhnek, mézeskalácsos csoportosulásnak, tájegységnek és mesternek a kereslet szerint el kellett magát köteleznie néhány - vagy legalább egyfajta - mézeskalács gyártására, amelyet elődei vagy maga talált ki. Így kapta helyi nevét sok-sok mézes sütemény: a már említett ropogtatható debreceni tányér, vagy a karcagi korsó, amelyet az ebben a kisvárosban kialakult és főképpen nők által gyakorolt mézeskalácsosság szült és vitt tökélyre. Annyira különlegességgé vált, hogy a közeli Debrecen messze földön híres mézeskalácsos mesterei sem utánozták, mivel árához képest túlságosan munkaigényesnek találták, ezért inkább nagyban felvásárolták, és sátraikban árusították vásárok alkalmával. Ez a második világháború után eltűnt mézes sütemény az eredetinél keményebb tésztából készült. A mézes tésztát kézzel összemorzsolva vízzel elvegyítették, liszttel összegyúrva kemény tésztát nyertek, amely alkalmas volt a korsó elkészítéséhez. Ezt a tésztát előbb henger alakúra gyúrták, majd belsejét orsószerűen faeszközzel, külső részét pedig kézzel formázták. A korsó fülét utólag ragasztották rá. Lassú tűznél sütötték, úgy nem zsugorodott össze. Egyik felét kissé megbarnították. A korsóba két kukoricaszemet is belesütöttek, így aztán a hangja is éppen olyan volt, mint az ivóvizes agyagkorsóé.
Hasonló eljárással készülhetett a Näglék bombája is, amelynek belsejét déligyümölcs-keverékkel töltötték. Ezt az igényesebb városiak vették, a két világháború között, mikor még be lehetett szerezni déligyümölcsöt.
Ugyancsak különleges mézeskalácsnak számított a székelypogácsa. Nem annyira tésztája miatt, amely rozslisztből készült, fahéjjal és szegfűborssal volt ízesítve, inkább különböző nagyságú kerek formája miatt, melyet keresztvonalkázással díszítettek.
Näglék műhelyéből került ki a sok babramunkával járó, de különösen finom ánizsos mogyoró, és a hozzá hasonlóan készített flaszter, amelyiknek ugyancsak ánizsos íze volt. Kis tésztagolyókból készült, melyeket különböző nagyságú kerek formában egybesütöttek és kandíroztak, olyanformán, hogy valóban útkövekhez hasonlítsanak. Fogyasztása meglepetéssel járt, mert ahogy beleharaptál, nyomban kiderült, hogy puha, illatos, nagyszerű mézeskalács: igazi csemege. Anyám feljegyezte volt, hogy a háború előtti időkben ez volt a kolozsvári ifjúság kedvenc csemegéje.
Nagy pogácsaszaggatóval készült sütemény, a vásárok "gyöngye" volt a szamosújvári pogácsa, közepében mogyoróval vagy mandulával. Ezt fahéjjal és sáfránnyal ízesítették.
A mézeskalács-műhelyekben rendszerint háromféle tésztát dolgoztak fel. A mézeset, melyet mézből, cukorszirupból és lisztből állítottak össze, gyúrták, nyújtották és negatív vésetű faformákba nyomkodták, majd nagy tepsikben kisütötték. Az ejzolt tésztába nem tettek mézet és fűszert, hanem sütés után festéssel, színes cukormasszával (ejz), cukorrózsákkal, tükörrel stb. díszítették. Végül a tömegáru formáját többnyire fémszaggatóval alakították ki, felületét sütés előtt tojássárgájával kenték be, vagy kandírozással cukorfehérre, kakaóbarnára varázsolták. Ezt kiló- vagy darabszámra, 5-20-as csomagolásban forgalmazták. A különböző ízű és alakú puszedlik és stanglik közül megkülönböztetetten keresett volt a Nägl József által készített csokoládésan kandírozott spitz, amelyikből zsákszámra vittek a világítás napi, a mikulási és a karácsonyi vásárra, pillanatok alatt el is fogyott, a kolozsvári vásárlóközönség annyira kedvelte.
Forrás: Tar Károly, Erdélyi Mézeskalács című könyve nyomán
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)